Nem túlzás azt állítani: Franciaországot megdöbbentette a Nemzeti Front eredménye. Már ugye azokat, akik nem szavaztak rá.
Megdöbbentette Franciaországot a hétfői francia sajtó szerint, hogy a Nemzeti Front a szavazatok 30 százalékával megnyerte a regionális választások első fordulóját, s a 13 régióból hatban az élen végzett. A Nemzeti Front, amely a tavalyi európai parlamenti és önkormányzati választásokon is jól szerepelt, növelni tudta szavazótáborát: mintegy 6 millióan szavaztak a pártra, ez pedig megközelíti Marine Le Pen 2012-es elnökválasztási eredményét: akkor 6,4 millióan adták voksukat a párt elnökére az első fordulóban. A francia sajtó most az okokat keresi, pedig az bizony ott hever minden francia lábánál. Vagyis sátrazik.
Calais, a bevándorlók spontán tábora. Fotó: Béli Balázs/Alfahir.hu
Általános düh
A konzervatív Le Figaro a franciák általános dühének kifejeződéseként értékelte az eredményt, amely egyszerre nyilvánult meg a hagyományos pártok leszereplésében, és abban, hogy a választók fele nem ment el szavazni.
A nem végleges adatok szerint a jobbközép Köztársaságiak országos összesítésben a szavazatok 27, a kormányzó baloldal pedig mindössze 23 százalékát szerezte meg. A jobboldal csak négy régióban (Pays de la Loire, Auvergne-Rhone-Alpes, Ile-de-France, Normandie) tudott az élen végezni, a szocialisták pedig csak két régióban (Bretagne és Aquitaine-Limousin-Poitou-Charentes) állnak biztosan az élen.
A vezető gazdasági napilap, a Les Échos szerint „történelmi eredményt” ért el a „szélsőjobboldal”, amely „mennydörgést” okozott a francia politikai életben. A Le Parisien és a Le Figaro szerint is Marine Le Pen elérkezett a „hatalom kapujába” azzal, hogy megszerezheti az északi régió irányítását, míg unokahúga Marion Maréchal-Le Pen délen esélyes, a Nemzeti Front alelnöke, Florian Philippot pedig Elzász elnöke lehet.
„Közeledik”
A baloldali Libération címlapján Marine Le Pen fotója látható, rajta a „Közeledik” felirat olvasható.
A katolikus La Croix szerint a „példátlan eredmény” fejtörést fog okozni a többi pártnak a két forduló között, s csak remélni lehet, hogy a „pártok egyértelmű, a közérdeknek megfelelő választ tudnak adni és nem rövid távra gondolnak”. Magyarul: visszalépnek egymás javára, nehogy győzzön a legtöbb szavazatot kapott párt.
„Fatalizmus”
Az okokat illetően a Le Parisien szerint a választás a kiábrándultság megnyilvánulása volt, s nem véletlen, hogy délen és északon végzett az élen a Nemzeti Front, ahol a munkanélküliség magasabb az átlagosnál. A Les Échos arra emlékeztetett, hogy ez a két régió hagyományosan a baloldal fellegvárásnak számított, a lakosság itt remélt a legtöbbet Francois Hollande államfő ígéreteitől a munkanélküliség csökkentésére. A választási eredményt a gazdasági lap beletörődésként értelmezi. „A Nemzeti Front elutasítását – amelyet azért még oszt a lakosság többsége – a fatalizmus váltotta fel” – írta a lap.
Az északi régió lapja, a La Voix du Nord, amely a választások előtt a Nemzeti Front ellen foglalt állást, arra hívta fel a figyelmet, hogy már nem tiltakozásból szavaznak az emberek a „szélsőjobboldalra”, hanem azért, mert ténylegesen támogatják a Nemzeti Frontot.
A Nemzeti Fronttal szembeni fellépést illetően a hagyományos pártok megosztottak. A szocialisták már vasárnap bejelentették, hogy a második fordulóban visszavonják jelöltjeiket az ország északi és délkeleti részén, ahol a Nemzeti Front nagy arányú győzelmet aratott, illetve ott, ahol a jobboldal maga mögé utasította a baloldalt, s ezzel segítenek „barikádot” emelni a Nemzeti Front elé, vagyis megakadályozni a „szélsőjobb” győzelmét.
Sarkozy beinthet a barikádnak
A jobboldal részéről Nicolas Sarkozy viszont elutasított egy hasonló lépést, illetve a jobb- és baloldali listák összevonását, amely a Le Parisien szerint azt jelenti, hogy a volt államfő számára „egy dolog számít” mégpedig az, hogy a „jobboldal tabuk nélkül vállalja önmagát”. A pártvezető a vasárnapi eredményt a kormánypárttal szembeni düh és a november 13-i terrortámadások utáni félelem hatásaként értékelte.
Frédéric Dabi az IFOP közvélemény-kutatóintézet részéről úgy vélte, hogy a választók duplán megbüntették a végrehajtó hatalmat. A kormányzó szocialisták sorozatban a negyedik választást veszítették el, de a jobboldal is kikapott azzal, hogy a kétpólusú politizálás véget ért Franciaországban, s mostantól három erős párttal kell számolni.
„Ez egy óriási földrengés, a hullám egyre nő, és egyértelmű, hogy a Nemzeti Front bent lesz az elnökválasztás második fordulójában (2017-ben). A kérdés mostantól az, hogyan lehet a második bejutó helyet megszerezni” – mondta egy meg nem nevezett minisztériumi tanácsadó.
A terrortámadásokat követően Francois Hollande népszerűsége mintegy húsz százalékkal nőtt, de ezt a baloldal nem tudta a maga javára fordítani. A kormánypárt mégis úgy értékelte – Claude Bartolone, a Nemzetgyűlés elnöke, Ile-de-France régió listavezetője szavaival -, hogy a szocialisták „jól álltak ellen”, s azt remélik, hogy a kisebb baloldali pártokkal és a Zöldekkel összefoghatnak a második fordulóra.
Marine Le Pen pártja 40 százalékkal végzett az élen a legnagyobb északi régióban, ahol maga a pártelnök vezeti a listát, így ha győznek, ő maga lesz a régió tanácsának elnöke.
Malária, szúnyogháló, szenegáli elítéltek
Nem sokat teketóriázott Le Pen: „úgy gondolom, hogy nem a régió feladata, hogy a szenegáli elítéltek szúnyoghálóit fedezze a malária elleni harcban” – mondta cseppet sem Le Pen hétfőn az RMC rádióban. „A régiónkban, ahol súlyos betegségek és a rák pusztít, az autista gyerekeket Belgiumba kell küldenünk, mert nekünk nincsenek intézményeink foglalkozni velük” – mondta Marine Le Pen a vasárnapi választást követően.
Fotó: Béli Balázs
„Meg fogom ezért szüntetni a nemzetközi együttműködést, mert minden elköltött fillért a régióra és a lakóira kell költenünk” – hangsúlyozta a Nemzeti Front elnöke a Belgiummal határos és azzal azonos nagyságú francia régióban.
Marine Le Pen pártja 40 százalékkal végzett az élen a legnagyobb északi régióban, ahol maga a pártelnök vezeti a listát, így ha győznek, ő maga lesz a régió tanácsának elnöke.
Nord-Pas-de Calais-Picardie-nak együttműködési kapcsolata van Malival, Szenegállal, Madagaszkárral, Brazíliával és a lengyelországi Sziléziával. A régió mintegy 1,7 milliárd eurós költségvetéséből 6 millió eurót költ ezekre a külföldi projektekre.
Marine Le Pen elmondta, hogy a gazdasági patriotizmus bevezetése a célja, amennyiben elnyeri a régió vezetői tisztségét.
„Mindent megteszünk azért, hogy a régió beszerzéseire elköltött közpénz a helyi vállalatokhoz jusson a helyi munkahelyteremtés fejlesztésére. Kizárjuk azokat a vállalatokat, amelyek külföldi alvállalkozókat foglalkoztatnak” – hangsúlyozta Le Pen.
A francia vállalatoknak az érvényes jogszabályok szerint lehetősége van olyan európai munkavállalókat foglalkoztatni, akik más uniós országok cégeinél vannak bejelentve és időszakos jelleggel vállalnak munkát Franciaországban. A dolgozókat a francia szabályok szerint kell fizetni, de a szociális járulékokat nem Franciaországban, hanem az alvállalkozó országában kell befizetni. Számos kelet-európai munkást foglalkoztatnak ily módon francia cégek.
A régióban harmadik helyen végzett kormányzó szocialisták már vasárnap visszavonták a jelöltjeiket, hogy ezzel segítsék a jobboldalnak megakadályozni a „szélsőjobboldal” győzelmét.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
