Svédország elkezdett hasonulni azokhoz, akik most érkeztek, ahelyett, hogy sokkal logikusabb módon azok változzanak, akik ide jöttek hozzánk – mondta a Magyar Időknek Markus Wiechel, a Svéd Demokraták nevű párt bevándorlásért felelős politikusa. A parlamenti képviselő szerint törvényszerűen „svéd Bejrúttá” fognak változni egyes nagyvárosok bevándorlók által lakott negyedei, ha nem tesz semmit a liberális utat követő kormányzat. Interjú.
– Ahogy a jelszavuk szól: Maradjon Svédország svéd! Tart tőle, hogy a bevándorlók miatt ez veszélyben van?
 |
– Ez a mondat egy korábbi időszakból ered, a mai párt egy szociális-konzervatív szervezet nemzeti alapokon, azzal a céllal, hogy megtartsa a svéd történelmet, kultúrát, hagyományokat és örökséget. Természetesen egy ország számára identitásának elveszítését hozhatja a tömeges bevándorlás más kultúrákból, amelyek nem akarnak, nem tudnak vagy nem engedik számukra az asszimilációt vagy legalább az integrációt az új társadalmukba. Bizonyos tekintetben Svédország már elkezdett hasonulni azokhoz, akik most érkeztek, ahelyett, hogy sokkal logikusabb módon azok változzanak, akik ide jöttek hozzánk. Beilleszkedni a svéd életmódba, tisztelni a szokásainkat, hagyományainkat, jogrendszerünket és szociális hátterünket. Manapság iszlám törvényeknek megfelelő ételt adunk az iskolásoknak, mecseteket építünk, ahonnan imára szólítják a híveket és megszüntetünk vagy korlátozunk olyan svéd szokásokat, amelyek esetleg bántóak lehetnek az újonnan érkezőknek. Idővel ezek a lépések nyilvánvalóan a nemzeti identitás bizonyos károsodásával járnak, megszakítják a társadalom szövetét, és egy erősen szétaprózódott országot eredményeznek, ahogy azt Svédország bizonyos részeiben már látjuk is.
– Néhány svéd városban, mint Malmőben vagy Göteborgban, aggodalomra okot adó a helyzet. Kialakulhat ezekből „svéd Bejrút”, mint egy dán politikus jósolta?
– Ha nem változik semmi az ottani helyzet kezelésében, akkor nem lehetséges, hanem törvényszerű, hogy kialakul. Malmö és Göteborg számos negyede már ma ilyenné alakult át, semmiben nem hasonlítanak ezek a városrészek Svédország más területeihez, ezek párhuzamos társadalmak a nemzeti határainkon belül. Külföldi enklávék, ahol általános a bűnözés, a munkanélküliség, a lakók a szociális juttatásoktól függnek, a gyerekek pedig rendkívül rosszul teljesítenek az iskolában.
– Stefan Löfven miniszterelnök nagyon liberális utat követ bevándorlási kérdésekben, nyitva tartaná a kapukat a helyi hatóságok figyelmeztetése ellenére. Mennyire elfogadottak ezek az elméletek az országban?
– Meglehetősen megosztott jelenleg Svédország, többek között épp a bevándorlási kérdés miatt. Néhány baloldali párt és szavazóik ma is támogatják a liberális felfogást, de a közhangulat látványosan változik, ahogy a tömeges bevándorlás okozta gondok felszínre kerülnek. Azt hiszem, hogy a Svéd Demokraták eredményei tökéletesen példázzák ezt a változást. 2006-ban 2,93 százalékot értünk el a választásokon. 2010-ben 5,7 százalékos eredményünk volt, tavaly már 12,7 százalék szavazott ránk. Most, mindössze egy évvel a voksolás után minden kimutatás szerint a lakosság több mint 20 százaléka minket választana, és jó úton haladunk afelé, hogy a legnagyobb párt legyünk az országban. Ez pedig a Svéd Demokratáknak, amely pártot az összes többi politikai szervezet és a teljes fősodratú sajtó démonizált, meglehetősen nagy eredmény, és a svéd politikai történelemben teljesen új jelenség.
– A jelenlegi körülmények között milyen Európát tud elképzelni?
– Ha Európa egy közösségként az eddigi nézeteket fogja vallani és az eddigi utat fogja követni, egy nagyon keményen megosztott, nem homogén és konfliktusokkal teli társadalmat látok, de még ebből a társaságból is kiemelkedik Svédország nemtörődöm és felelőtlen megoldásaival, amelyek még a hasonlóan adakozó szomszédainál is bőkezűbbek. Finnországban és Norvégiában is felmerült, hogy zárják le a Svédország felé nyíló határaikat, amelyek értelemszerűen rontják történelmileg jó kapcsolatainkat, és hogy őszinte legyek, nem is tudom hibáztatni őket, hogy ilyen gondolatokat forgatnak a fejükben.
– Túlélheti-e a schengeni rendszer, vagy a jövő épp olyan, mint a múlt, azaz az országok visszatérnek a határellenőrzéshez?
– Remélem és úgy gondolom, hogy a jelenlegi rendszer működésképtelensége azt eredményezi, hogy az országok újra védeni fogják határaikat. Nem nagy bátorság kijelenteni, hogy Schengen voltaképp megbukott. Németország őrzi határait Ausztria felé, és más országok is vagy visszaállították a határőrséget, vagy ilyen terveket fontolgatnak, így Magyarország is.
– Magyarország kerítéssel zárta le szerbiai és horvátországi határát, hogy távol tartsa a bevándorlókat, ezzel kemény bírálat érte számos politikus részéről. Egyetért velük?
– Nem látok semmi problémát abban, hogy Magyarország megvédi a határait, ezzel együtt népét, szuverenitását, életmódját és gazdaságát. Ez minden ország kötelessége, és személyes véleményem szerint a Magyarországot érintő kritikák túlzóak voltak.
– A párizsi terrortámadás és a brüsszeli fenyegetettség változtatni fog a helyzeten?
– Bizonyos szempontból egyértelműen. Korábban a svéd befogadó politika támogatói visszafogottabbak lettek, s a mi álláspontunkhoz kezdtek igazodni. Egyes jelek arra utalnak, hogy abban versenyeznek, ki tud keményebben fellépni a bevándorlás ellen, s olyan megoldásokat szorgalmaznak, amelyeket mi évek óta hangoztatunk. Nem kérdés, hogy ez üdvözlendő, hiszen a végső cél Svédország jóléte, függetlenül attól, ki irányít. Ez azt bizonyítja, hogy a mi álláspontunk volt a helyes, és egyáltalán nem könnyű a többi párt számára megmagyarázni, miért kellett változtatniuk politikájukon és bevenni a Svéd Demokraták megoldásait programjukba. Furcsa módon azonban továbbra is visszautasítják a velünk való egyeztetést, pedig mi nyitottak vagyunk feléjük.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
