Az elmúlt negyedszázad leggyengébb növekedési számait produkálta az ázsiai szuperhatalom tavaly.
„Csak” 6,9 százalékkal nőtt a kínai gazdaság 2015-ben az előző évhez képest a hivatalos statisztika szerint. Noha ez Magyarországról és a legtöbb fejlett nyugati országból nézve még mindig szinte csillagászati arány, ennyire lassú GDP-növekedést 1990 óta nem produkált a világgazdaság egyik motorjának számító kommunista állam. Figyelemre méltó, hogy bár nem sokkal, de még a központi vezetés által kitűzött 7 százalékos plusztól is elmaradt a tempó. A decemberrel végződött negyedik negyedév 6,8 százalékos adata a 2008-2009-es hitelválság legsötétebb óráit idézi. Az ipari termelés, a kiskereskedelem és a beruházási tevékenység is lassult az év végén, noha Peking bevallottan egy inkább a szolgáltató szektor és a lakossági fogyasztás által fűtött növekedési pályára szeretné állítani a gazdaságot a feldolgozóipar és a hitelekből pörgetett megaberuházások helyett.
Marad-e az idegesség?
Mindezzel együtt a friss számok nagyjából egybeesnek a korábbi elemzői előrejelzésekkel – még ha az elmúlt évtizedek viharos gyorsaságától el is maradt a növekedés. Ezért kérdéses, hogyan reagálnak a piaci befektetők a hírekre, folytatódik–e az elmúlt időszak pánikszerű menekülése a kínai eszközökből, vagy a várakozásoknak többé-kevésbé megfelelő hírek hallatán lenyugszanak–e a kedélyek. A Capital Economics elemzőház szakértője, Julian Evans-Pritchard úgy véli, hogy az ország gazdaságával kapcsolatos aggodalmak túlzóak, a közelmúlt tőzsdei zuhanórepülését pedig inkább az érzelmek és vélelmezések vezérelték, mint a gazdasági fundamentumok.
Igaz, ugyanő arról is nyilatkozott a CNN-nek, hogy meglátásuk szerint valójában 4,5 százalékkal nőhetett a kínai GDP a negyedik negyedévben a hivatalosan közölt 6,8 százalékkal szemben. Ez pedig újabb probléma, hiszen – mint azt az MNO is megírta – valójában gőzünk sincs arról, hogy muzsikál Kína. Korábban a helyi politikai vezetők előmenetele az általuk irányított régió teljesítményétől függött, ezért gyakran előfordult, hogy egyszerűen meghamisították a Pekingbe küldött adatokat, s így az országos számok is torzultak. Ezt a lapunknak nyilatkozó szakértő is elmondta, de a Wikileaks szerint maga Li Ko-csiang is bevallotta, ő pedig már csak tudja, hiszen azóta a miniszterelnöki pozícióig ívelt a karrierje.
További lépések kellenek
A Bloomberg szerint Kínában további monetáris enyhítésre lehet szükség, mert az ipar rossz mutatói már a fogyasztást és a szolgáltatásokat is veszélyeztethetik. Ez azonban tovább gyengítheti a jüant, tovább hajtva a tőkekiáramlást is. Peking másik dilemmája a hírügynökség szerint: hogyan építsék le a felesleges ipari kapacitásokat komolyabb termelés-visszaesés nélkül?
Shane Oliver, az AMP Capital Investors stratégája szerint a GDP-növekedés még mindig gyengélkedik, de nincs összeomlóban, a vezetés által bevezetett serkentő intézkedések segítenek, de többre volna szükség ahhoz, hogy átállítsák a gazdaságot fogyasztásközpontúvá. Egy másik elemző, Daili Wang, a Roubini Global Economics munkatársa úgy jellemezte a helyzetet, hogy a gyengélkedés megboríthatja a törékeny egyensúlyt a növekedés fenntartása és a reformok bevezetése között.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
