Közlekedési balesetben, huszonkilenc éves korában péntek este Budapesten elhunyt Jancsó Áron, az egyik legtehetségesebb fiatal magyar betűtervező grafikus – adta hírül az Index a közösségi oldalakon terjedő hír és a police.hu tájékoztatása alapján.
A rendőrség közleménye szerint a XII. kerületi Művész út és Eötvös út kereszteződésében történt balesetben egy személyautó összeütközött egy kerékpárossal. Mint írják, a biciklis a helyszínen belehalt sérüléseibe.
Az általános iskolában kezdte
A művész és pedagógus családban felnőtt, hazánkban kevésbé ismert Jancsó Áron világhírű kalligráfus volt, más megrendelők mellett olyan óriásoknak dolgozott, mint a Nike és a The New York Times. A magyar Forbes magazin felvette 30 sikeres magyar 30 alatt című listájára is, amelynek logóját szintén ő tervezte.
A Hg.hu-n megjelent életrajza szerint Jancsó az általános iskola végén kezdett el számítógépes grafikával foglalkozni. Kétéves műegyetemi terméktervezői tanulmányai mellett egyre több grafikai munkát vállalt, majd a Műegyetem elvégzése után külföldön képezte tovább magát. Bár egyre több időt szentelt a betűk tervezésének, karrierjének az internet adott igazán lökést, a közösségi portfóliók (flickr, behance) pedig elhozták az első megrendeléseket.
Előbb tudott betűket rajzolni, mint olvasni
Egy újabb műegyetemi év után tipográfiát tanult a MOME-n, miközben elkészül az első kereskedelmi font, amelyet ogaki néven forgalmaz a gestalten.com. Munkáját mindvégig kísérletező szellemben végezte, és igyekezett egyedi eszközöket használni a kalligráfiához, például sörösdobozból vagy éppen fülhallgató-csomagolásból készült tollat.
„Előbb tudott betűket rajzolni, mint olvasni, az iskolai órák alatt is inkább vázlatokat készített. Számos saját tervezésű betűtípus kötődik hozzá, a Behance.net internetes oldalon pedig minden idők legsikeresebb hazai illusztrátorának választották” – olvasható a portál méltatásában. Mint írják, Jancsó Áron rendkívül karakteres stílusát széles körből merítette: a modernizmus mellett azt a graffiti, a kalligráfiák, a japán plakáttervezés, a svájci tipó, az arab írás, scriptek, fraktúr, a posztmodern vagy éppen a rács és rendszer alapú grafikák jellemezték.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
