Jason Mill egy nemzetközi szinten is elismert tehetséges magyar DJ és producer. 10 éve dolgozik lemezlovasként. Neve azonban az utóbbi időben összeforrt a bevándorlás témájával a Facebookon. Több mint százezren követik a közösségi hálón, bejegyzéseit százak, ezrek osztják meg. Kritikusai uszítással vádolják, vannak, akik hisztérikusan követelik a feljelentését, egy héttel ezelőtt pedig néhány napra felfüggesztette rajongói odalát a Facebook. (Interjúnk megjelenésével egy időben ismét elérhetetlenné vált Jason Mill oldala.)
Nótin Tamás: Miért olyan fontos számodra a bevándorlás témája? Miért érezted úgy, hogy neked, mint DJ/producernek a nyilvánosság elé kell lépned a véleményeddel, és folyamatosan tájékoztatni az aktualitásokról a Facebook oldalad kedvelőit?
Jason Mill: Először is nem ez az első eset, hogy a zenén kívül mással is foglalkozom a Facebook oldalamon. A 2013. márciusi rendkívüli időjárás idején, amikor veszélyhelyzet alakult ki Magyarországon az erős havazás és a viharos szél miatt, a Facebook segítségével igyekeztem koordinálni az embereket. Hol akadtak el az autósok az utakon, hol van szükség segítségre, hova kell meleg italt és élelmet vinni. Még az osztrák tévében is benne voltam, hogy egy magyar DJ segít, pedig nem a népszerűséget kerestem. Akkor mindenki a vállamat veregette, és örültek, hogy foglalkozom a témával. Most úgy érzem, hogy sokan vannak ellenem azok közül, akik akkor velem voltak, pedig a mostani kiállásom is ugyanúgy a segítségről szól. A megosztásaimmal abban szeretnék segíteni, hogy felnyíljon az emberek szeme. Egy csomó sajtóorgánum, hírportál egyszerűen nem hozza le, nem írja meg az igazságot a bevándorlással kapcsolatban. Én valódi híreket osztok meg, olyanokat, amiket nem látni a tévében, nem hallani a rádióban, és szinte egyik hírportálon sem olvashatóak.
„Ezek az emberek nem menekültek, hanem illegális bevándorlók”
NT: Honnan szerzed az információt az általad megosztott hírekhez?
JM: Mint DJ, folyamatosan járom az országot, rengeteg emberrel kerülök kapcsolatba, akikkel aztán folyamatosan kommunikálok. Mikor megyek legközelebb a településükre, mikor lesz a következő fellépésem…közben pedig más dolgokról is szó esik. Jelen esetben az illegális bevándorlásról. Már jóval azelőtt, hogy a média elkezdett volna foglalkozni a röszkei vésszel, többen is jelezték nekem, hogy milyen gáz van arrafelé, hogy a bevándorlók csak úgy átsétálnak a határon, bemennek a házakba, az emberek pedig félnek. Küldtek nekem képeket is, amiket aztán meg is osztottam. Nyilvánvaló volt, hogy ez érdekli az embereket, és elkezdtem foglalkozni a témával.
Tudtam, hogy nem feltétlen vet rám pozitív fényt, ezért se értem azt ,amikor valaki azt állítja, hogy én ezt lájkvadászatból csinálom. Azt szeretném, hogy minél több emberhez eljusson az igazság, ami a médiában nem jelenik meg.
NT: Tehát akkor a rajongóid, a hallgatóid a hírforrásaid?
JM: Részben igen, de rengeteg ismerősöm van Ausztriában és Németországban is, osztrákok, németek és kiköltözött magyarok. Követik a munkásságomat, és szeretik, amit csinálok. Ők is folyamatosan küldözgetik a híreket, hogy nézd, ma ez a hír jött le Magyarországról, hogy ilyen náci, ilyen fasiszta, ilyen rasszista ország vagyunk… Ezzel van a tele a külföldi média, de az emberek többsége velünk, magyarokkal érez együtt.
NT: Az interneten rengeteg téves információ is terjed. Mennyire nézel utána a megosztott tartalmak hitelességének?
JM: Természetesen figyelek arra, hogy milyen tartalom menjen ki. Utánanézek mindennek, hogy csak tények kerüljenek megosztásra. Hozzáteszem, hogy nem mindent én rakok ki. Százezres oldalt egyedül kezelni lehetetlen. Vannak adminjaim, akik velem együtt szerkesztik az oldalt.
NT: Kik és hányan?
JM: Az adminok különböző helyen élnek és különböző hírek birtokába jutnak. Nem csak Magyarországon. Olyan emberek, akikben bízok, akikkel együtt dolgozunk. Tízen vannak. Posztokat szerkesztenek, híreket fordítanak a bevándorlással kapcsolatban angolul, lengyelül és németül, gyűjtik az információkat, vagy segítenek moderálni a durva kommenteket. Persze több száz, vagy több ezer kommenttel nehéz felvenni a versenyt.
NT: Ez a tíz ember fizetett alkalmazottként lát el neked admin feladatokat?
JM: Ezért senki nem kap pénzt, mindenki a saját szabadidejében csinálja ezt. Valaki dolgozik közülük, valaki iskolába jár, nincsenek ott a nap 24 órájában a Facebook előtt. De folyamatosan bővül a csapat.
NT: Amit kiraknak az adminok, azt előzetesen Te ellenőrzöd?
JM: Le vannak fektetve a szabályok.
Volt már olyan, hogy azt mondtam egy bejegyzésre: „gyerekek, azért ez egy kicsit túlzás, vagy írjuk át, vagy töröljük”.
NT: Mi volt azzal a bejegyzéssel a baj, mi állt benne?
JM: Nem szeretem azt, amikor nagyon elmegyünk az egyik oldalra.
NT: Mire gondolsz? Azért te elég markánsan képviselsz, képviseltek egy véleményt az oldaladon.
JM: Tegyük tisztába akkor ezt a kérdést. Igen, markánsan ott állok úgymond az egyik oldalon. Azon az oldalon állok, hogy az illegális bevándorlók ne foglalják el a hazámat. Azok, akik nem működnek együtt a hatóságokkal, azok ne jöjjenek ide. Szeretném, ha az emberekhez eljutna az igazság.
Az nem érdekel, hogy általam, általad vagy Jóska Pista által, csak igenis legyenek tisztában az emberek azzal, hogy akik a zöldhatáron bejönnek az országba, azok illegálisan jönnek be, embercsempészeken keresztül, nem regisztrálnak, az irataikat eldobálják, tehát nem tudjuk, hogy kik ők, szabadon jönnek, és azt csinálnak, amit csak akarnak.
Ezek az emberek nem menekültek, hanem illegális bevándorlók. Törvénytelenül érkeznek ide, bűnözők által. Én ezt az álláspontot képviselem. Viszont azt nem szeretem, amikor az ember átesik a ló túloldalára, és olyanokat kommentel, hogy „golyót nekik”, vagy épp ellenkezőleg, túlságosan ajnározza őket.
NT: A 444.hu nemrégiben leközölt egy összeállítást arról, hogy a magyarországi DJ-k hogyan vélekednek a bevándorlásról. „A slágerremixelés hercege és az ország egyik legnagyobb uszítója” – írták rólad. Mi a véleményed erről?
JM: Aranyosak. Az a baj, hogy ez személyeskedés, semmi köze a problémához vagy annak megoldásához és nem érzem úgy, hogy joggal támadnak engem. Szerintem ezek az emberek nagyon ráérnek. Nem is veszem komolyan őket. Hozzáteszem, hogy meginvitáltak az RTL Klub Házon kívül című műsorába, valamint a 444.hu is megkeresett. Interjút szerettek volna velem készíteni, de nem is reagáltam a levelükre. Az RTL Klub egy kormányellenes csatorna lett, a pártatlanság kizárva, a 444.hu pedig egy abszolút liberális gondolkodású portál. Velük végképp nem vagyok hajlandó szóba állni.
NT: „Most kell ezt a mocskot megállítani, mert ha nem, a szennyben, a saját vérünkben fogunk megfulladni!!!” – írod az egyik bejegyzésedben a Facebookon. Indulatos, kemény megfogalmazás, ezt így lehet?
JM: Igen! Előtörnek az érzelmeim, ha a hazámról van szó. Képes lennék harcolni is a hazámért. Nagyon szeretem Magyarországot, itt nőttem fel, szeretem a magyar embereket, a magyar gondolkodást. Elég sokat elvettek már tőlünk, így is már egy nagyon pici ország vagyunk, és úgy gondolom, hogy mi nagyon keményen megdolgoztunk azért, amink van. Az elmúlt pár évtizedben idézőjelesen nyugodt életünk volt, nem kellett félni attól, hogy háború lesz, nem kellett attól félni, hogy naponta robbantgatni fognak. Én szeretném ezt a nyugodt, kiegyensúlyozott életet folytatni, és azt szeretném, hogy a gyerekeim, a gyerekeim gyerekei és mások gyerekei is nyugalomban tudjanak élni, szabadon tudják eldönteni, hogy kivel akarnak együtt élni Magyarországon. Most úgy érzem, hogy próbálják ránk erőltetni ezt az egész befogadás dolgot. Nyugat-Európában már a bevándorlók harmadik generációja nem tud integrálódni.
Én nem szeretnék esélyt adni ennek itt Magyarországon, nem működik az integráció, nyilvánvalóan valami hiba van a rendszerben.
Ha a különböző kulturális viszonyok miatt még arra sem tudjuk őket rábírni, hogy a szemetet a kukába dobják, akkor mi lesz a többi kulturális elvárás esetén? Szerintem ez egy bukott politikai lépés, hogy mi fogadjuk be őket. Nem hiszem, hogy az lenne a megoldás, hogy harminc, negyven vagy százmillió teljesen eltérő kultúrájú, vallású ember ide vándoroljon Európába. Azt kellene inkább elérni, hogy ne kelljen azokból az országokból eljönniük, ahol a családjuk is él. Segítséget kell küldenünk azoknak, akik bajban vannak, ez lehet katonai vagy akár anyagi is. Szerintem egy embernek annál nagyobb traumája nem lehet, amikor azt a helyet, ahol született, nevelkedett, kényszerből kell elhagynia. Nem értem, hogy miért nem a helyén kezeljük a problémát.
Ez egy globális krízishelyzet. Békét kell teremteni azokban az országokban, ahonnan a bevándorlók érkeznek, hogy a saját életüket tudják építeni, ne pedig a miénket tegyék tönkre.
„Nem célom megfelelni senkinek sem”
NT: Néhány nappal ezelőtt elérhetetlenné vált a hivatalos Facebook-oldalad. Mi történt?
JM: A megjelent hírekkel ellentétben soha nem törölték a Facebook oldalamat. Volt egy-két poszt, ami bizonyos embereknek nem tetszett, ezt jelezte nekem a Facebook, át kellett őket néznem, majd ismét engedélyezve lett az oldalam. Végül is egy poszt került törlésre.
NT: Mi volt az?
JM: A Migration Aid ellen írtam néhány gondolatot. Előadják a nagy segítőt, meg hogy segítenünk kell a rászorulókon, amivel alapjában véve semmi probléma nem lenne, viszont egy olyan videóhoz jutottam hozzá, amelyen éppen az látható, hogy a Keleti pályaudvaron tevékenykedő csoport tagjai irdatlan mennyiségű ruhával és élelemmel a birtokukban elzavarnak egy rászoruló nőt, mert román. Ez micsoda, ha nem diszkrimináció? Úgy érzem, valami itt nagyon nincs rendben és hangot is adtam a véleményemnek.
NT: Mi lesz, ha legközelebb teljesen törlik a Facebook oldaladat?
JM: Nem azzal van a baj, ha törlik az oldalamat, hanem azzal, amit ez üzen. Valaki kimondja a frankót, és törlik az oldalát? Tényleg oda fogunk jutni, hogy ha valami olyat mondasz, ami nem tetszik valakiknek, akkor megköveznek? A szólásszabadság egy olyan szó, amivel nagyon sokat dobálóznak, ami már közhellyé vált, de azért álljon már meg a menet.
Egy embernek joga van kimondania a saját véleményét.
Ha te nem értesz vele egyet, akkor nyugodtan te is elmondhatod, hogy ezért és ezért nem értek veled egyet. Lehet ezt kulturáltan is. Én szeretem az ilyen vitákat, mert legalább egy picit megismerem a másik oldalt is.
NT: Egy hónappal ezelőtt Ágoston Dániel, a budapesti Corvintető sajtófőnöke csúnyán, sértegetve szólt be neked nyilvánosan a Facebookon. „Nettó nyilasnak” nevezte a tartalommegosztásaidat, majd azt írta: „érdekelne, hogy a mindenre oly érzékeny DJ Szövetség – Magyar Lemezlovas Egyesület hányadán áll etikailag a kérdéssel?” A posztja alatti egyik hozzászólásában pedig még azt is hozzátette: „Jelenteni kell az oldalát a faszba.” Úgy tűnik, hogy szakmai berkekben is sokan eltüntetnének a véleményed miatt. Érkezett már intés a DJ Szövetség – Magyar Lemezlovas Egyesülettől? Egyáltalán beleszólhatnak abba, hogy miről és mit osztasz meg a Facebook-on?
JM: A DJ Szövetség és a Facebook oldalam két külön dolog. Én Magyarország jövőjéért aggódom, és ugyanannyi jogom van saját véleményhez, mint bárki másnak. Senkinek nincs beleszólása abba, hogy én a magánéletemben milyen dolgokkal foglalkozom. Nem hiszem, hogy a DJ Szövetséget bármennyire is foglalkoztatná, mit posztolok az oldalamra. Természetesen nem kaptam semmilyen intést ez ügyben. Személyeskedéssel pedig nem foglalkozom. Nem célom megfelelni senkinek sem.
„Nem félek attól, hogy rajongókat veszítenék”
NT: Más támadásokkal és kritikával is szembesültél már szakmai berkeken belül?
JM: Természetesen. Van egy Lotfi Begi nevű DJ, aki egy iráni születésű bevándorló. Ő fordult ellenem, hogy mennyire uszító, mennyire gonosz vagyok. Holott én semmi olyan nem tettem ki, amelyben bárki ellen uszítanék. Híreket, tényeket osztok meg. A több száz, több ezer kommentért pedig nem tudom vállalni a felelősséget.
NT: Mennyire osztja meg a DJ-ket a bevándorlás kérdése, beszélgettek egymás közt a témáról?
JM: Ez az egész DJ-szakma egy olyan zárt kör, ahol mindenki ismer mindenkit, és mindenki utál mindenkit. Egymás szemébe megy a jópofizás, aztán mindenki elhordja mindennek a másikat a háta mögött. Mindenki félti a karrierjét, a pozícióját. A legtöbben úgy érzem, hogy azért nem foglalkoznak nyilvánosan a bevándorlással, mert attól félnek, hogy rajongókat veszítenek. Ezért inkább nem csinálnak semmit, ami ezzel a témával kapcsolatos. Marad a szelfizés, az edzőterem, a csajozás, a bulizás és az ivászat. Ez az ő döntésük.
NT: Százak, ezrek osztják meg azt, amit kiteszel az oldaladra, amelyen folyamatosan nő a lájkok száma, de nem tartasz attól, hogy elveszíted azokat a kedvelőidet, akik csak a zenei munkásságodra kíváncsiak?
JM: Megmondom őszintén, hogy nincs most valahogy kedvem zenéket posztolgatni és magamat reklámozni. Ennél most sokkal fontosabbnak érzem, hogy az embereket tájékoztassam. Ha naponta, mondjuk csak egy ember szemét nyitom fel, és egy ember elgondolkodik azon, hogy úristen, akarom-e ezt én itthon, akkor már megérte.
Egyébként bármikor lehet unlájkolni az oldalamat, nem kötelező követni, de nem félek attól, hogy rajongókat veszítenék azzal, ha a bevándorlással foglalkozom.
Az, aki eljön a bulijaimra, vagy hallgatja a zenéimet, annak úgyis az a lényeg, hogy megkapja, amit akar. Van egy bizonyos színvonal, egy bizonyos stílus, meghallgatja, élvezi és kész.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
