Ha a Kocsis Máté kontra Ungár Klára perben a magyar bíróság az előbbi számára kedvező ítéletet hoz, azzal azt mondja ki, hogy szégyen melegnek lenni – nagyjából így hangzott többek konklúziója a tárgyalás előtt, amit utóbb igazolva is láttak. A Fővárosi Törvényszék ugyanis bocsánatkérésre és kétmillió forint megfizetésére kötelezte a volt SZDSZ-es politikust, mondván, állítását szövegösszefüggésében kell vizsgálni. Tehát nem a melegezés volt önmagában sértő, hanem az a kijelentés, hogy Kocsis állítólagos érintettsége ellenére nem áll ki a homoszexuális társadalom jogaiért. És lássuk be: Ungár tényleg erről beszélt. Nem csupán melegnek nevezett valakit, hanem azért tette ezt, mert állítása szerint képmutató politikusról van szó. Kocsist tehát elsősorban képmutatással vádolták és nem homoszexualitással, így utólag sem érdemes ártatlan szemeket mereszteni, hogy miért is lenne sértés a melegezés.
Ha valaki valóban meleg, és ezt vállalja, akkor nyilván nem sértés. Ha egy SZDSZ-es vezető beszélt volna sértően a melegekről, teljes joggal lehetett volna feltenni annak idején a kérdést, mit is gondol minderről a korábban comingoutoló Ungár Klára. Vagy abban az esetben, amikor a liberális közeg éppen nem a híres toleranciáját villantja meg. (Ilyen esetekről Ungár a Magyar Narancsnak adott interjújában beszélt is.) Csakhogy Kocsis korábban soha nem mondott olyat, hogy meleg lenne, Ungár pedig nem tette egyértelművé, mi alapján állítja ezt. A Magyar Narancsnak azt mondta, nem olyan a közeg, hogy erről beszélhetne; viszont hacsak nem Kocsis személyesen vallotta be neki, nincs joga ezt állítani, még akkor sem, ha mondjuk konkrétan látta volna a politikust egy férfival kézen fogva sétálni. De minden bizonnyal nem erről van szó, hanem csak egy ismerőse hallotta, amint egy másik ismerőse mesélte, hogy biztos forrásból tudja: Kocsis a férfiakat szereti. Épp mint amilyen biztosan Juhász Péter is állította, hogy Deutsch Tamás drogozott már korábban.
Csakhogy saját identitásának meghatározásához minden embernek joga van. Annak is, aki comingoutol, és annak is, aki nem tartja magát melegnek. Ungár épp azt csinálja, csak fordítva, mint a gyermeke melegségét el nem fogadó szülő, aki azt hajtogatja: de te igenis a másik nemet szereted, biztos vagyok benne. Kocsisnak ráadásul felesége és gyermekei vannak, így gyakorlatilag őket is azzal vádolta meg a nyilvánosság előtt, hogy hazugságban élnek. De milyen jogon?
Ungár lépéséhez hasonló volt az Egymillióan a magyar sajtószabadságért Facebook-csoporté, amely közzétett egy régi fényképet Kocsisról, amelyen egy barátjával áll. Mindezt „Felismered? Első fokon már meggyógyult” kommentárral, azt állítva ezzel, hogy a Kocsis mellett álló férfi (is) meleg. Vajon mi alapján és szintén milyen jogon? Vagy mindegy lenne, aki csak Kocsis közelébe kerül, annak automatikusan elvesznek a magánéletéhez fűződő jogai?
Szégyenletes, amit az ügyben a fideszes politikussal szemben állók művelnek: ahelyett, hogy Kocsis politikai tevékenységét kritizálnák, a magánéletével kapcsolatban fogalmaznak meg vádakat, ezzel kellemetlen helyzetbe hozva családtagjait is. S bár talán elegánsabb volt, hogy a szintén megvádolt Szájer József nem is foglalkozott az üggyel, az is érthető, hogy Kocsis jogot formál saját identitásának nyilvános meghatározására. A bocsánatkérésre kötelezés így jogos lehet, a kétmilliós büntetés viszont már kevésbé: Ungár mögött régóta nem áll komolyabb szervezet, háttérbázis, így a pénzbüntetés mértéke kissé súlyosnak tűnik. A nyilvános melegezés és az erről folytatott vita annál kicsinyesebb, méltatlanabb.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés időpontja: 2015. 11. 06.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
