Míg az öbölháború idején az Egyesült Államok napi több mint ezer bevetést hajtott végre a levegőből, addig az elmúlt egy évben az Iszlám Állam ellen csupán 13 légicsapást indítottak naponta. A szakértő szerint egy intenzívebb bombázással sem lehetett volna legyőzni a terrorszervezetet.
Egy év telt el azóta, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei légicsapásokba kezdtek, hogy megsemmisítsék az Iszlám Államot (IÁ) Irakban és Szíriában, azonban a háborúnak továbbra sincs vége. Miután Oroszország beavatkozott a konfliktusba, a Pentagont egyre több váddal illetik amiatt, hogy nincs világos stratégiájuk a légicsapásokhoz.
Kevés a légicsapás?
A Defense News hadászati portál által megkérdezett szakértők az Operation Inherent Resolve (OIR) hadművelet során történt bevetéseket összevetették a korábbi légitámadásokkal, amelyek sikeresek voltak.
A Pentagon adatai szerint Amerika a szövetségeseivel a légicsapások kezdete óta Irakban 4701, Szíriában pedig 2622 bevetést hajtott végre, ami az előbbi ország esetében napi 13, az utóbbiban 7 csapást jelent naponta. Összehasonlításképpen: az öbölháborúban, a 42 napos Sivatagi Vihar hadművelet során a koalíciós erők 48 224 bevetést hajtottak végre, ami napi 1100-as átlagnak felel meg.
Tizenkét évvel később az iraki háborúban napi 800-szor bombáztak. Hasonlóan, a koszovói és afganisztáni konfliktus során is nagyobb kapacitással üzemelt a légierő: Kis-Jugoszláviában 138-szor, a tálib területeken pedig 86-szor bombáztak.
Hiányzik a stratégia
Ennek alapján David Deptula, az amerikai légierő hírszerzésének (ISR) valamikori helyettes vezetője úgy látja, hogy a légierő bevetése nagyon korlátozott ahhoz képest, amekkora az lehetne. Mint mondta, az Obama-kormányzat „vérszegény” akciója az IÁ ellen egy űrt teremtett, amit Oroszország most örömmel tölt ki.
Hozzá hasonlóan Mark Gunzinger katonai szakértő is azon a véleményen van, hogy hiányzik egy IÁ-ellenes átfogó stratégia.
Tartanak a járulékos károktól
Azonban a Pentagon stratégái továbbra is kitartanak a szíriai taktikájuk mellett. Hawk Carliste, a légierő egyik parancsnoka szerint ma egészen más a helyzet, mint a múltban. A szíriai harcmező sokkal összetettebb, mivel ott sok-sok szereplő küzd egymással: a szíriai kormányerők, a kurdok, az IÁ, az irániak, a síita milíciák, valamint a mérsékelt szunniták. Így a szakértő szerint figyelembe kell venni, hogy ez most egy olyan harc, amilyenre korábban még nem volt példa.
Az ISR helyettes vezetője, Robert Otto egy másik problémára is rámutatott: az Egyesült Államok nagy pontosságú irányított bombákat vet be a régióban annak érdekében, hogy elkerülje a járulékos károkat. Ez egyben magyarázatot ad arra is, hogy miért történik kevesebb bevetés. A parancsnokok ritkábban használják ezeket, mint a „buta bombákat”, mert így jóval nagyobb a siker esélye.
Sok a hiányosság
David Deptula azonban úgy látja, hogy az Obama-kormányzat túl nagy hangsúlyt fektet a járulékos károk elkerülésére, miközben az IÁ folyamatosan gyilkolja az ártatlan civileket. „Dicséretes, hogy az OIR-nak egyetlen civil áldozata sem volt, de hány ártatlan férfi, nő és gyermek halt meg ezzel egy időben?” – vetette fel a szakértő.
Robert Otto a jelenlegi hiányosságokra is rámutatott: hatékony szárazföldi hírszerzéssel nagyobb sikere lenne a légicsapásoknak. Az ISR helyettes vezetője emellett felvetette, hogy a költségvetés bizonytalansága szintén kihívást jelent azoknak a parancsnokoknak, akik a szíriai és iraki légicsapások lebonyolításáért felelősek.
Lehetetlen a levegőből győzni
Portálunk a Defense News által közölt vita kapcsán felkereste N. Rózsa Erzsébet biztonságpolitikai szakértőt, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a bevetési számok átlagolásának nem sok értelme van, különösen akkor, ha az egyik esetben reguláris hadseregek, a másik esetben kis létszámú, gyors mozgású és jól elrejtőzni képes csoportok elleni bevetésekről van szó. Másrészt az Egyesült Államok által vezetett koalíciós erők számos sikert értek már el, így például elvágták az olajkutak körüli szállítási útvonalakat.
A szakember szerint a légicsapások elhúzódásának fő oka inkább az, hogy a levegőből nem lehet háborút nyerni, és ma egyik nagyhatalom sem hajlandó szárazföldi csapatokkal beavatkozni Szíriában és Irakban. „Már a légi beavatkozás is kényszer hatására történt, amivel korábban az amerikaiak nem számoltak” – hangsúlyozta.
Az oroszok a szíriai beavatkozásuk óta napi 50-100 bevetéssel büszkélkednek, és szeptember végén azt ígérték, hogy a légicsapások intenzitását fokozni fogják. Ennek kapcsán N. Rózsa Erzsébet kiemelte: az oroszoknak sem fog sikerülni a levegőből legyőzni az IÁ-t, és ugyan korlátozott létszámú csapatokat már küldtek a helyszínre, ez kevés ahhoz, hogy megnyerjék a háborút.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
