Kölni erőszak: mélyen hallgat az arab világ

Kölni erőszak: mélyen hallgat az arab világ

Szakértő erősítette meg, amit internetes kutatásunk során tapasztaltunk: a Közel-Kelet országainak politikusai és sajtója vagy hallgat a kölni tömeges erőszakról, vagy úgy tesz, mintha semmi köze nem lenne hozzá. Ugyanakkor a migránsok elleni atrocitások és az európai nacionalizmus kiemelt téma szokott lenni.

Ezrével támadtak nőkre szilveszter éjszakáján Kölnben és más városokban közel-keleti vagy észak-afrikai arab származású elkövetők; részegen fogdosták a nőket, többet kiraboltak és meg is erőszakoltak. Az európai média felbolydult a botrányos eseten, ugyanakkor úgy tűnik, a máskor a muzulmán vonatkozású ügyekre olyannyira érzékeny arab média mély hallgatásba burkolózik.

Mintha meg sem történt volna

Több, a menekültkrízisben leginkább érintett ország és térség angol nyelvű sajtóját átnézve csütörtökön azt tapasztaltuk, hogy a kölni események általában még említés szinten sem jelentek meg. Kéttucatnyi – az összességében arab világgal foglalkozó oldalak mellett egyiptomi, szír, pakisztáni, afgán és török – honlap átböngészése után arra jutottunk, hogy alig néhány portálon olvasható bármi a témában. Ráadásul ezek is megelégedtek a többnyire rövid átvett anyagok közzétételével, saját anyag megírására semelyik orgánum nem vette a fáradságot, és a véleményformálók sem hallatták a hangjukat.

Mivel a legtöbb elkövető, (és legalább négy feltételezett erőszakoló) szíriai volt – ráadásul nemrég Németországba érkezett menedékkérők –, különösen szembeszökő, hogy az általunk talált, már említett kivételek egy iraki kurd és egy török portálon kívül mind Pakisztánhoz kötődtek (elérhető ide, ide és ide kattintva), a szír média angol nyelvű része hallgatott a szilveszter éjszakai történtekről.

„Mindezt úgy, hogy közben a közel-keleti média a migránskérdést vagy az európaiak muszlimellenes radikalizálódását kiemelt témaként kezeli.”

Csicsmann László Közel-Kelet szakértő hasonlóképpen vélekedett: mint az MNO-nak elmondta, nem tud róla, hogy arab politikus nyilatkozott volna a kölni erőszak ügyében, és a muszlim világ médiumai valóban vagy hallgatásba burkolóznak, vagy közléseik hírügynökségi átvételekre szorítkoztak. Ez azért is meglepő, mert a menekültkérdés vagy az erősödő európai nacionalizmus, és az a veszély, amit ez a jelenség a helyi muszlim közösségekre jelent, markánsan megjelenik a sajtójukban.

Hírdetés

Érdemben nincs róla vita

A Budapesti Corvinus Egyetem docensének meglátása szerint ennek több oka is lehet. Egyrészt a muzulmán világ médiája eleve mással foglalkozik, a szaúdi–iráni konfliktus és a szíriai háború például kiemeltebben szerepel a híradásokban. Emellett számos arab országban erős cenzúra és öncenzúra is működik: Marokkó vagy Libanon sajtója egészen más, mint akár az egyiptomi, amely kevésbé tekinthető szabadnak. Pakisztán nem véletlenül kivétel, ott jellemzően kritikusabb a sajtó, és maga az ország sem annyira szorosan az arab világ része, mint amennyire oda szokás sorolni.

Az időfaktor is érdekes lehet: bár szilveszter éjszakáján történt a dolog, még Európában is csak most futott fel a téma, érthető, ha a Közel-Keleten erre esetleg később kerül sor.

Szerepet játszhat emellett az, hogy maga a téma, a nők elleni erőszak sem egy jellemző vitatéma a Közel-Keleten – foglalta össze a helyzetet a szakértő. Hozzátette: az úgynevezett arab tavasz alatt az Egyiptomban történt szexuális bűncselekményeket is igen óvatosan közölte az állami média (sőt, a nők jogaiért kiálló civil szervezeteket azóta is jellemzően betiltják, üldözik).

„Nem nálunk történt, nem mi voltunk”

Ami jobban átjött a hírekben, az a német igazságügyi miniszter azon kijelentése volt, hogy akár ki is utasíthatják az elkövetőket – mondta Csicsmann, hangsúlyozva: ezzel kapcsolatban volt, hogy nem csak cikkátvétel történt, viszont

„az írások hangneme mindenütt távolságtartó és semleges volt, a muszlim közösség morális felelősségét sehol sem vetették fel. »Ez történt a messzi Európában, nem a Közel-Keleten, nem a mi hibánk, nem nekünk kell megoldanunk«”

– nagyjából így jellemezhető a sajtó hozzáállása Csicsmann szerint, aki szintén meglepőnek nevezte, hogy a téma egyáltalán ennyire nem került elő.

Az arab vagy török nyelvű sajtó pedig még az angol nyelvű kiadásoknál is szűkmarkúbban bánik a kölni erőszak témájával, és ugyanez jellemző a nyomtatott médiumokra is az online tartalmakkal szemben – mondta a szakértő.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »