Sokan úgy tartják: a világ, amely ma körülvesz bennünket, a „boldog békeévek” lendületét megtörő, Európa térképét radikálisan újrafogalmazó Nagy Háborúban született, következményeit pedig a XX. századon át máig érezzük. Mindannyian a Kárpát-medencében őrzünk megsárgult fényképeket, kopott leveleket és fakuló emlékeket a családi legendáriumban, melyek a hadba vonulás romantikájától a lövészárkok borzalmáig dokumentálják, hogyan csapódott le az addig ismert világ szétesése az Osztrák-Magyar Monarchia országaiban és népeiben.
Isonzó, Doberdó, Galícia, később Trianon fogalommá váltak a magyar történelmi köztudatban, melyek mindmáig érezhető trauma fájó pontjait idézik. A centenárium éveiben valóságos mozgalommá vált Európa-szerte az I. világháború eltűnt katonaáldozatinak felkutatása, sírjaik beazonosítása és gondba vétele.
Szervesen illeszkedik ebbe a történetbe Csűrös Réka műfordító és Vadas László rendező legutóbbi, galíciai utazása, melynek éppen egy odaveszett családtag nyughelyének felkutatása volt a célja.
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
