Amerika Oroszország természeti kincseit akarja?

Az Egyesült Államok azért akarja meggyengíteni Oroszországot, hogy hozzáférjen természeti kincseihez – jelentette ki a Moszkovszkij Komszomolec napilap híroldalán kedden megjelent interjújában Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára.

„Nem kizárt, hogy ezt a célt az Oroszországi Föderáció széthullásának útján kívánják elérni. Ez lehetővé tenné, hogy az Egyesült Államok hozzáférjen a gazdag erőforrásokhoz, amelyekkel véleményük szerint Oroszország érdemtelenül rendelkezik

– mondta Patrusev, aki azután vette a testület operatív irányítását, hogy 1998 és 2008 között az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője volt.

A Vlagyimir Putyin elnök szoros szövetségesének tekintett politikus szerint az amerikai vezetés céljául tűzte ki, hogy uralkodjék a világon, ehhez pedig nem egy erős, hanem egy maximálisan meggyengített Oroszországra van szüksége. Nyugtalanságát fejezte ki a NATO globális szerepre törekvése és bővítése miatt. A kérdésre, hogy vajon az Egyesült Államok kívánja-e vagy nem zárja-e ki Oroszország széthullását Patrusev kijelentette: „Washington úgy véli, hogy kívánt esetben alkalmas eljátszani a katalizátor szerepét”.

Hírdetés

Az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára cáfolta azt az a lett és az ukrán sajtóban neki tulajdonított kijelentést, miszerint Oroszország erővel tervez ellenszegülni a NATO-nak, beleértve egyes országok elfoglalását. Szavai szerint az Egyesült Államokkal ellentétben hazája nem törekszik dominanciára a világban, „de ez nem jelent azt, hogy Oroszországnak ne lennének nemzeti érdekei”, amelyeket meg kell védelmeznie. Ugyanakkor kijelentette: Moszkva nem érdekelt abban, hogy a Nyugattal konfrontálódjon és egyúttal kész figyelembe venni a partnerek érdekeit.

„A jelenlegi konfliktus kezdeményezője az Egyesült Államok. Európa pedig aláveti magát akaratának” – fogalmazott Patrusev, aki szerint Moszkva mindig kész az „egyenrangú együttműködés” felújítására. Az orosz politikus a riporteri ellenvetésre, miszerint Nyugaton a Krím Ukrajnától való elcsatolásától eredeztetik a konfliktust leszögezte, hogy a krími probléma kezdeményezés Amerikának „köszönhető”. Érvelése szerint Ukrajnában Washington kezdeményezte „alkotmányellenes puccs folyamatát”, Krím pedig nem azért csatlakozott Oroszországhoz, mert Oroszország ezt így akarta, hanem azért, mert a félsziget lakosságának abszolút többsége népszavazáson nyilvánította ki, hogy nem akar többé Ukrajnához tartozni.

Okfejtésében hangsúlyozta, hogy a Krím Oroszországhoz való csatlakozásának egyetlen alternatívája lett volna, ami nem más, mint a „tömeges vérontás” a félszigeten. „Ezért meggyőződésem, hogy a világközösségnek köszönetet kell mondania nekünk a Krímért” – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, aki egyebek között a koszovói precedensre a nemzetközi jogrenddel összhangban állónak nevezte „a Krím népének döntését”.

A Donyec-medencével kapcsolatban leszögezte, hogy az nem vált ki Ukrajából és hangoztatta, hogy Oroszország az egységes Ukrajna megőrzésében, nem pedig annak szétesésében érdekelt. Kételyét fejezte ki ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy a kijevi vezetés – amelyet amerikai bábként jellemzett – kész-e betartani a minszki megállapodást.

Megfogalmazása szerint az Ukrajna és Oroszország egymástól eltávolítására való törekvés, ha azzal nem hagynak fel idejekorán, az ukrán gazdaság teljes csődjéhez és Ukrajna széteséséhez vezet majd. Megismételte azt az álláspontot, amely szerint a két szomszédos ország területén „lényegében ugyanaz a nép él, amely egyelőre megosztott”. Kitérve a Szovjetunió összeomlására hangot adott véleményének, miszerint az akkori vezetésben nem volt meg a politikai akarat, és az a hit, hogy képes lenne megmenteni az országot. Ezzel szemben, mint mondta, a jelenlegi orosz vezetés nem egyszer bebizonyította, hogy megvan benne a politikai akarat és képesség az alkotmányos rend, a szuverenitásának és az állam területi integritásának megőrzésére és megerősítésére.

A szíriai orosz katonai beavatkozás mellett érvelve kijelentette: a szíriai kormányerők veresége és az ország széthullása elkerülhetetlenül a térség terrorszervezeteinek megerősödéséhez és szélsőségesek Oroszország elleni támadásainak felerősödéséhez vezetne. Az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának tagjait annak elnöke Vlagyimir Putyin államfő nevezi ki. Az 1991-ben létrehozott testületnek fennállása alatt 7-19 tagja volt, akik tisztségüket személyes alapon, nem pedig a tisztségük alapján töltik be.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »