Egyelőre nem lehet biztosan állítani, hogy az egyik párizsi merénylő szíriai útlevele hamis volt, viszont a francia hatóságok szerint egy október 3-án, Görögországban regisztrált migránséval megegyezik a férfi ujjlenyomata. Mit tudunk eddig?
Egészen kacifántos történet kezd kialakulni a Stade de France-nál pénteken elkövetett merénylet elkövetőivel kapcsolatban. Még szombaton az Associated Press jelentette be francia rendőrségi közlésre hivatkozva, hogy a stadionnál robbantó öngyilkos merénylők egyikénél szíriai útlevelet találtak. Nem sokkal később, vasárnap már a CNN cikkezett arról, hogy az egyik párizsi merénylő biztosan a balkáni migránsútvonalon érkezett Franciaországba, egy másikról a Daily Mail a horvát és szerb sajtóra hivatkozva fogalmazta meg ugyanezt.
Övé, vagy nem övé?
A horvát belügyi tárca a szír útlevél gazdájának útvonalát meg is erősítette, az akkori hírek arról szóltak, hogy a szíriai útleveles merénylő október 3-án a görögországi Lerosz szigeten lépett be az unió területére, és az Ahmad al-Mohammadként azonosított elkövető Magyarországon is keresztülutazott.
A The Guardian már akkor figyelmeztetett: az útlevelet el is lophatták, illetve nem biztos, hogy a merénylőé volt. A lap elemzőket idéz, akik szerint furcsa, hogy egy öngyilkos merénylő ügyel arra, hogy útlevelét magával vigye a támadásra. Végül a francia hatóságok bejelentették vasárnap este, hogy a párizsi merényletek egyik helyszínén talált szíriai útlevél tulajdonosa nem azonos azzal a merénylővel, aki felrobbantotta magát – adta hírül a France 2 francia köztévé.
Megegyező ujjlenyomat
A brit The Independent francia nyomozati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az Ahmad al-Mohammad névvel ellátott útlevél nem a merénylő testén hevert, ráadásul egyben megtalálták, pedig a férfi felrobbantotta magát. „Csak a közelben feküdt, arra várva, hogy megtalálják” – mondta egy nyomozó.
Hétfőn aztán a francia hatóságok közölték: az öngyilkos merénylő és az október 3-án regisztrált migráns ujjlenyomata megegyezik. Vagyis elképzelhető, hogy az útlevél hamis, az is, hogy nem a merénylőé volt, viszont az ujjlenyomat-azonosság miatt már hivatalos az a verzió, hogy az egyik merénylő megegyezik azzal a férfival, aki október 3-án Lerosz szigetén keresztül érkezett az unióba.
A BBC egyik újságírója egy mai Twitter-üzenetében jelezte, hogy Lerosz szigetén vizsgálódik, és beszámolt arról, hogy megtalálta azt a tisztviselőt, aki a férfit regisztrálta. Az eddigi információk szerint Al-Mohammad hatvan-nyolcvan menekülttel együtt érkezett a szigetre, ám gyanút keltett, hogy a többiekkel nem kommunikált, nem vegyült. (Továbbiakat a BBC News Night című műsorában ígér.)
Két szír útlevél?
A közel-keleti hírekre szakosodott Middle East Eye hírportál idevágó elemzésében két útlevélről ír, és arra hívja fel a figyelmet, hogy az a két szír úti okmány, amelyet két merénylő holtteste mellett találtak Párizsban – ezek egyike az Ahmad al-Mohammad névre kiállított okmány – valószínűsíthetően Törökországban készült hamisítvány. Ezt francia rendőrségi források közölték a brit Channel 4 hírcsatornával. A Middle East Eye azt írja, hogy ezek a hamisítványok két ok miatt váltak kurrens árucikké: egyrészt a nem szíriaiak számára előnyösebb elbírálást jelentettek a menekültkérelem során, másrészt sok szíriai a háború miatt nem tudott magának legális útlevelet intézni. Igazinak kinéző szíriai útlevelet egyébként nem nehéz vásárolni: a Daily Mail riporterének kétezer dollárért, azaz több mint félmillió forintnyi összegért sikerült szereznie ilyet, de már pár száz euróért is szert lehet tenni ilyen okmányra.
A másik szír útlevél tulajdonosának kilétéről egyelőre nincsenek információk. A The Washington Post megnevezett egy másik elkövetőt is, a húsz éves Bilal Hadfit, aki állítólag Szíriában harcolt az Iszlám Állam oldalán, és onnan tért vissza Belgiumba, ő francia állampolgár.
Politikai kérdés
A kérdés azért rendkívül fontos a politika számára is, mivel ha kiderül, hogy esetleg több migránsnak álcázott terrorista volt a támadók között, akkor tarthatatlanná válik az a narratíva, miszerint a támadások ügyét teljesen külön kell kezelni a migránshullám kérdéseitől. Épp ezért jellemző, hogy a baloldali és liberális lapok hajlamosabbak szkeptikusabban állni az ezzel kapcsolatban felmerülő információkhoz, a jobboldaliak gyorsabban hitelt adnak ezeknek az értesüléseknek.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »