Míg a kaliforniaiak azt hiszik, végre itt az eső, amely véget vet a szárazságnak, világszerte szenvednek az El Nino hatásaitól. Szingapúr füstben fuldoklik, a vietnami kávé-, az afrikai kakaó- és az argentin tejtermelők egyaránt bosszúsak az őket megrövidítő éghajlati jelenség miatt – írta a Bloomberg.
A hírügynökség által megszólaltatott szakértők szerint az elmúlt 65 év egyik legerősebb El Nino-ja közeleg, amely teljesen átalakíthatja az időjárást 2015–16 fordulójára, és feje tetejére állíthat mindent a kolumbiai kávé árától kezdve a hideg vizekben élő halak sorsáig.
Jön az ítéletidő
Kevin Trenberth, a coloradói Nemzeti Atmoszférakutató Központ vezető tudósa aszályokra és árvizekre figyelmeztetett. Hozzátette: csak megfelelő felkészüléssel tartható kezelhető szinten a helyzet.
Mérések szerint október első teljes hetében a hőmérséklet a Csendes-óceán középső részén 2,4 Celsius-fokkal emelkedett – az ausztrál Klíma-előrejelző Szolgálat vezetője, Andrew Watkins szerint 0,8 fokos különbségnél már kijelenthető, hogy az El Nino úton van. Bár a csúcspontot Amerikában csak februárban éri majd el az ítéletidő, a világ többi része már most megérezte a hatását.
A legutóbbi, ekkora méretű El Nino-t 1997–98-ban regisztrálták,
„akkor árvizek, tüzek, aszály és más csapások mintegy 30 ezer emberrel végeztek és 100 milliárd dolláros kárt okoztak”.
Egy korábbi, 1917–18-as erőteljes El Nino brutális szárazságot hozott Indiára, és hozzájárulhatott a spanyolnátha terjedéséhez is.
A bolíviai Locotal lakói nézelődnek egy óriási földcsuszamlás helyszínén, amelyet az 1998-as El Nino által beindított árvizek okoztak Fotó: Europress/AFP
A vietnami kávé- és kakaótermelő állami nagyvállalatnak saját bevallása szerint már most is csak a megszokott vízmennyiség kétharmada van a tározóiban, ami még épphogy elég a mostani betakarításra, de rettegnek a következő évtől, ahogy szumátrai és jávai kollégáik is. Eközben
„erdőtüzek lángolnak Szumátrán, Borneón és Új-Guineában, ami nagyon erőteljesen szennyezi Szingapúr levegőjét, az eső hiánya pedig tovább ront a térség helyzetén”
a NASA egyik kutatója szerint.
Tea, narancs, halak, madarak
Néhány régióban a túl sok eső, másutt a szárazság okoz majd gondot, de az, hogy végül milyen hatással lesz a termésre, függ attól, mikor éri el a csúcspontját az El Nino, és milyen gyorsan gyengül majd – mondta a massachusettsi klímakutató elnöke, aki szerint például a kenyai szárazság 10 százalékkal vághatja vissza a teatermést, bár a ciklus végi esőzések jót tesznek majd a következő évinek.
Amerikában a légköri viszonyok változását viharok követik északról, így a szárazságtól szenvedő Kalifornia és Florida is több esőhöz juthat, a záporok pedig végigsöpörnek a kontinens közepén fekvő államokon is.
Elhagyott csónakkikötő Kaliforniában 2015 szeptemberében – az államban számos vízfelület tűnt el a szárazság négy éve alatt Fotó: Josh Edelson / Europress/AFP
Bár ez nem jelenti a kaliforniai nagy szárazság végét, hiszen az államban négy éve elmarad már a normális esőzés az állam hidrológusai szerint.
„Ugyanakkor a rengeteg eső betegségeket hozhat a citrusfélékre, így a floridai narancstermés ötvenéves mélypontra zuhanhat az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium szerint.”
A hidegvízi halak északra vagy a mélybe menekülnek majd, ami a tengeri madarak éhezéséhez és elvándorlásához vezethet – mondják tengerbiológusok és ornitológusok.
Nem csak a madarak sínylik meg a halhiányt: éhező oroszlánfóka-bébi fekszik a népszerű chilei strandon 1998 tavaszán
Fotó: CRIS BOURONCLE / Europress/AFP
Ausztráliára viszont szárazság várhat a Csendes-óceán melegedésével – viszont legalább kevesebb lesz a trópusi ciklon, amelyek az elmúlt években földcsuszamlásokhoz vezettek a kontinensen. Így Watkins szerint a csapadékos levegő nem lépi át nyugatról a partokat, a belső területek pedig szárazak maradnak – igaz, az aszályos nyugati Queensland számára mindenképpen jól jönnek az esőzések.
Az El Nino az Atlanti-óceánban is beindít folyamatokat, például széllökések jöhetnek a meder körül. Idén két gyilkos vihart vészelt túl a partvidék, de egyelőre a hurrikánok és viharok száma alatta marad a szezonális átlagnak a környéken.
Trenberth szerint a tudatos tervezés – például a víz tartalékolása – segíthet a gazdaságoknak a ’82-’83-as és ’97-’98-as viharoknál jobban átvészelni a közelgő El Nino-t. A vízgazdálkodás a szervezeteknek és a magánembereknek egyaránt nagy kihívás lesz – mondta.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
