A Nemzeti összetartozás bizottsága mai zárt ülését a Jobbik képviselőinek javaslatára hívták össze. Az erdélyi magyarságot ért sérelmeket tárgyaló ülésen részt vett Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Magyar Levente külügyi államtitkár és Pásztor István, az Információs Hivatal főigazgatója is.
Mint arról portálunk több alkalommal is beszámolt, a román hatóságok egy erősen megkérdőjelezhető eljárás keretében előzetes letartóztatásba helyezték előbb Beke Istvánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi elnökét, majd Szőcs Zoltánt, a szervezet erdélyi elnökét is. A romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni fellépéssel foglalkozó ügyészség (DIICOT) terrorakció előkészületével gyanúsítja a két székely fiatalt, véleményük szerint ugyanis robbantani akartak a december 1-jei román nemzeti ünnepen. Az eljárás koncepciós jellegére utal, hogy Bekétől szilveszteri petárdákat, Szőcstől pedig Wass Albert könyveket foglaltak le.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom a múlt héten kezdeményezte a Nemzeti összetartozás bizottsága és a Külügyi bizottság együttes, zárt ülésének összehívását. Mint Szávay István sajtótájékoztatóján fogalmazott, az ülés összehívására azért van szükség, mert az elmúlt hónapokban Romániában egyre több magyarellenes intézkedést lehet tapasztalni, az ország ismét visszafelé indult el a demokrácia és a kisebbségi jogok útján. Ezt a folyamatot tetőzte be Beke István és Szőcs Zoltán hatósági vegzálása. Az ülést kezdeményező Szávay István és Ander Balázs (Nemzeti összetartozás bizottsága), valamint Vona Gábor és Gyöngyösi Márton (Külügyi bizottság) javasolták Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Szijjártó Péter külügyminiszter, valamint a román nagykövet meghívását is.
Az ügyet a mai napon végül a Nemzeti összetartozás bizottsága tárgyalta zárt ülésen. Az ülést követően Ander Balázs portálunknak elmondta, öröm számukra már az is, hogy a bizottság valóban összehívásra került, a parlament foglalkozik az elképesztő üggyel. „Szomorú ugyanakkor, hogy sem Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, sem Szijjártó Péter külügyminiszter nem vett részt az ülésen, őket Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Magyar Levente külügyi államtitkár képviselte. A román nagykövet sem jött el, és ő helyettest sem küldött, de legalább a bizottság megkeresésére válaszolt, és egyéb elfoglaltságára hivatkozva azt kérte, hogy egy későbbi időpontban tárgyaljuk a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit. Azt gondolom, hogy erre valóban szükség is van, hisz Románia a mai napig sárba tiporja az általa elfogadott 1918. december 1-jei gyulafehérvári nyilatkozatot, amely széles jogokat biztosítana a nemzeti közösségeknek” – húzta alá a Jobbik képviselője.
A Külügyi bizottság részéről Gyöngyösi Márton, a bizottság jobbikos alelnöke vett részt a zárt bizottsági ülésen. Gyöngyösi az ülést értékelve elmondta, a kormányzat jelenlévő képviselői sajnos nem győzték meg arról, hogy a magyar diplomácia a továbbiakban kellő határozottsággal fog fellépni Beke és Szőcs ügyében, valamint a további romániai magyarellenes intézkedések kapcsán. „A lehetséges diplomáciai fellépések skálája rendkívül széles a jegyzék küldésén és a nagykövet bekéretésén túl is, bár a kormány a jelek szerint még ez utóbbit sem érzi fontosnak. Azt ugyanis megtehette a román követ, hogy ide, a bizottság elé nem jött el, de a kormány hívására nem mondhatna nemet. Szomorúan kell elmondanom, hogy nem érzem azt, hogy a kormánynak szándékában állna a határozottabb kiállás. Pedig világosan látni kell, hogy amíg Románia azt tapasztalja, hogy a magyar külügy nem lép fel egyértelműen a magyarellenes intézkedések ellen, addig továbbra is bármit meg fog merni tenni, és a román hatalom egyre messzebbre fog merészkedni.”
Gyöngyösi hozzátette, a Jobbik alapvetően azt várja el a magyar diplomáciától, hogy határozottan emlékeztesse keleti szomszédunkat azon kötelezettségeire, melyeket az EU-s és Európa Tanácsi tagsága elnyerése idején vállalt, és jogállamhoz méltó módon járjon el állampolgáraival szemben. „Beszéljünk érthetően: ez egy koncepciós eljárás, aminek során vagy egy tucat ponton sérülnek a HVIM tagjainak jogai. Elvárjuk a magyar államtól, hogy a diplomácia eszközein túl gyors és hatékony állami jogsegélyt nyújtson a külhonban meghurcolt nemzettársaink védelme érdekében.” – hangsúlyozta a politikus.
Sz. J.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
