Szomorú képet fest Európa társadalmának jövőjéről az Európai Bizottság által a három és fél éve elfogadott, a nyugdíjrendszerről és az elöregedésről szóló fehér könyv. A dokumentum ajánlásai alapján a tagállamoknak – bár az utóbbi évtizedben is sok előrelépés történt a fenntarthatóvá tétel irányában – még komolyabban kell venniük az elöregedés problémáját. De amit nem tud az állam megtenni az idősek érdekében, egy kisközösség még megpróbálhatja.
Egyre inkább úgy tűnik, az alapproblémát – az alacsony termékenységi ráta, a csökkenő népesség és a születéskor várható egyre hosszabb élettartam együttállása – az öreg kontinensen nem lehet meghaladni. Ami a nyugdíjakat és az idősek szociális, egészségügyi finanszírozását illeti, a pénzügyi válság is nagyon érzékletesen rávilágított a magánnyugdíjrendszer sebezhetőségére.
A cégek gyorsabbak
A nemzetgazdaságok számára egyre nagyobb terhet jelent a nyugdíjak és az egészségügyi kiadások előteremtése, és ennek kompenzálására leginkább csak annyival válaszol az uniós országok nagy része, hogy emeli a nyugdíjkorhatárt. Pedig sem a munkapiacról való kieséssel gyakran együtt járó feleslegesség-érzést nem oldja meg, sem a nyugdíjterheket nem helyezi fenntartható pályára. Időseinkkel kezdeni kell valamit…
Ezt a fehér könyv is nagyon jól látja, de van Európában számos civil és üzleti kezdeményezés is, amely elébe megy az állami politikáknak. Nyugat-Európában és Amerikában megannyi remek séma (és persze üzleti vállalkozás) működik arra, hogy hogyan változtathatjuk előnnyé a problémát, hogy hogyan őrizhetjük meg az időseket a közösség hasznos tagjaként, és az öregek otthona ne a végstádium szinonimája legyen.
Az államnak is ébrednie kell
Vitalija Gaucaite Wittich, az ENSZ gazdasági bizottságának népesedési osztályvezetője szerint a népességcsökkenés nem kell hogy fenyegetés legyen a társadalomra nézve. Ha már így alakult Európa, meg kell tanulnunk, hogy az idős emberekbe való befektetés megéri. És ezt fel kell ismernie a privát szektor mellett legalább annyira az államinak is. Az intézet rengeteg információval, konferenciával, foglalkozással segíti a döntéshozói és a szociális szféra szakembereit, illetve a kisebb közösségeket abban, hogy az időseket visszafoglalkoztathassák. Azt is követik, hogy a tagországok hogyan ültetik át a gyakorlatba az öregedéssel kapcsolatos nemzetközi irányelveiket.
– A nyugdíjazás traumája, netán tartós betegség vagy egyszerűen csak a megöregedés folyamata rettentő nagy problémát tud jelenteni a családnak és az egyénnek. Európának pedig ezzel az egyre érzékelhetőbb folyamattal kell szembenéznie – mondta a szakértő lapunknak nyilatkozva.
Ma már rengeteg eszköz áll rendelkezésünkre, hogy a társadalom idősödő tagjai aktív állampolgárokként hasznos elemei maradjanak az adott közösségnek. Nyugati országokban, elsősorban Skandináviában a szociális hálózat külön ellátórendszert épített fel az idősek segítésére azon alapelv szerint, hogy ameddig csak lehet, az illető maradjon hasznos tagja a társadalomnak.
Mint arra a közgazdász rámutatott, egy adott közösség kiegyensúlyozottságára és akár egy ország jólétére is hatással lehet a nyugdíjasok „bekötése” a foglalkoztatásba. Az idősekben egyúttal nagy üzleti potenciál is van, gondoljunk csak az idős generációt célzó egészségügyi szolgáltatásokra vagy a telekommunikációra. És itt jön be az innováció kérdése. Az innovatív iparágak előtt nagy jövő áll, ha tudatosan törekednek arra, hogy időseket szolgáló megoldásokat dobjanak piacra, fogalmazott a szakértő.
Még dolgozó emberek is laknak ott
Nyugat-európai városok egyes negyedei teljesen természetes, organikus módon alakulnak úgy, hogy főként idősek laknak bennük. Viszont léteznek direkt e célra épített házsorok is. Nyugat-Európában mára egyre elterjedtebbek a kooperatív idősotthonok vagy az együtt lakásos megoldások. A kooperatív idősotthonok alapításának közös jellemzője, hogy önkormányzati, közösségi forrást vesznek igénybe. Jó példa a Stockholm melletti Södermalmban működő ház, amely bár az önkormányzat tulajdonában áll, lakói már az építkezésnél is jelen voltak, tehát közösen alakították ki jövendő otthonukat. Az alapítók talán már nem is élnek, de az „utódok” is jól érzik magukat benne, sőt, itt még dolgozó emberek is laknak.
A megoldás a bevándorlás
A születéskor várható élettartam Európában növekszik, már önmagában ez is növeli az öregek számát, nem csak az egyre kevesebb születés. Nem lesz ritka, hogy akár négy generáció is láthatja egymást. A kutató véleménye szerint a skandinávok a legjobbak abban, hogy az időseket a lehető legtovább „megtartsák a nemzetgazdaság számára” és a civil szektorban. Az aktív öregedés annyit jelent, hogy speciális környezetben a fiatalok és az öregek egy térben közös tevékenységeket folytatnak, mint teszik azt Södermalmban is.
Az alacsony termékenységi mutatók, a növekvő átlagos élettartam együttesen növeli az idősek számát Európában. Wittich véleménye szerint bármennyire is bátorítja egy ország a több gyermek vállalására a családokat, ez nem fog trendfordulót hozni. Szerinte a megoldást, a „túlélést” az Európába történő bevándorlás is jelentheti.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
