Nem tudjuk visszaszállítani a kiégett fűtőelemeket Oroszországba, azokat hosszú ideig az erőmű területén tároljuk majd – derült tegnap ki egy titkos dokumentumból. De a kormány az energiapiaci környezetet sem modellezte, s egymásnak ellentmondó számításokat közölt a kihasználtságról az Európai Bizottsággal.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő a Paks II beruházás számos, a kormány által eddig titkolt részletét hozta tegnap nyilvánosságra honlapján. Az Európai Bizottság (EB) ugyan számos lényeges részletet kitakart abból a kétszáz oldalas titkos dokumentumból, amely a magyar kormánnyal folytatott levelezést, valamint a bizottság kérdéseit és a magyar válaszokat tartalmazza, de így is sok mindenre fény derült.
Óriási pluszköltségek
Például hogy a korábbi kormányzati kommunikációval ellentétben nem szállítjuk vissza a kiégett fűtőelemeket Oroszországba, hanem a 2050-re tervezett végső elhelyezést biztosító lerakó elkészültéig az erőmű területén tároljuk majd. A finanszírozás részleteit ugyan kitakarták, az azonban kiderült, hogy a le nem hívott hitel után 0,25 százalékos díjat kell fizetni. Az általánosnak mondható 5 százalékos késéssel számolva ez 30-35 milliárd forint pluszköltséget jelenthet.
A VS.hu összefoglalójából kiderül, hogy nem tudni, a magyar kormány is kérte-e azokat az áradások vagy tűz esetére vonatkozó biztonságnövelő beruházásokat, amelyeket az oroszok által épített hasonló finn erőmű tulajdonosai igen, s amelyek fontosságára a bizottság külön felhívta a figyelmet. De az erőmű kihasználtságával kapcsolatosan is ellentmondásokat tartalmaznak a magyar tervek. Amíg ugyanis a megtérülésről beszélnek, 95 százalékos kihasználtsággal számolnak, amikor viszont a rendszerbe illesztést, illetve a dunai hőterhelést elemzik, már az aktuális igények szerinti működésről és a környezetvédelmi határértékek betartása érdekében rendszeres üzemszünetről is szó esik.
Az unió is elkaszálhatja
Visszatérő problémaként említi Jávor – amit a bizottság is észrevételez –, hogy hamisan modellezi a várható energiapiaci környezetet a magyar kormány: 1,5 százalékos áremelkedéssel számolnak 2020-ig, s figyelmen kívül hagyják az addig üzembe lépő erőművek áreltérítő hatását. Ellentmondásos a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal kapcsolatos magyar álláspont is. Az EB kérdésére válaszolva nyomatékosítják ugyan, hogy a leszerelés és a hulladék ártalmatlanításának költségeit az alap fedezi. Ezzel szembemegy az a nemrégiben napvilágot látott ötlet, hogy másra használják el az itt összegyűlő összeget. Ha ez megtörténik, kútba is eshet Paks II, mert az alap folyamatos feltöltéséhez ragaszkodik az unió.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés időpontja: 2015. 12. 04.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
