Rio de Janeiro, Brazília második legnagyobb városa hiába nyerte el 2009-ben az idei nyári olimpia rendezési jogát – akkor még teljes joggal –, évek óta egyre rosszabb hírek érkeznek az országról, de már az előkészületekről is. A világváros egy darabig távol tartotta magát a súlyosbodó politikai és gazdasági válságtól és következményeitől, de tavaly év végén pénzhiány miatt megadta magát a világváros egészségügyi ellátása. Pedig 2009-ben még nagyon úgy látszott, hogy Brazília az olimpia évéig tovább erősíti nemzetközi tekintélyét a 2007-től felfedezett hatalmas szénhidrogénkészletek és az akkor még ígéretes nyersolajárak révén.
Lula da Silva elnök és utódja, Dilma Rousseff hiába építgette az ország középtávú stratégiai terveit, az ország nem heverte ki az olajárak mélyrepülésének tavaly óta tartó második hullámát. Pedig az ország baloldali, de piacbarát vezetése a nyersolaj eladásának profitjára építette szociális programjait, egészségügyi és oktatási fejlesztéseit. Azonban a meghatározó (főleg angolszász) nemzetközi sajtó, élén a két brit gazdasági orgánummal, az Economisttel és a Financial Timesszal, legalább három éve szinte egymással versengve vetít egyre sötétebb képet az ország pénzügyi, gazdasági helyzetéről, vagy éppen a korrupciós botrányokról. Az Economist legutóbbi számában például államcsődöt jósolt Brazíliának erre az évre – a helyzetet jobban ismerő elemzők szerint ez kizárt dolog.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ellenőrei már többször aggódtak az építkezések nem megfelelő üteme miatt, és az év elején, mint derült égből villámcsapás, úgy hatott a hír: az olimpiai megnyitó stadionjában a kifizetetlen számlák miatt egy hónapja kikapcsolták az áramot, és elzárták a vízszolgáltatást is. Az olimpiai faluban ez legalább nem okoz problémát, mert az ígéretekkel ellentétben többek között tévék sem lesznek a több mint 10 ezer sportoló szobáiban. Eduardo Paes, a város főpolgármestere is levonta a tanulságot a 2014-es brazíliai világbajnokság költekezéséből, és mérsékli a kiadásokat, mert így akarja elkerülni, hogy megismétlődjenek a Konföderációs Kupa és a világbajnokság alatti tüntetések. Tíz százalékkal csökkentik a kiadásokat, de az infrastrukturális és biztonsági költségeket nem, és a párizsi terrortámadások miatt 85 ezer rendőr és katona vigyáz majd a sportolók testi épségére.
De baj lehet belőle, ha valamelyik vizes sportág résztvevői a tilalom ellenére mégis meg akarnak mártózni a Guanabara-öböl szúnyogokkal is még mindig fertőzött vizében. A hab a tortán azonban a város egészségügyi ellátásának összeomlása volt az év végén. Rio de Janeiróban december óta a sürgősségi központok többsége csak az infarktusos vagy lőtt sebeket kapott betegeket látja el, sőt bezártak 12 állami irányítású kórházat. Arról nem is beszélve, hogy a nyomornegyedekben sem sikerült teljesen megteremteni a békét és kiszorítani a drogbandákat.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 01. 08.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
