A szokásos évértékelő visszapillantások sorából ijesztő módon tűnnek ki a Németországba idén érkezett menekültekkel foglalkozó adatok. A rideg statisztikai számok mögött mindeddig feldolgozatlan drámai események bújnak meg olyan mennyiségben, amilyenre a modern népvándorlás kezdetén aligha lehetett számítani. Ám ezzel párhuzamosan rekordmagasságba emelkedett a migránsválság kapcsán elkövetett bűntettek száma, és a lakosság többségében azt a meggyőződést váltotta ki, hogy az egymillió menekült tartósan megváltoztatja majd a köztársaság képét.
Ugrásszerűen megemelkedett a szélsőjobboldali indíttatású bűncselekmények száma. A rendőrség honlapján külföldi és migráns tematika címszó alatt olvasható összeállítása már december elején közel 3650 bűntettről adott hírt. Az agresszív túlkapások listáján vezető helyet foglalnak el a menekültotthonok és -lakások ellen elkövetett gyújtogatások, a nyomozók 819 ilyen tettet regisztráltak, négyszer annyit, mint tavaly. E merényletek elkövetőit még a békét hirdető karácsonyi ünnepek sem tudták visszatartani.
Baden-Württembergben és Szászországban háromszor lobbantak fel a lángok anélkül, hogy emberéletben kárt okoztak volna. Az ilyen és hasonló atrocitások azonban nemcsak magukat a menekülteket fenyegetik, hanem azokat az önkénteseket is, akik a segítségükre sietnek, a támogatásukat szorgalmazó helyi politikusokat és a sajtó képviselőit, akiket a szélsőséges tüntetések résztvevői rendszeresen hazug jelzővel illetnek.
Átalakulhat a parlament eddigi felállása
Az ellenzéki Zöldek parlamenti frakciójának vezetője, Anton Hofreiter a legújabb adatok láttán aggasztó trendről beszélt. – Németországban tragikus méretet öltött a jobboldali erőszak – mondta a politikus. A kíméletlen jobboldal egyelőre még kisebbségnek mondható ugyan, de vitathatatlan, hogy emelkedik a velük szimpatizálók száma, méghozzá a hagyományos pártok kárára. Az úgynevezett új jobboldal a polgári társadalom középrétegéből kapja az utánpótlást. Olyan emberek közelednek hozzájuk, akik egyre kevésbé bíznak az államban, félnek a vélt vagy valós terrorveszélytől, tartanak a megszokott szociális juttatások megnyirbálásától és félve veszik tudomásul, hogy az igazságszolgáltatás nincs abban a helyzetben, hogy megtorolja a politikailag motivált merényleteket. Ráadásul a menekültek kezdeti fogadtatását jellemző eufóriát az egyre nagyobb nehézségekkel való szembesülés váltotta fel.
A jelenség a márciusban sorra kerülő tartományi választások eredményeiben is megmutatkozhat. Ha ugyanis a konzervatív CDU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) bekerül a tartományi parlamentekbe, s 2017-ben a berlini Bundestagba, akkor megbillen az eddigi egyensúlyi koalíciós politika, vagyis a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták nagykoalíciója mellé bejelentkezhet egy esetleges SPD–Zöldek– Baloldal formáció is. A közvélemény-kutató intézetek friss felmérése szerint az AfD a szavazók tíz százalékának a támogatására számíthatna, és ilyen eredménnyel valóban átalakulna a parlament eddigi felállása. Máris az AfD elleni harcot szolgálja Heiko Maas igazságügy-miniszter felszólítása, a „szellemi gyújtogatók” feltartóztatására. – A mindeddig csendes többségnek határozottan fel kell lépnie, hogy a társadalmi vitát ne az uszítás és a gyűlölet hassa át – mondta a szociáldemokrata politikus.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2015. 12. 30.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
