A Volkswagen-botrány által leginkább érintett térségek egyike Közép-Európa. A hazai vállalati szektor szakemberei úgy vélik, hogy iparági diverzifikáció és az alternatív utak keresése segíthet, ráadásul a jegybank is nyújthat támogatást. A lényeg azonban az, hogy fel kell készülni a legrosszabbra.
Néhány hete robbant a bomba: az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hatóságának (EPA) vizsgálata alapján kiderült, hogy a Volkswagen dízelautóit úgy alakították át, hogy érzékeljék a tesztkörülményeket, és a próbák alatt kevesebb káros anyagot bocsássanak ki. A szoftvert 2008 óta használták csalásra. Az ügy következményeképp a vállalat vezérigazgatója, Martin Winterkorn lemondott, helyére Matthias Müller lépett, aki azonnal jelezte: 2016 januárjában kezdődhet a mostani botrányban érintett autók visszahívása.
A német ipar számára a hamis kibocsátási adatok veszélyt jelenthetnek, annál is inkább, mert az ország ipari termelésének 17 százalékát a járműgyártás teszi ki. Az Angela Merkel vezette ország hírnevét igencsak megtépázó ügy másik negatív következménye, hogy a Volkswagen iránti bizalomvesztés hatással lehet a márka egyéb modelljeire is – korábban írtunk arról, hogy az Audi mellett a BMW modelleket is vizsgálhatják.
Németországban 2,8 millió, világszerte összesen 11 millió érintett járműről tudnak, a vizsgálatok több országban – Spanyolországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában – is megkezdődtek, így máshol is kiszabhatnak büntetéseket a cégre. Ráasául a Moody’s Investors Service, a Standard & Poor’s és a Fitch Ratings a minap leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta a Volkswagen adósosztályzati kilátását.
De mi lesz itthon?
Az nem is képezi vita tárgyát, hogy a VW mindent megtesz azért, hogy amennyire lehet, tisztára mossa magát. Ezzel együtt is elkerülhetetlen az eladások visszaesése és az, hogy mindez továbbgyűrűzzön más német autómárkákra. Arra is kell gondolni, hogy mi lesz azokkal az országokkal, amelyek erősen függnek a német autóipartól. Főleg a közép-európai országokat érintheti negatívan a botrány, ezen belül is Magyarország és Csehország van középpontban. A hazánkat érintő kérdésekre, lehetséges kiutakra próbáltak megoldással szolgálni magyar szakemberek az Export Kooperáció rendezvényen. A dízelbotrány Magyarországtól független eset, amely ellen nem tudunk sokat tenni, ám rövid távon érintheti az országot – csapott a közepébe Gyurácz Németh Iván, az M27 Absolvo tanácsadócég külpiacra lépési üzletágvezetője. Tóth Viktor, a Budapest Bank vállalati üzletágvezetője pedig számokkal is alátámasztotta, mennyire is jelentős hazánkban az autóipar és teljesítménye: az autóipar a beszállítókkal együtt az ipari termelésünk 20 százalékát adja,
exportunk 10 százalékát teszi ki a járműgyártás,
a GDP-n belül az autóipar hozzáadott értéke 4-5 százalék.
Tóth szerint túlzóak a Bank of America nemrég megjelent számításai, melyek szerint a német cég körül történtek 1-1,5 százalékponttal vethetik vissza a magyar és a cseh gazdaság növekedését. Mindemellett az amerikai bank elemzői szerint a botrány befolyásolhatja a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáját. A Budapest Bank pénzügyi szakembere az MNO beavatkozást firtató kérdésére elmondta: a jelenlegi versenyképes alapkamat és a Növekedési hitelprogram széles körű segítséget nyújt a kis- és közepes vállalkozásoknak, s a jegybank segíthet az európai uniós támogatási források intenzívebb felhasználásában, emellett támogathatja a piacszerzést is.
Többirányú kitörés
Arra, hogy milyen megoldások lehetségesek a negatív következmények megoldására, Gyurácz elég egyszerű választ adott: „fel kell készülni a legrosszabbra, és ezt a felkészülést minél előbb el kell kezdeni”. Mint mondta, egy autóipari beszállítónak ipari diverzifikációban kell gondolkodnia, azaz ahhoz, hogy egy cég kockázatait csökkenteni tudja, meg kell próbálnia egyéb iparágakba is beférni. Kiemelte, hogy a Magyar Külgazdasági Szövetség akciótervet készít az esetleges megoldási utak keresése érdekében.
A szakemberek arra is kitértek, hogy nem feltétlenül kell új piacokat keresni, alternatív megoldások is léteznek. Említést tettek arról, hogy a hibrid és teljes egészében elektromos hajtású autók eladása növekszik. Példaként hozták fel a Teslát, amely kizárólag az elektromos járművekre koncentrál. Érdekes adat ezzel kapcsolatban, hogy az alternatív hajtású járművek regisztrációja 23 százalékkal, az elektromos autóké 78 százalékkal nőtt az Európai Unióban.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
