Eredetileg a német nemzetiszocialisták álmodták meg azt a hidat, amely összeköttetést biztosított volna a Krím és Oroszország között. Az egykoron Ukrajnához tartozó terület elcsatolása után az oroszok leporolták a régi terveket: ma már teljes erőbedobással dolgoznak a gépek a közúti folyosó megépítésén.
A szárazföldi Oroszország egy lépéssel közelebb került a Krím félszigethez: ideiglenes hidat építenek a munkások, amelyeken a kercsi híd megépítéséhez szükséges gépeket és anyagokat szállítják – írta legutóbb a Russia Today. A grandiózus építményhez 3500 tonna építési anyagot használnak, ami még csak a kezdet: hamarosan elkezdhetik a további hídszakaszok építését is.
Hitlernek is tetszett volna
A Kercsi-szorosnál megépítendő híd ötlete eredetileg Hitler fegyverkezési minisztere, Albert Speer fejéből pattant ki 1943 elején. A harmadik birodalom főépítésze abban reménykedett, hogy egy ilyen híd megkönnyítené a német inváziót az Észak-Kaukázusban. A tervezet olyannyira megtetszett Hitlernek, hogy márciusban parancsba is adta, hogy hat hónapon belül építsék meg a hidat, amelyen vasúti síneket is futtattak volna.
Egy hónap múlva már megkezdődtek a munkálatok: a Fritz Todt náci politikus nevét viselő szervezet azonnal nekilátott a munkálatoknak, azonban a híd egyharmadánál abba kellett hagyniuk az építést. Mivel a szovjetek támadást indítottak, a Wehrmacht felrobbantotta a megépült szakaszt, hogy megnehezítsék a szovjetek előrenyomulását. Azonban a Vörös Hadsereget ez sem tudta megállítani, így 1944 nyarán felszabadították a Krímet, majd belekezdtek egy saját híd felhúzásába, kevés sikerrel. A következő év elején ugyanis a zajló jég elsöpörte a félkész építményt.
65 évig hevert a fiókban a terv
A második világháború után különböző tervek születtek a Kercsi-szoros áthidalására, azonban ezek mind a fiókban landoltak. Helyette végül beüzemeltek egy kompjáratot, amivel áthidalták a távolságot.
A Szovjetunió összeomlása után újra felmerült a híd megépítésének kérdése, azonban végül mind az orosz, mind az ukrán fél elállt a projekttől. 2010-ig kellett várni a következő lépésre: ekkor Viktor Janukovics, ukrán és Dmitrij Medvegyev orosz elnök megállapodtak arról, hogy híddal kötik össze a Krím félszigetet Oroszországgal. Mégsem kezdődött meg az építés. Erre 2014-ig kellett várni, amikor a Krími Autonóm Köztársaság orosz vezetői kinyilvánították a terület függetlenedési szándékát Ukrajnától.
Most már nem hezitált az orosz vezetés: Dmitrij Medvegyev már a Krím Oroszországhoz való csatlakozása előtt elrendelte a Kercsi-szoroson átvezető, Oroszországot a Krímmel összekötő híd építését, mondván: „Ukrajna a múltban nagyon fontos kereskedelmi és gazdasági partnerünk volt, ma is az, s az lesz a jövőben is”.
Építenek a cselgáncsozók
Talán senki sem csodálkozott különösebben, mikor ez év januárjában Arkagyij Rotenberg cége, a Sztrojgazmontazs (SGM) kapta meg a 3 milliárd dolláros hídépítési szerződést. Rotenberget Putyin jó barátjaként tartja számon a sajtó, aki valamikor együtt cselgáncsozott a későbbi elnökkel. Ahogy az sem lephette meg a közvéleményt, hogy az SGM közbeszerzési versenytárgyalás nélkül kapta meg a szerződést, ami nem egyedülálló az orosz közpénzek elköltésénél.
Rotenberg ugyan tagadta, hogy a megrendelésnek bármi köze lenne a Putyinhoz fűződő barátságához, az üzlet bizonyosan jól jött neki, mert fél évvel korábban az olasz hatóságok lefoglalták a tulajdonában lévő ingatlanokat.
Három év múlva indulhat a közlekedés
A mostani tervek szerint a hidat több szakaszban készítenék el, amelyen egy kétszer kétsávos autóút, mellette pedig egy dupla sínpárból álló vasút fog húzódni. Még a félsziget energiaellátására is gondoltak: egy magasfeszültségű kábelt fektetnének le a híd mentén, sőt idővel gázvezetéket is építhetnek a közelbe.
Az így megépülő híd hossza 19 kilométer lesz, ebből az első, 6,1 kilométeres szakasz a krími Kercs városát Tuzla szigettel köti össze, a második, 7,5 kilométeres rész pedig a szigetet és a Tuzla-földnyelvet. A hidat 120 km/órás sebességű közlekedésre tervezték, kapacitása pedig napi 36 ezer járműre is elegendő lesz. Emellett a múlt héten a szárazföldi Oroszországban belekezdtek a hídhoz vezető negyven kilométeres M25 autópálya építésébe is. 2018 végén így – 75 évvel az első tervek után – meg is indulhat a közúti közlekedés a kercsi hídon.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
