MTI nyomán
Dánia hétfőn visszaállította a határellenőrzést a dán-német határon, miután Svédország újra bevezette az okirat-ellenőrzést a Dániával közös határán. A nyugat-balkáni útvonalakon a téli fagy és havazás beköszönte ellenére is ezrek érkeztek a hétvégén.
Koppenhága a papírok nélkül érkező „menedékkérők” megállításával indokolta az ellenőrzések visszaállítását a német határon. A hatóságok egyelőre nem ellenőriznek mindenkit, csak szúrópróbaszerű vizsgálatokat végeznek. Az intézkedés egyelőre tíz napig marad érvényben, de meghosszabbítható.
Lars Lokke Rasmussen dán kormányfő a svéd intézkedés bejelentésekor már jelezte, hogy országa hasonló lépés mellett dönthet, mert ha „más északi országok” határellenőrzést vezetnek be, annak közvetlen következményei lehetnek Dániára, hiszen így megnőhet a „menedékkérelmek” száma.
„Ha az Európai Unió nem képes megvédeni külső határait, akkor egyre több ország lesz kénytelen ideiglenesen visszaállítani a határellenőrzést” – mondta.
Svédország már novemberben ellenőrzést vezetett be az országot Dániával összekötő Öresund-hídon, továbbá a dán és német kikötőkből érkező kompoknál, de nem általános jelleggel. Hétfőtől kezdve azonban csak személyazonosításra alkalmas okmánnyal lehet belépni Svédországba.
A német külügyminisztérium a dán döntésre úgy reagált, hogy a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet veszélybe került. „Schengen nagyon fontos, de veszélyben van” – mondta Martin Schäfer külügyi szóvivő, aki szerint bármilyen probléma adódik is, mindig a legjobb közösen, összehangoltan megoldani.
A berlini belügyminisztérium a német kormány sajtótájékoztatóján azt emelte ki, hogy a svéd és dán intézkedések is összhangban vannak a schengeni szabályokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy a tagállamok rendkívüli esetben visszaállítsák a határellenőrzést. Ezt ősszel Németország is megtette az osztrák határon. A német belügyminisztérium szerint naponta 100-300 menedékkérő lép Németországból Dániába.
Steffen Seibert, a berlini kancellária szóvivője ugyanakkor a történtekre reagálva azt hangsúlyozta, hogy „nem A és B ország határán található a megoldás a menekültválságra”.
Eközben a horvát belügyminisztérium arról számolt be, hogy vasárnap csaknem háromezren lépték át a szerb-horvát határt.
A tárca adatai szerint a magyar-szerb zöldhatár szeptemberi lezárása óta Horvátországban 566 072 embert vettek nyilvántartásba, szilveszter óta pedig valamivel több mint 10 ezret.
Szlovéniába a hétvége során ugyancsak több mint 10 ezer ember lépett be a horvát határon. Ljubljana adatai szerint október közepe óta csaknem 389 ezer illegális bevándorlót regisztráltak Szlovéniában.
Aleksandar Vulin szerb szociálisügyi miniszter kijelentette, a migránsválság kezdete óta Szerbián 600 ezer migráns vonult át. A tárcavezető kitért a bevándorlók befogadásának kérdésére is, azt mondta, hogy országa egy bizonyos számú migránst be tudna fogadni, számokat azonban nem kívánt közölni, mert – mint mondta – azok számos tényezőtől függnek.
Németországban ismeretlenek több lövést leadtak egy menekültszállásra a Frankfurttól nem messze található Dreiechben. Az egyik lövedék eltalált egy 23 éves alvó menedékkérőt, akit kórházba vittek, de nem sokkal később már ki is engedték.
Németországba tavaly több mint egymillió bevándorló érkezett, és bár a német lakosság többsége a felmérések szerint szívesen fogadja a menekülteket, az év folyamán több támadás is ért szállásokat.
Az olaszországi Milánó önkormányzata egy program keretében az idén négyszáz euró (több mint 120 ezer forint) anyagi támogatást nyújt azoknak a milánóiaknak, akik készek „menedékkérőket” befogadni. A január 15-ig tartó felhívás kiköti, hogy a befogadó olasz állampolgár Milánó területén lakjon és a migránsok külön berendezett szobát tudjon biztosítani ehhez tartozó fürdőszobával. A bevándorlóknak legalább hat hónapig kell szállást és ellátást biztosítani, ez az időszak azonban meg is hosszabbítható.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
