VBT – Vigyázzatok! – A fagyállós borosgazda margójára

1. Ez az ember a végletekig elkeseredett, mivel portájára többször is betörtek, és vittek mindent, ami mozdítható.
2. Felelőtlenül és meggondolatlanul cselekedett. Mert a találomra ott hagyott mérgező anyag nem egy bunkó, amivel tudom, hogy kire sújtok, hanem inkább egy időzített bomba.
3. Tettét beismerte, pedig egy kis „zsiványkodással” árnyalhatta volna a tényeket. Csakhogy ő nemhogy tagadta az ártó szándékot, hanem egyenesen kijelentette azt.

Egy korábbi írásomban kikeltem az ellen, hogy az általános közvélekedés nem törődik az ő felelősségével, csupán újra és újra azt szajkózza, hogy a saját portáján az ember azt csinál, amit akar.

Márpedig ez nem így van. Pláne abban az esetben, ha – mint az említett férfinél is – a háztartásban két gyermek is él. Hogy csak néhány példát mondjak:

– A növényvédő szereket például hivatalosan zárható szekrényben, elzárva kell tartani. Használatukról a tulajdonos köteles permetezési naplót vezetni. Akkor is, ha a termény saját használatra lesz, hiszen egy esetleges mérgezés miatt az egészségügyi szervek nyomon tudják követni, mely mérgek juthattak a szervezetbe. Ha pedig őstermelőként piacra is visz az árujából, a permetezési naplót köteles mindig magánál tartani. Azt a szakhatóság, de akár a vásárló is elkérheti megtekintésre.

– A háztartásban található mérgező anyagokat (pl. gyógyszer, hypó, klórmész, ecet, denaturált szesz, fagyálló, stb.) a felnőtt köteles gyermekektől elzárva tartani. Szigorúan tilos továbbá a mérgező anyagokat megtévesztő csomagolásban tárolni (pl. kóla színű, higított permetet kólás üvegben, átlátszó mérget pálinkás üvegben, stb.). Képzeljük csak el a következőket! Betörnek a pincémbe, lopják a meggyboromat. Fagyállót töltök az egyik hordóba. A másikba nem. Eltelik pár hét, és véletlenül összecserélem, melyik a jó bor, és melyik a rossz. Vagy mulatunk egyet a barátaimmal. Az egyiket leküldöm a pincébe borért. Én is ittam, ő is ivott, fene gondol fagyállóra… Szóval a dolog igen könnyen visszafelé is elsülhet

– Kültéri elektromos berendezéseket köteles mindenki a saját portáján belül is érintésvédelmileg szabályosan elhelyezni. Köteles valamint érintésvédelmileg biztonságos formában használni azokat.

– Amennyiben a háztartásban szabadon, lánc és kennel nélkül tartott kutya van, a tulajdonos köteles az ingatlanát elkeríteni.

– Ha valaki lánc és kennel nélkül tart kutyát az udvaron, még akkor is figyelmeztető táblát kell a kapura kitenni, ha az a kutya egy 15 éves, félvak, asztmás mopsz, a kapu pedig állandóan zárva van.

– Amennyiben a háztartásban gyermekkorú személy él, a felnőtt köteles a veszélyesnek minősülő eszközöket (pl. kapa, kasza, sarló, fűrész, stb.) megfelelő módon, tárolóban elhelyezni, az elektromos és benzinüzemű kerti eszközöket (fűnyíró, láncfűrész, lombvágó, stb.) pedig úgy tárolni, hogy azokat a gyermek ne tudja működésbe hozni.

– Amennyiben a kertben 1 méternél mélyebb kialakítású tó (pl. dísztó, halas tó, kacsaúsztató, stb) van telepítve, azt a tulajdonos köteles elkeríteni.

– Amennyiben az udvaron gépjármű parkol, azt a tulajdonos köteles bezárva tartani.

– Amennyiben az udvaron ásott kút található, annak tetejét használaton kívül a tulajdonos köteles lefedve és lezárva tartani.

– Amennyiben a tulajdonos udvarán olyan fa, vagy bokor található, amelynek magassága meghaladja a felülfutó elektromos vezetékek elhelyezési magasságát, a tulajdonos köteles gondoskodni a folyamatos visszametszésről.

– Amennyiben a tulajdonos fúrt kutat akar a telkére telepíteni, bizonyos mélységig önkormányzati engedélyre van szüksége. Bizonyos mélység alatt pedig már a Zöldhatóság úgynevezett vízjog-engedélyére, melyben maximalizálva van az elérhető mélység. A víz felszínre kerülésekor a szakhatóság bevizsgálja magát a kutat, valamint a feltörő víz minőségét is, melynek során megállapítják a vízben található anyagok százalékos arányát, valamint azt, hogy a víz emberi fogyasztásra alkalmas-e.

– Amennyiben fúrás alkalmával valamilyen természeti kincs törne a felszínre (pl. kőolaj, földgáz, termálvíz, stb.), a Magyar Államnak azonnali kisajátítási joga van az ingatlanra, mégpedig nem az alatta található természeti kincs értékével arányos árban, hanem a mindenkori ingatlanár értékében.

– Amennyiben a magánterületen ásás, vagy egyéb más földmunka során valamilyen régészeti lelet kerül felszínre, a tulajdonos köteles értesíteni a hatóságot, és a feltárás alatt köteles portájára szabad bejárást biztosítani. A feltárt kincsért semmilyen formában nem jár százalékos arányú jutalom.

– A közüzemi művek fogyasztásjelző készülékeinek környékét a tulajdonos köteles szabadon megközelíthető állapotban tartani, azokhoz akadálytalan bejárást biztosítani.

– A tulajdonos az ingatlanja méretének – tűzvédelmi okokból – csak törvényileg meghatározott százalékát építheti be bejelentési kötelezettség hatálya alá nem eső melléképülettel (pl. fatároló, szerszámos kamra, stb.), azt is csak a hátsó kertben, utcafrontról nem látszódóan.

Sorolhatnám még, de gondolom, ennyi is elég ahhoz, hogy az ember a saját portáján sem csinálhat azt, amit akar.

Mivel azonban szinte az összes ajtóorgánumban és mémben – hibásan – borosgazda megjelöléssel illetik a férfit, azt is leírom, milyen törvényi feltételeknek kel megfelelnie egy boros gazdának!

A legkézenfekvőbb esetet tételezzük fel, tehát, hogy a gazda szőlőből készíti borát. Ennek alapfeltétele valamilyen területnyi szőlő birtoklása. 500 négyzetméternyi szőlőig nincs bejelentési kötelezettsége a gazdának.

E feletti földterület esetén azonban:
– A gazdának igazolt eredetről kell gondoskodnia, tehát ki kell váltania az őstermelői igazolványt, valamint be kell jelentkeznie a hegyközségnél és az adóhivatalnál, ahol úgynevezett adóraktárt kell megjelölnie (pl. pince, szuterén, stb.), ahol a borát hatóságilag ellenőrizhető körülmények között fogja tárolni. Erről a hatóság adóraktári engedélyt állít ki.

– Az adóraktári engedéllyel egy időben úgynevezett pincekönyvet is ki kell váltani a gazdának. Ebben a könyvben köteles vezetni a hordók számát, fajtáját, és hogy melyikben milyen fajtájú, mikori szüretelésű bor található.

Amennyiben borát őstermelőként árusítani is akarja, a következő feltételeknek kell még eleget tennie:

– A kész bort a NÉBIH borászati osztályán engedélyeztetni kell, ahol a bor kap egy azonosító számot.

– Az önkormányzatnál engedélyt kell kiváltania az árusításra.

– A család minden őstermelő tagja 250 liter/év bormennyiséget tüntethet fel saját fogyasztásra szántként, erről nem kell adózni.

– 750 ezer forint nettó évi bevételig nem kell adózni.

– Ezen felül azonban a hatályos jogszabályoknak megfelelően adózik a gazda.
(Számos más jogszabály van még, ezek csak a legfontosabbak.)

És most ennyi „kitérő” után csak leírom azért, hogy én mit tettem volna a boros gazda helyében.

Illetve… nem is leírom, hanem elmondom, én mit tettem, amikor megelégeltem, hogy 11-edszer törnek be hozzám a cigányok.
Elnézést, hogy rassz-megjelölést alkalmazok, de azt hiszem, felesleges polkorrektnek lenni ebben az esetben, ugyanis az elkövetőket nagyon jól ismerem, sőt, némelyek közülük maguk kérkedtek azzal, hogy „milyen jó volt a kukoricám”, vagy „milyen keveset kaptak a vaskerítésemért”.

1. Megvizsgáltam és kijavítottam a kerítéseket.
2. Vettem két kutyát. De nem csivavát, és francia bulldogot, mert nem azt akartam, hogy a tolvajok szíve ellágyuljon. Szóval vásároltam egy pulit és egy komondort. A puli éjjel-nappal éber, de inkább nappal. A komondor látszólag lusta, de egy pillanat alatt harcra készen robban bárkire és bármire, ezen felül éjjelente rendszeres időközönként portyázik a területen. Ezt a két kutyafajtát nem lehet lekenyerezni, és nem lehet megfélemlíteni. Ugyanakkor emberre normális esetben nem támadnak, a családtag pedig szent és sérthetetlen számukra. Sajnálatosan a YouTube-on fent van néhány olyan csibészelő videó, ahol a komondorok leszerepelnek. Ennek az az oka, hogy a komondor rendkívül intelligens fajta. Halálos biztonsággal érzi, hogy a dolog mikor játék, és mikor komoly. Nem is igen tanítható be semmire. De nem is kell őt betanítani. Tudja a dolgát magától. A puli ugyanilyen, de természetesen nem a nyers erő, hanem az éberség és a jelzés miatt tartandó.
3. Telepíttettem egy kültéri kamerarendszert, 8 kamerával. A kapura pedig kitettem egy táblát, hogy kamerával őrzött terület. Nem azt mondom, hogy olcsó volt. De olcsóbb, mintha 1, 2, vagy több évig rács mögött ülnék. A kamerák ugyanakkor internetes szerveren tárolják a videókat, amelyek bármikor megtekinthetőek. Egy okos telefon segítségével pedig, bármikor, bárhonnan megnézhetem a kameraképeket.
4. Zárok minden melléképületet. Persze a lakat bármikor letörhető, a zár bármikor feltéphető. Viszont zajjal jár. A zajra pedig a kutyák is ugranak, és hát én is.
5. A porta különböző részein „az arányosság mértékét” meghaladó eszközöket helyeztem el, melyek segítségével nem csak szép szóval tudom marasztalni a betörőket. Mármint… ha felnőttek, vagy nagyobbacskák. Mert ha szemre 12 éven aluliak, én bizony hozzájuk se nyúlok. Csak, ha ők támadnak. Igen, sajnos erre is fel kell készülni. Mióta a büntethetőség alsó korhatárát 12 évre szállították, e kor alatti gyerekekkel raboltatnak. Minden más esetben garantálni fogom, hogy a rám támadó kezében – az eset végeztével – ott legyen egy baromi nagy machete, vagy szamurájkard.

De csak a legvégső esetben! Ugyanis ha valakinek baja lesz, annak a családja kárt tesz az én egyik családtagomban. Erre én összeszedem a barátaimat, és duplán adjuk vissza a kölcsönt. Ők is összerántják a pereputtyot, és nagyobb erővel, még durvábban vágnak vissza. Az egésznek pedig egy végeláthatatlan háború lesz a következménye, melynek hossza és végkimenetele előre nem jósolható.

Amit még ezen felül tettem, az két dolog:

1.: Amikor olyan ingatlanomba törtek be harmadjára, amiben nem lakik senki, szóltam a rendőröknek. Ők a fejüket csóválták, és sajnálkoztak. Aztán lementem a cigánysorra, megkerestem a főkolompost, és megmondtam neki, hogy a kutya se oda szarik, ahol alszik, tehát csak a bolond ember jár betörni a saját falujában. Természetesen ez csak látszatmegoldás volt, hiszen nem azt akartam elérni, hogy más falvakra szabadítsam rá őket. Csupán időt akartam nyerni.

Ez idő alatt pedig a Facebook-on nyílt levelet írtam a falu polgármesterének, valamint a megyei főkapitánynak, hogy amennyiben nem tesznek rendet, akkor erre a feladatra megkérem a velem meglehetősen jó kapcsolatban lévő Magyar Nemzeti Gárdát. Két dolgot tudtam: hogy soha nem fogom őket rendcsinálósára kérni, és hogy ennek a levélnek mégis lesz folyománya. Hogy mért nem kértem meg az MNG-t? Mert felvonulnak nagy erőkkel, velük jön az országos, de tán még a nemzetközi média is, egy darabig csend lesz, aztán felfokozottan jönnek elő a bajok, amikor a gárda elvonul. A folyomány viszont még engem is meglepett. A megyei főkapitány helyettese, a városi főkapitány, valamint a polgármester, és a polgárőrség megyei vezetője leültek velem tárgyalni. A tárgyalás végeztével sikerült „megfélemlítenem” őket a gárda kivonulásának rémségével. Így inkább komolyabb erőforrásokat biztosítottak a helyi polgárőrségnek, valamint megnégyszerezték az éjszakai rendőri járőrözések számát a falunkban.

2.: E mellett, amit még tettem, az olyasmi, amit bárki megtehet. Mármint bárki, aki kicsit is gondol a közre. Ugyanis az nem elég, ha csak az én portámra nem törnek be. Én azt akarom, hogy a faluban senki portájára ne törjenek be! A falu elöregedik, egyre több a magányosan élő, védtelen ember. Ha most nem cselekszünk, akkor hamarosan késő lesz.

Egyszóval elkezdtem az autómmal „járőrözni” a faluban. Éjszakánként, random időpontokban, hol egyedül, hol a fiammal. És ha kóricálót láttunk, bizony megálltunk, és megkérdeztük, hova megy? Semmi mást. Csak, hogy hova megy. A válaszától függően vagy értesítettük a rendőrséget, vagy csak ellenőriztük, hogy valóban oda tart-e, ahova mondja. 3 év alatt, amióta ezt csinálom, 4 esetben is tettem bejelentést a rendőrségen. Ezekben a bejelentésekben az a szép, hogy rögzítik őket. És a rendőrnek minden esetben kötelessége ellenőrizni a dolgokat. Ők választották ezt a hivatást, nem én. Tehát sok joguk nincs amiatt szót emelni, hogy éjjel ki kell vonulniuk valahová. Becsületükre legyen mondva, minden alkalommal ki is vonultak. Egyszer fatolvaj bandát „fogtunk” így, máskor pedig körözött bűnözőt.

Emellett egy ízben egy félig öntudatlan betegnek is segítettünk hazatalálnia, valamint kisegítettünk drótkerítésbe szorult helyzetéből egy kutyát. Ja, és átpakoltunk a főút egyik feléről a másikra egy süncsaládot.

-.-

Végezetül: ha ebből a bő lére eresztett írásból mást nem is jegyeztek meg: ne akarjátok a problémát törvénytelen eszközökkel megoldani! Mert a közvélemény szimpátiája nem fog megóvni titeket a felelősségre vonástól. Azon legfeljebb csak enyhíthet. Ám a börtönben, vagy a vizsgálati fogságban nemhogy 7 év, de még 7 nap is iszonyatosan hosszú idő. És tudom, ilyenkor, amikor valaki ilyen méltánytalan ítéletet kap, kinyílik a bicska az ember zsebében. Ilyenkor mindenkiből előtör a kistérségi rambó. Ilyenkor mindenki ölni kész. De két dolgot jegyezzetek meg:

– Minden élet szent!
– Ha el is vennétek a betörő életét, gondoljatok arra, hogy egy ember
meggyilkolásakor belőletek is meghal egy darab. Nem képletesen. Valóban.

Vigyázzatok magatokra! Vigyázzatok véreitekre! Vigyázzatok egymásra!
() VBT () – Zárul a bejegyzése Tamásnak

Varga-Bíró Tamás facebookjáról

– VBT koncert Budapesten december 5.-én
– VBT előadás Budapesten december, véletlenszerű koncertelemekkel „felütve”