A törökországi kereszténységnek kétezer éves múltja van. A korai kereszténység már az első évtizedekben megvetette lábát a térségben. A szírek, arámik, asszírok, örmények és görögök lakta kis Ázsiában hamar elterjedt Jézus tanítása.
Innen származik több híres keresztény személyiség, mint például Tarsusi Pál vagy Szent Miklós. De Szent Pál apostol is a térségben Efsost választotta központjául a térítésének. Évszázadokig a keleti kereszténység fontos központjai volt Konstantinápoly illetve Antiókia. A történelmi keresztény városok egyben a két ortodox pátriárka központja is volt.
A térség hagyományosan keresztény lakossággal rendelkezett egészen az iszlám térhódításig, amikor is fokozatosan visszaszorult a keresztények közössége. Az Oszmán Birodalom utolsó évtizedeiben számos népírtás történt a keresztények ellen. A leghíresebb az 1915 keresztény népirtás, amikor is 1,5 millió örmény keresztényt 750 000 asszír keresztényt, 250 000 szír keresztényt, 200 000 káld keresztényt és közel 500 000 görög keresztény öltek meg a török és kurd fegyveresek. Ezzel a mészárlással kiirtották az akkori keresztény lakosság 70%-át az életben maradottakat deportálták vagy elmenekültek. A népirtás előtt a török területek lakossága közel 25%-a keresztény volt. A mészárlás után ez az arány 1% alá csökkent.
Jelenleg nincsen hivatalos adat hány keresztény él az országban. Becslések szerint 120 000-310 000 keresztény él Törökországban. 80 000 Örmény Ortodox Egyház híve, 40 000 Katolikus Egyház tagja, 5000 görög keleti, 18 000 Antiókiai Ortodox Egyházhoz tartozik, 4000 a görög ortodoxia követője, 17 000 Szír Ortodox Egyház közösségének tagja és Müködik protestáns egyház is ami iszlám vallásból áttért törökök alkotják.
A több ezer templomból és kolostorból, mára csak 349 maradt meg. Többségük az 1915 népirtással együtt pusztult el. Több mint száz év után kapott engedély a szír egyház, hogy templomot építsen Isztambulban.
.
Orientalista.hu – Zennobia
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
