Hiába értenek egyet olyan nagyhatalmak, mint az Egyesült Államok, Oroszország, Szaúd-Arábia és Irán is abban, hogy az ISIL-t el kell pusztítani, a kivitelezést politikai és ideológiai csapdák szegélyezik. De azért van megoldás.
1.) Az USA, Oroszország, és a Közel-Kelet egyetértése kell
Az az első, hogy kell egy menetrend és egy politikai jövőkép – mondta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő az Euronews-nak. Azon kívül, hogy arról sincs konszenzus, hogy milyen stratégiával semmisítsék meg a fenyegetést, Európának, az Egyesült Államoknak, Oroszországnak és az érintett régió országainak arról is egyezségre kellene jutniuk, hogy milyen rendszer lesz Szíriában. Ha ugyanis a nemzetközi közösség meggondolatlanul indít katonai akciót, annak egy újabb Irak, Afganisztán vagy Líbia lehet az eredménye, tehát egy belső harcokkal teli instabil állam.
Olyan kérdésekre kell választ találni, mint hogy ki fog kormányozni, akit mindenki támogat, valóban demokrácia kell-e és, hogy mi legyen Bashar Al-Assaddal.
Tálas Péter szerint olyan kompromisszum kell, ami valamennyi érintett nyugati nagyhatalomnak megfelel, ugyanúgy, ahogy a környező országoknak, köztük Iránnak, Törökországnak, Szaúd-Arábiának, Libanonnak és Jordániának is, de a legalapvetőbb, hogy a szíriai belpolitikai erőknek is ugyanez legyen az álláspontjuk.
Ezzel a megállapodással a szakértő szerint aztán egy egységes belső szíriai erő tudja majd felvenni a harcot a terrorszervezettel. Tálas Péter úgy látja, hogy eközben valamit ajánlani kell azoknak a társadalmi rétegeknek is, akik ma az ISIL fennhatósága alatt álló területeken élnek, többségükben szíriai és iraki szunnitákról van szó.
A gyakorlatban azonban már a szíriai belpolitikai erők csatarendbe állítása is nagyobb feladat lesz, mint az Egyesült Államokat Oroszország mellé állítani ebben a kérdésben, pedig még az sem sikerült teljesen.
Az oroszokkal szemben az USA továbbra is maximum egy átmeneti időszakra tudja elképzelni Bashar Al-Assadot Szíria elnökeként, és az ő támogatása nélkül igyekszik szembeszállni az ISIL-lel.
Az Egyesült Államoknak azonban előbb-utóbb választania kell: vagy a terroristákra koncentrál vagy Aszadra, akinek a hadserege nagyobb mészárlást végzett, mint az ISIL – írja a The New York Times szakértőkre hivatkozva. A szíriai szunniták azonban addig nem mozgósíthatóak az ISIL ellen, amíg – az egyébként alavita – Aszad jelentette fenyegetéstől meg nem szabadulnak.
2.) A muszlimoknak kell legyőzni az Iszlám Államot
Tálas Péter szerint a politikai konszenzus kialakítása után az elméleti feltételei ugyan megvannak annak, hogy a nyugati nagyhatalmak szárazföldi egységeket küldjenek az ISIL ellen, de a gyakorlatban mégsem valószínű, hogy a nyugati hadseregekkel fogják legyőzni a terrorszervezetet.
Európának nincsenek meg az eszközei és egyetértés sincs. Amit most Franciaország és Európa csinál, az a közvéleménynek szól – mondta Tálas Péter.
A francia elnök harcias kijelentései, miszerint „az ország háborúban áll” és a belpolitikai véres valóság között nagy szakadék tátong. A franciák a párizsi terrortámadások után ledobtak 20 bombát, csakhogy az már tavaly nyár óta látszik, hogy a légicsapásokkal nem lehet megsemmisíteni az ISIL-t. Azt a belpolitikai indulatot mégsem kockáztatná meg sok politikai vezető, amit az internetet elárasztó, a fogságba esett katonák kivégzéséról szóló brutális videók okoznának.
Az amerikai elnökválasztás előtt pedig biztosan nem születik ilyen döntés – mondta a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint ugyan elképzelhető, hogy később kisebb kontingenseket küldjenek a térségbe, de inkább kiképző feladatokra, a szíriai és az iraki erők támogatására. Az ideológiai üzenet ugyanis nem lehet többé az, hogy a Nyugat beavatkozik és háborút vív az Iszlám ellen. Ezért a szakértő szerint ahhoz, hogy végleg el lehessen törölni az ISIL-t, az iszlám szélsőségeseket az iszlám mérsékelteknek kell legyőzniük. A nyugati országoknak a közös szír-iraki szövetség támogatása marad.
3.) Az ISIL finanszírozása – az illegális kereskedelem felszámolása
Putyin elnök szerint 40 országból finanszírozzák a terrorszervezetet, köztük a G20 tagországaiból is. Tálas Péter ezt azzal egészítette ki, hogy egyéni pénzekről van szó, illetve az Öböl-államok esetében van, aki azért fizet, mert támogatja az ideológiát, de olyan is, aki azért, hogy oda nem menjen az ISIL. És való igaz, nem hallani terrorcselekményekről ezekben az országokban.
Ezen kívül mindazok támogatják az ISIL-t, akik megveszik az olajat, valamint fegyvereket adnak el a szervezetnek. A – például Irakkal vagy Iránnal szemben korábban alkalmazott – embargóval itt nem mennek semmire, az illegális kereskedelmet kellene megállítani, de ez a kérdés már régóta napirendben van. Emellett voltak olyan fegyveres csoportok Szíriában, akik megkapták a támogatást Nyugatról, aztán átálltak az ISIL oldalára – mesélte a szakértő.
4.) Az Anonymus hatalma
Az Anonymous hackercsoport háborút hirdetett a terrorszervezet ellen a párizsi támadások után, kedd estére már be is jelentették, hogy több ezer Twitter-fiókot törtek fel, amik az ISIS-hez köthetőek. A cél, hogy a szervezet tagjainak valódi személyazonosságát nyilvánosságra hozzák.
Tálas Péter saját bevallása szerint „digitális bevándorló”, de annyit azért elmondott, hogy az Anonymus hackercsoport ellentámadása akkor lehet sikeres, ha meg tudja bénítani, vagy csökkenteni az Iszlám Állam kommunikációját a külvilággal, és közben az övéknél sikeresebb propagandát tud kifejteni.
Összességében a párizsi terrortámadások után kapott egy lendületet az ISIL-lel szembeni nemzetközi fellépés, de a biztonságpolitikai szakértő szerint a megoldás még évek kérdése, és a jövő évi amerikai elnökválasztásig biztosan nem dől el.
Euronews.hu
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
