A kínai engedély megszerzésével óriási piac nyílt meg a magyar lótenyésztők előtt, akik eddig csak Európában tudtak értékesíteni – mondta Budai Gyula, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) miniszteri biztosa az MTI-nek. A biztos arról is beszélt, hogy már több mint 100 millió euró értékű beruházást valósítottak meg magyar cégek Oroszországban az embargó elrendelése óta.
Budai Gyula elmondta, a múlt héten kaptak hivatalos tájékoztatást arról, hogy Magyarország is exportálhat élő lovat Kínába, miután az ázsiai ország minőség-ellenőrzési és karanténozási hivatala megadta ehhez az engedélyt. Hozzátette, az engedély közel ötéves egyeztetés után született meg, és új lökést adhat a magyar lovas kultúrának.
Magyarország sport- és tenyésztési célú lovakat exportálhat, amelyek iránt óriási a kereslet Kínában, ahol félmillióan lovagolnak – fejtette ki a biztos. Míg 2007-ben 4,7 millió dollárt költöttek sport- és tenyésztési célú külföldi lovakra, 2012-ben már 20 milliót, tavaly pedig ennek a többszörösét. Eddig a hollandok és a németek szállítottak a kínai piacra, amelynek jelentős részét lefedték.
Karantén
A biztos arról is beszélt, hogy Magyarországon négy olyan telepet jelöltek ki, ahonnan lovak szállíthatóak Kínába. Bármilyen cég szállíthat, de feltétel, hogy a lovaknak előtte 30 napig e telepek egyikén karanténban kell lenniük, és egy kínai cégnek kell garantálnia a szállítást. A lovakat csak repülővel lehet szállítani, ami kicsit növeli a költségeket – fűzte hozzá.
Emlékeztetett: Magyarország az elmúlt években exportengedélyt kapott élelmiszer-ipari és mezőgazdasági termékek – marhahús, sertéshús, kacsahús, libahús, nyúlhús, naposcsibe, keltetőtojás – exportjára is. A kínaiak a minőségi, prémiumkategóriás termékeket keresik, ezekre van fizetőképes kereslet. A magyar vállalatok Budai Gyula szerint kezdik megvetni a lábukat a kínai piacon.
Vannak vesztesei az orosz embargónak
Az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztos elmondta: az embargó igazi vesztesei az élelmiszer-ipari cégek. Számos – például vetőmag-előállítással, gyógyszergyártással foglalkozó – céget azonban nem érint az embargó. A tárca arra ösztönzi a magyar cégeket, hogy hajtsanak végre beruházásokat Oroszországban, továbbá igyekszik alternatív piaci lehetőségeket biztosítani számukra többek között Szerbiában és Kínában.
Kiemelte, hogy a magyar cégek 2014. szeptember 1. óta 100 millió euró (több mint 30 milliárd forint) értékű fejlesztésben, beruházásban vettek részt Oroszországban, részvételükkel többek között állattartó telepeket, gabonatárolókat hoztak létre. Van lehetőség a magyar vállalatok előtt, főként magyar–orosz vegyesvállalatok létrehozásával – hangsúlyozta Budai Gyula.
Szerbiába közel 30 százalékkal nőtt az élelmiszer-kivitel, Japánba pedig, ahol a sertés, azon belül a mangalica a slágertermék, mintegy 70 százalékkal. A távol-keleti országba tavaly 14 magyar cég kapott szállítási engedélyt – ismertette a miniszteri biztos.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
