Gyertyafénynél töltik az ünnepeket a Krím-félsziget lakói, és a karácsonyi asztal sem roskadozik majd a finom ételektől. Az ukrán kormány megtiltotta a termékek és szolgáltatások bevitelét az Oroszország által törvénytelenül elcsatolt félszigetre, a határozat egy hónapon belül lép életbe, és a tilalom alól csak az utazók személyes holmijai és a segélyszállítmányok képeznek kivételt. A Krímbe irányuló ukrajnai villamosáram-szállításról a közvetlenül az államfő alá rendelt ukrán nemzetvédelmi és biztonsági tanácsnak kell majd döntést hoznia.
Oroszország 2014 márciusában annektálta a Krím-félszigetet. Akkor felségjelzés nélküli katonák, „zöld emberkék” jelentek meg a dél-ukrajnai autonóm köztársaságban. Moszkva csak egy évvel később vallotta be, hogy az orosz hadsereg különleges alakulata hajtotta végre a Krím megszállását. Ezután a félszigeten őshonos mintegy 250 ezres tatár kisebbség vezetőit kiutasították a saját szülőföldjükről. Őket a becslések szerint tízezer tatár követte. De menniük kellett az ukrán polgárjogi aktivistáknak is, sokakat pedig egyszerűen kiutasítottak a Krímből, mert nem voltak hajlandóak felvenni az orosz állampolgárságot.
Az annexió után
Másfél évvel az annektálás előtt a félsziget térségét pezsgő idegenforgalom jellemezte, egy szezon alatt 5-6 millió ukrán, brit, lengyel, és orosz turista látogatott ide. A jaltai kikötőben a világ leghíresebb óceánjárói fordultak meg akkor, például a Queen Victoria, mely 160 nap alatt járja körbe a világot, és melyre egy jegy 4 millió forintba kerül. A városban virágzott a lakáspiac is. Nemcsak az ukránok, de a magyarok is szívesen vettek itt nyaralót. Mindez azonban mostanra a múlté: a turisták az utóbbi két szezonban elmaradtak. Nyugatról az embargó miatt egyáltalán nem érkeznek vendégek, ha mégis, csak Moszkván keresztül juthatnak el oda. Az ukránok pedig már félnek a Krímbe látogatni, attól tartanak, hogy bántódásuk eshet a nemzeti hovatartozásuk miatt.
Blokád alatt
A krími tatárok és ukrán önkéntesek szeptember óta tartják blokád alatt a dél-ukrajnai Herszon megyében a félszigetre vezető összes közutat, hogy megakadályozzák a félszigetre tartó áruszállítást. November végén az ukrán kormány, csatlakozva az aktivistákhoz, ideiglenesen felfüggesztette a teherszállítást közúton, vasúton és tengeren egyaránt a Krím-félszigetre. Ugyanekkor az ukrán áramszolgáltatás is megszakadt a Krím felé, miután ismeretlenek megrongálták Herszon megyében a vezetékeket. – Akkor kellett volna gondolkodniuk, amikor megszállták a területünket, a Krím-félszigetnek ezer megawatt áramra van szüksége, most négyszázat kap, kevesebbet, mint a szükséges fele – mondja egy tatár vezető. Vannak áramfejlesztőik, de azok működtetése ötször drágább, mint a villanyáram – teszi hozzá az egykor a KGB börtöneit is megjárt, most szülőföldjéről kitiltott férfi. Noha december elején helyreállították az egyik megrongált vezetéket, továbbra sem eldöntött, hogy a jövőben kap-e áramot a félsziget Ukrajnától. – Csak abban az esetben kaphat a Krím áramot, ha elengedik a törvénytelenül letartóztatott politikai foglyokat a félszigeten – mondja egy, az arcát eltakaró aktivista.
Összeomlás előtt
A félsziget fővárosában, Szimferopolban mobiltelefon-töltő központokat állítottak fel. Az emberek sorban állnak az áramforrásért és a wifiért. Egyszer van villany, egyszer nincs. Nem baj, van ilyen, így többet beszélgetünk, többet sétálunk, átmegyünk a szomszédhoz – mondják az emberek. Hatalmas sorok állnak az üzemanyagért is, és az élelmiszerellátás is gyatra. A termékeket Oroszországból hozzák, és kétszer annyiba kerülnek, mint az orosz fővárosban. Moszkva nem képes ellátni a félszigetet sem áruval, sem árammal. Bár két hete Vlagyimir Putyin orosz elnök egy energiahidat adott át, mely Krasznodarból a Krímbe továbbít áramot, ez csak a félsziget negyedét tudja ellátni, és szakértők szerint, ha a közeljövőben nem épül meg a Krímet Oroszországgal összekötő tengeri híd, a félszigeten nem kizárt a teljes gazdasági összeomlás sem.
hirado.hu / M1
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
