12 000 négyzetkilométeren volt légvédelmi gyakorlat; 15 év alatt 1100 kilométernyi új út építésével számoltak – a Magyar Nemzet 1938. és 1965. december 5-én megjelent számaiból válogattunk.
Augusztus 25-ével új sorozatot indított az MNO. 1938-ban ezen a napon jelent meg a Magyar Nemzet első száma, ebből az alkalomból pedig múltidézésbe fogtunk. Keressék mindennap a 77, illetve 50 évvel ezelőtt megjelent cikkeket az MNO-n! Válogatásunkban riportok, publicisztikák, interjúk, hírek sorakoznak majd az adott napi számból, bepillantást engedve nemcsak a korba, de az azt bemutató Magyar Nemzet szellemiségébe is.
Közép- és Dél-Magyarország sikerrel állotta ki a szombati nagyszabású légvédelmi riadót
Szombaton Pest vármegye öt, Békés vármegye két járásában, továbbá Bácsbodrog, Csongrád, Csanád, Arad és Torontál megyék egész területén tartottak légvédelmi gyakorlatot. A mintegy 12 000 négyzetkilométernyi területen több mint 1 200 000 embert érintett a légvédelmi készültség, illetve gyakorlat. A gyakorlatokat Reiter József ezredes irányította.
A békéscsabai légvédelmi gyakorlatot megtekintette vitéz Fábry Dániel tábornok, országos légvédelmi parancsnok is.
Reggel hét órától, a légvédelmi gyakorlatnak a rádióban történt bejelentésétől kezdve, készültségbe helyezkedett valamennyi tűzoltó, mentő, gázfelderítő, gázmentesítő és műszaki osztag. A gyakorlat vezetőségének az volt az eredeti elgondolása, hogy öt nagyteljesítményű bombavető repülőgép vonul végig egészen alacsonyan a város felett. Az egész nap tartó eső és a ködös időjárás miatt azonban a repülőgépeket nem indították el és csak az előre elhelyezett bombák robbanása jelezte a repülőgépek által ledobottnak feltételezett bombákat. Pillanatok alatt beállott a teljes készültségi állapot, megszólaltak a légvédelmi ütegek és a gyors védekezés oly sikeres volt, hogy a támadni akaró repülőgépeknek sietve menekülniök kellett. Ekkor felhangzott a légi veszély megszűntét közlő jelzés és helyreállt a város nyugodt képe.
A gyakorlat befejezése után vitéz Fábry Dániel tábornok köszönetet mondott Békéscsaba város polgármesterének, vitéz Jánossy Gyulának és kiváló munkatársainak a mintaszerű légvédelmi előkészületekért, továbbá elismerését fejezte ki az egész város lakosságának kifogástalan fegyelmezett magatartásáért.
(1938. december 4., 23. oldal)
Készül az úthálózat 15 éves fejlesztési terve
Érdekes előadás hangzott el pénteken délután a Kossuth Klubban. Kozáry István dr., a KPM közúti főigazgatóságának vezetője, úthálózatunk korszerűsítéséről és fejlesztésétől adott tájékoztatást a nagy számban összegyűlt hallgatóságnak.
Az ország úthálózatának helyzetéi taglalva Kozáry István elmondotta, hogy hazánk jelenleg 30 000 kilométer hosszú úthálózattal rendelkezik. Ezek 44 százaléka pormentes, 28 százaléka portalanított, 23 százaléka vizes makadám és 5 százaléka kiépítetlen. Az útburkolatok kétharmad része mindössze 3-5 méter széles, tehát csak egy nyomtávolságú, ami akadályozza az előzést és sok baleseti veszélyt jelent. A közúti közlekedést nehezíti az a körülmény is, hogy több mint kétezer szintbeli vasúti keresztezés szeli át az utakat, tehát az úthálózat hosszát tekintve, átlag minden 14 kilométernél van egy vasúti keresztezés. 5680 hídon haladnak át útjaink, ezek közül 806 a kisebb teherbírású. Magyarországon még 280 olyan község van, amelyhez nincs út kiépítve, Ha ezeket is be akarnák kötni a közúti forgalomba, körülbelül 900 kilométer utat kellene megépíteni.
Magyarország úthálózata az ország területét véve alapul, európai viszonylatban, más országok úthálózati átlaga alatt van. A burkolatok minősége ugyancsak európai adatokkal összehasonlítva, közepesnek mondható.
A nagyarányú forgalomnövekedés az úthálózat fokozottabb fejlesztését igényli. Az előadó utalt a magyarországi úthálózat nemzetközi jelentőségére Is. Jelenleg csak a E 5, a Hegyeshalom–Budapest–Szeged, majd onnan Belgrád–Izkerendum felé vezető út minősül nemzetközinek. Javaslatot tettünk a Pozsonyból Mosonmagyaróváron át érkező E 15 és a Letenyén át a Balaton irányában, onnan Budapestre, majd Miskolc–Kassára vezető E 96 útvonal nemzetközi jellegének biztosítására. „E” utakká kellene minősíteni a hazánkon átvonuló két tranzverzális „T” utat is, amelyek közül az egyik Vácon, Parasapusztán át Szlovákiába, illetve Lengyelországba, a másik Nyíregyházán, Beregsurányon át a Szovjetunióba vezet.
Az úthálózat fejlesztés figyelembe veszi a járműállomány várható növekedését is. Az előzetes számítások szerint 1980-ra a személygépkocsik száma a jelenleginek a kilencszeresére, az autóbuszoké másfélszeresére, a tehergépkocsiké három és félszeresére, a motor-kerékpároké a jelenleginek másfélszeresére fog növekedni.
Rövidesen elkészül a közúti úthálózat fejlesztésének 15 éves távlati terve, amely ez idő alatt 1100 kilométernyi új út építésével számol.
G. J. (1965. december 4., 7. oldal)
Válogatta: Bittner Levente
Észrevétele, javaslata van? Ossza meg velünk, írjon a [email protected] címre!
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
