Sok vita folyik arról, kinek az ünnepe jön el karácsonykor? Keresztény ünnep? Tilos-e muzulmánnak ezt megünnepelni? Bálványimádók-e a keresztények és ez az egész cécó a bálványimádás része-e? Ezek a magasröptű diskurzusok mennek ilyenkor ahelyett, hogy felfognánk, mit akar isten velünk.
A muszlim hitvallás szerint (már aki ismeri és komolyan veszi) egy Isten van és egy vallás, aminek neve Iszlám. Az Iszlám megbékélést jelent az egy Istenben, amit Mózes éppúgy hirdetett, mint Jézus és Mohamed (béke reá). Így nincs zsidó vallás, keresztény vallás, hanem csak egy vallás van, amin belül van zsidó rendtartás és keresztény rendtartás. A rendtartás arabul Shariya. Tehát ez a szó nem kéz és láblevágást jelent, ahogy ezt ma félreértelmezik. Minden korban és helyen a rendtartás a kor szelleméhez alakul, így követhető csak Isten akarata. Ahogy másképp kell a római kort tanítani az általános iskolában és az egyetemen, az embereket is másképp kell megközelíteni időben és térben. Egy ősemberhez is másképpen kellene szólni és a ma emberéhez is. Azonban az igazság, tehát Isten törvénye, akarata ugyanaz.
Tudom, felvetődik, hogy a zsidók és a keresztények letértek az útról, ezért vált szükségessé Mohammed küldetése, aki lezárta a próféciákat és Isten akaratát egyértelművé tette
.
„Ma kiteljesítettem nektek a vallást, teljessé téve számotokra a kegyelmet Tőlem és megelégüléssel veszem tőletek az Iszlámot vallásként”
(اليوم اكملت لكم دينكم وأتممت عليكم نعمتي ورضيت لكم الاسلام دينا, Asztal szura, 3. aya)
Nos, ezt egyesek intelemként veszik és megbélyegzik azokat, akik nem muszlimok. Kezdődnek a bajok, szegregáció és erőszak, ami erőszakot szül. Valóban ezt akarja Allah? De hiszen mi muszlimok is letértünk az Ő útjáról? Milyen jogon merünk másokat megbélyegezni és ítélni felettük? Hiszen az Iszlámból is csak az egyetlen Korán maradt, a többi jórészt hazugság, félremagyarázás és napi politika! Ki az ma, aki azt meri állítani, hogy pontosan tudja Allah akaratát? Szégyen ránk, ha így gondoljuk! Térjünk vissza inkább a Korán eredeti szellemiségéhez, a BÉKE hordozásához, amelyre valójában az igazi DZSIHÁD, a lélek dzsihádja szólít.(Tehát a szó nem szent háborút jelent!!!) Küzdjünk meg az önmagunkon belüli sátánnal, győzzük le felsőrendűségünket, legyünk végre EMBEREK, ahogy voltunk akkor, amikor az Iszlám fénykorát élte, égő fáklyaként szimbolizálva a toleranciát, humanizmust és kultúrát! Az idézett sorokon túl olvassuk tovább Könyvünket:
„Ne vitatkozzatok az Írás Népével, csak azáltal, ami által szebbé, nemesebbé lesztek (mind)” (لا تجادلوا اهل الكتاب الا بالتي هي احسن , Pók szura, 46. aya)
Ez az igazi üzenet! És ha ezt megértitek, és egy egységgé váltok azokkal, akik az Írás népei közül is felismerik az utat, melyről letértek, akkor a DZSIHÁD egész más dimenziót ölt, mert ez már mindenki dzsihádjává válik egy szebb és jobb világ eljöveteléért!
„Megadtuk Mózesnek a Könyvet és utána prófétákat irányítottunk nyomába. Majd Megadtuk Jézusnak, Mária fiának a bizonyságokat és megtámogattuk őt a Szentlélekkel. De mind ahányszor próféta jött, kiben nem nyugodott lelketek, gőgösek lettetek, egy részüket meghazudtoltátok, más részüket pedig megöltétek”
(لقد اتينا موسى الكتاب وقفينا من بعده بالرسل واتينا عيسى ابن مريم البينات و ايدناه بروح القدس
أفكلما جاءكم رسول بما لا تهوى انفسكم استكبرتم ففريقا كذبتم و فريقا تقتلون Tehén szura, 87.aya )
Íme! Nem Mózesben és Jézusban keresendő a hiba! Tehát ha most Jézus születését ünneplik testvéreink, akkor ő a mi prófétánk is. Ha pedig valaki csupán a szeretetet, a család együttlétét ünnepli, nem értem, hogy az miért lenne bűn, vagy elítélendő? Mindenki tegyen saját belátása szerint, ünnepeljen, vagy ne, mindegy, de ne ellenségeskedjen, és ne szítson haragot, mert ezzel letér egy útról, amin haladni kellene. Így is eléggé letértünk már, nincs egymás szemére vetni való semmi.
Forrás:facebook.com
Tovább a cikkre »