A gyermekek és az óvónők egy része teljesen ehetetlennek tartja a szeptember elsején bevezetett menzareform miatti új menüt, mások szerint változatosabb lett a kínálat. A szülők többsége inkább elégedetlen, és egyre többen mondják vissza a közintézményekben a menzát. Mint megtudtuk, azokkal a beszállítókkal is súlyos gondok vannak, amelyekkel eddig maximálisan elégedettek voltak az óvodák, a szabályok betartásával ugyanis rákényszerülnek arra, hogy ehetetlen ebédeket főzzenek. Dietetikusok és reformszakácsok véleményét nem kérték, és bár kellene a segítségük, eddig nincs hivatalos főzőtanfolyam a közétkeztetésben dolgozóknak.
Katasztrófa, moslék, egy étteremben kapásból a kukába öntenék – így jellemezte a Magyar Nemzetnek a megújult iskolai menüt Lázár Zoltán, a Szegedi Jerney János Általános Iskola igazgatója. Az intézményvezető azt hangsúlyozta, hiába jók a reform célkitűzései, a gyakorlati megvalósítás csapnivaló.
– Vitathatatlanul nagy szükség van a közétkeztetés megújítására, de eddig csak azt értük el, hogy még több gyerek éhezik, mint korábban. Én nem vagyok egy finnyás ember, de katonaként nem ettem olyan íztelen, pocsék ételeket, mint amit most kapunk az iskolában. Pedig ugyanaz a cég főz ránk, amelyik már hosszú évek óta szállítja az ebédet, és amelyikkel eddig sosem volt gond. Az elmúlt tanévekben mindig tartalmas, változatos ételt kaptunk, kimondottan elégedettek voltunk a menzával, de amióta a szakácsoknak be kell tartaniuk az új jogszabályi előírásokat, szinte teljesen eltűntek a fűszerek, és a gyerekek zöme az első kóstolás után már viszi is vissza a tálcát, sőt tömegesen mondják le a menza-előfizetésüket. Nagyon szomorú, hogy ennyi étel megy pocsékba, miközben az alapanyagok jók, a közétkeztető cég érti a dolgát, a változatosság is megvan, de az ízvilág mégis annyira rossz lett, hogy a gyerekek éhesek maradnak – magyarázta az igazgató, hozzátéve: a menza havi térítési díja még a 33 százalékos önkormányzati kedvezménnyel együtt is 12-13 ezer forint fejenként, amit egyre több diák családja sajnál kifizetni az ehetetlen minőségű ételekért.
Fokozatosan kéne kivezetni a sót
Egyre többen mondják vissza a közintézményekben a menzát az önkormányzatok tapasztalatai szerint is. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke azt mondta a Magyar Nemzetnek: a hozzájuk beérkezett észrevételek szerint nem aratott osztatlan sikert a menzareform, mivel az ételízesítőket túlságosan drasztikusan vonták el.
– Sokkal fokozatosabban kellene bevezetni a só nélküli étrendet, mert a társadalmat nem lehet egyik pillanatról a másikra hozzászoktatni egy teljesen új ízvilághoz. Beszélhetünk mi itt reformkonyháról, ha az emberek nem ismerik ezeket az ízeket, ha otthon másképp főznek a családok, nem fogják szeretni. Emellett szakácsképzésekre is szükség lenne, hiszen a közétkeztetőknek sem könnyű alkalmazkodniuk az új előírásokhoz – magyarázta az elnök.
Szerinte a szabályváltozások némi költségnövekedéssel is jártak. Schmidt Jenő kitért arra is, hogy az ingyenes óvodai étkeztetés kiterjesztéséről ugyancsak vegyesek a tapasztalataik, mert az intézkedés az önkormányzatok egy részének többletterheket jelent, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöksége ezért november 17-i ülésén kiemelten foglalkozik majd az étkeztetés témájával.
– A lányaim eddig legalább a kakaót megitták az iskolában, mert a tejet sok társukhoz hasonlóan egyikük sem szereti. Azzal, hogy a megtiltották a cukrozott kakaó használatát, egyedül azt érték el, hogy még azt a két deciliter tejet sem fogyasztják el a kicsik és az intézmények mindennap literszámra öntik ki a tejet, mert a gyerekek hozzá sem nyúlnak – nyilatkozta egy kétgyermekes édesanya.
Gyomorforgató fotó
Nemrégiben kiderült az is, több szülő is felháborodott azon, hogy a békéscsabai iskolák menzáján teljesen ehetetlen, borzasztó kinézetű ételeket szolgáltak fel a gyerekeknek. A Beol.hu szerint a hivatalosan fokhagymás harcsaaprónak és burgonyás csicsókának nevezett ételről készült fotót a legtöbben gyomorforgatónak nevezték, a képet megosztó édesanya szerint az étel ehetetlen és undorító.
Az ügyre a Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény közleményben reagált, mint írták: valamennyi étkezőtől elnézést kérnek, az érintetteket kárpótolni fogják. Hasonlóan elégedetlenek az óvónők is, ahogy azt a Magyar Nemzetnek Surmanné Kesztyűs Tünde, a budapesti Csudafa Óvoda óvodavezetője elmondta: a reform miatt valóban sótlanabbak az ételek, emiatt sokszor otthagyják az ebédet a gyerekek, hiszen nincsenek hozzászokva ehhez az ízvilághoz. – A reform akkor lenne hatásos, ha otthon is ugyanígy főznének a szülők – mondta az óvodavezető, ám arra már nem tért ki, ki enné meg szívesen a sótlan, ízetlen ételeket. – Nekünk is furcsa ez az új ízvilág, a szabályok miatt szinte egyik pillanatról a másikra kellett átállni, jó lenne, ha más, egészségesebb fűszereket használnának, mert ez a sótlanság nem a legjobb. Az ételek közel ugyanazok maradtak, de messze nem olyan finomak, a szülők is nehezen viselik, hogy a gyermekek nem esznek, de egyelőre támogatók, úgy vélik, jobb az egészségesebb étel – szögezte le Surmanné Kesztyűs Tünde.
Van, ahol szívesen fogadják
Akad olyan intézmény is, ahol nemcsak a személyzet eszik szívesen az újfajta ételekből, hanem ahogy annak lennie kell, a gyermekek is. Egy harmadik kerületi általános iskolában – ahová a Gyermekmenza Kft. szállítja az ebédet – sokkal változatosabb lett a menü, mint a korábbi tanévekben volt. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó tanítónő szerint kifejezetten gyakran kapnak zöldséget és gyümölcsöt a diákok, a közétkeztető pedig külön figyel a tejcukor-, vagy gluténérzékeny gyerekek speciális igényeire is.
– Az ebéd minőségét és mennyiségét illetően alapvetően meg vagyunk elégedve, noha a só és cukor csökkentése miatt többször előfordult, hogy ízetlenségre panaszkodtak a gyerekek. Ami még problémát okoz, hogy az új, idegen ízektől kicsit tartanak a gyerekek. Tipikusan ilyen például a karfiolkrémleves, vagy más zöldségkrémek, amit sokan kóstolás nélkül visszavisznek, mert nem ismerik. Ilyen esetekben próbáljuk rávenni őket, hogy ne utasítsák el az ételt csak azért, mert otthon nem szoktak ilyesmit enni, de biztos, hogy időbe telik, míg az újdonságokhoz hozzászoknak – fogalmazott a pedagógus, hozzátéve: iskolájukban a gyerekek zöme menzás, az alsósok közül szinte mindenki, felső tagozaton pedig a diákok kétharmada az intézményben étkezik. Kerületi lakosoknak egyébként napi 440 forintba, a bejáróknak pedig 505 forintba kerül a napi háromszori étkezés.
Hirtelen léptek öt lépcsőt
Tóth Gábor, élelmiszer-ipari mérnök és táplálkozáskutató a Magyar Nemzetnek arról beszélt, az ételekből az érelmeszesedés megakadályozása miatt vonják ki a sót, azt hiszik, ettől egészségesebbek lesznek, de ez nem a legjobb megoldás, hiszen ezzel az emberek jódhiánya is erősödni fog, ezzel pedig teret adunk a különböző pajzsmirigyproblémáknak is.
Ha a gyermek nem kap elég halat, diót, vagy algát – amire nálunk ugyebár elég nagy az esély –, akkor idővel jódhiányos lesz, aminek hosszú távon következménye lehet a golyva, struma, és a pajzsmirigy-alulműködés, sőt az intelligencia is csökkenni fog, hiszen a jód a szellemi fejlődéshez is szükséges. Ezzel nem azt mondom, hogy sózzunk ész nélkül, de ha a jódozott sót kiiktatják, akkor a jódot valahogy másképp szükséges pótolni – mondta.
A menzareform szerinte gyors és meggondolatlan, ami bár egy nagyon jó politikai lépés, hiszen általa a mindenkori politika elmondhatja, hogy lépett valamit ráadásul úgy, hogy sok más európai országot is megelőzött ezzel. Svédországban, Svájcban és Franciaországban ugyanis előfordulnak hasonló intézkedések, a legtöbb EU-s országban ez az irány nem jellemző.
– Azt, hogy 20-30 éven nem csinált semmit ezen a téren az állam, majd hirtelen léptek öt lépcsőt, az visszaütött, és igenis sok a moslék az iskolákban, dobják ki az ételt. Az első lépés az volna, hogy meg kellene tanítani a reformkonyhát azoknak a szakácsoknak, akik ezeket az ételeket főzik a gyerekeknek. Messze nem lenne annyira vízízű az étel, ha egy kis kókusztejet, zabtejet, mandulatejet is használnának, és nem hatalmas mennyiségekről beszélek, ezekből egy kevés is sokat javíthat az ételek minőségén, így a gyermekek is sokkal szívesebben ennék meg – mondta Tóth Gábor. Ezek a hozzávalók azonban drágábbak. Arra a kérdésre, hogy ez nem okozna-e problémát, Tóth Gábor úgy válaszolt, megoldható volna a pénzek átcsoportosítása. Ismer például olyan élelmezésvezetőt a budai régióban, ahol bár bőven van anyagi forrás, egyáltalán nincs mellette tudás, így képtelenek reformételeket főzni.
Reformszakácsok, dietetikusok, gasztropszichológusok hiányoznak
– A kormány nem szervezett képzéseket, így azok, akiknek főzniük kell, nem értenek hozzá. Reformszakácsok és dietetikusok segítségére lenne szükség, és a gasztropszichológusok támogatása is fontos lenne – fejtette ki a táplálkozás-biológus. Kubányi Jolán a Magyar Nemzetnek arról beszélt, időbe telik az átállás, és már most felvetődött, hogy összegyűjtik az elmúlt hónapok tapasztalatait és eljuttatják a döntéshozók részére, annak érdekében, hogy néhány szükséges változtatás megtörténjék
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke szerint a gyakorlati tapasztalatokon alapuló észrevételeket érdemes lenne figyelembe venni, és ennek alapján az esetleges korrekciókat megvalósítani. Mint mondta, a lakosság rossz egészségi állapotát tükröző felmérések miatt nagy szükség volt a rendeletre, amelynek célja, hogy a közétkeztetés minél egészségesebb táplálkozást tudjon nyújtani az igénybevevők számára. – Több mint kétmillió embert érint a közétkeztetést, ezért is fontos, hogy a jogszabály a lehető legjobban tükrözze a táplálkozásra vonatkozó ajánlásokat. A rendelet betartása azonban néhány ponton több rugalmasságot igényelne. Jelenleg bizonyos tekintetben túl szigorú, például a cukor- és sóhasználatra vonatkozó előírásokat nehéz teljesíteni – fejtette ki az elnök.
A család szerepe is fontos, ha ugyanis a gyermek nem szokott hozzá otthon, hogy egy brokkolit főzelékként is el lehet készíteni, ami nemcsak egészséges, de finom is, akkor valószínűleg nem lesz könnyű rávenni őt az óvodában vagy iskolában arra, hogy megkóstolja – tette hozzá a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségé elnöke.
Kubányi Jolán szerint a rendelet pozitívuma, hogy korcsoportokra bontva határozza meg, milyen ételeket, élelmiszercsoportokat mekkora adagban kell biztosítani napi szinten. Bár lényegesnek tartja a sófogyasztás mérséklését, úgy véli, a fokozatosságra kellene törekedni, hiszen egyértelmű, hogy a sótlan ételt nem fogják elfogyasztani a gyerekek. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy a só csökkentését különböző fűszerek (például majoranna, kakukkfű) pótlásával lehet kompenzálni. – A jó ízű, egészséges ételeket a gyerekek biztos, hogy elfogadják, fontos lenne ezt szem előtt tartani – hangsúlyozta.
Nem kaptak választ az Emmitől
A múlt héten többször is kereste a Magyar Nemzet ez Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), kérték, hogy adjanak bővebb tájékoztatást a menzareform eddigi tapasztalatairól, eredményekről, illetve a tervekről. Szerették volna megtudni, hogy milyen hivatalos visszajelzések érkeztek eddig hozzájuk és kérték, reagáljanak az ételek minőségével kapcsolatos problémákra, ám kérdéseikre a csütörtöki lapzártáig sem érkezett válasz.
Nem derült ki az sem, egyeztettek-e dietetikusokkal, illetve az ételeket gyártó cégeknek biztosítottak-e továbbképzést. Rétvári Bence, államtitkár Oláh Lajos független országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszából annyit sikerült megtudniuk, számos pozitív visszajelzés érkezett az Emmihez, a vizsgálatok folyamatban vannak, az eredmények leghamarabb 2015 decemberére várhatók. – A közétkeztető szervezetek is elismerik a rendelet hosszú távú népegészségügyi előnyeit – írta Rétvári. Szerinte a táplálkozás-egészségügyi rendelet mérföldkő a hazai közétkeztetésben, amelynek nem titkolt célja, hogy a közétkeztetésen keresztül a magyar lakosság felnőtt korú tagjainak táplálkozási szokásaira is pozitív hatást gyakoroljon. – A sajtóban olvasható hírekkel az Emmi komolyan és mélységében kíván foglalkozni – fogalmazott az államtitkár.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés időpontja: 2015. 11. 13.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
