Szent István szövetségépítő is volt, hagyománya pedig arra kötelez, hogy törvényeink az alkotmány szellemét tükrözzék. Többek között ezek hangzottak el augusztus 20-án, de volt, aki arról beszélt: új, népszavazással deklarált alkotmány elfogadására van szükség.
Szent István nemcsak államalapító, hanem szövetségépítő is volt, hiszen azzal, hogy megalapítója lett az önálló Magyarországnak, egyúttal építője lett a keresztény Európának is – fogalmazott ünnepi beszédében a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Hódmezővásárhelyen, a városi ünnepségen.
Lázár János hangsúlyozta: augusztus 20-a erről a kettős kötelezettségről szól, különösen akkor, amikor Magyarország geopolitikai helyzete, vagyis a fekvéséből, elhelyezkedéséből következő szerepe ezer éve nem változott. A két világ – Nyugat és Kelet – határán Magyarország hol híd-, hol végvárszerepet töltött be, és ma a történelmi szerepe újra ahhoz hasonló, mint a Szent István-i időkben volt – tette hozzá a miniszter. Kifejtette: Magyarország ma is a keresztény Európa őrvidéke, végvára.
„Nem ellenség, de teher”
Az a sok illegális bevándorló, aki délről és keletről az ország felé és azon keresztül Európa felé tart, nem ellenség, de teher – fogalmazott. A kérdés az – folytatta –, hogy elbírja-e az ország és Európa ezt a terhet.
Erre Lázár János szerint két válasz van: a szép és az igaz. Azok, akiket nem nyomaszt az ország vezetésének terhe, azt mondják, jöjjenek, „majd a kormány és az ország gondoskodjon róluk, közben csökkentse az adókat, emelje a béreket, építsen utat, iskolát, kórházat”. Ők azonban nem a magyarok érdekeit tartják szem előtt – mondta.
Nemzet- és közbiztonsági kockázatokat is lát Lázár
A miniszter úgy folytatta, a másik válasz szerint sem itt, sem Európában nincs erő cipelni ezt a váratlan többlet terhet. „Ha nem teszünk valamit, olyan mentőhajó leszünk, ami elsüllyed a rákapaszkodók terhe alatt, és akkor mindenki vízbe fúl, az is, aki segítséget kért és az is, aki segíteni akart” – értékelt. A déli határok felé tartó több mint 60 milliónyi ember, bár nem lehet egy kalap alá venni őket, kockázatot jelent Magyarországra és Európa minden polgárára – mondta Lázár János.
Kifejtette: van, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hiszen a papírok, azonosítási lehetőségek nélkül mozgó tömegben előre jelezhető, hogy politikai és vallási szélsőségesek is jönnek. Van, aki közbiztonsági kockázatot jelent, mert már nem tudja vagy nem akarja tisztelni a magántulajdont, és van, aki létbiztonsági kockázatot, hiszen a nyelvet sem beszélő, szakmával nem rendelkező szegények számát növeli. A népvándorlás azonban csak tünet – hangoztatta Lázár János, aki a valódi problémának azt nevezte, hogy a távoli országokban megbomlott a rend és anarchiába süllyedtek a társadalmak.
L. Simon: Európa egészét kell megvédenünk
A menekültekről beszélt L. Simon László is, aki úgy fogalmazott Miskolcon, a diósgyőri vár mellett elkészült Lovagi tornák tere átadásán csütörtökön: napjainkban egy újabb kihívással kell szembenézni, ez pedig a modern kori népvándorlási hullám. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára kijelentette, az elmúlt ezer évben hiába jöttek tatárok, törökök, világháborúk, diktatórikus hatalmak és hiába próbálták egyes politikai erők kiárusítani az országot, a magyar nemzet mindig képes volt összefogni, ennek révén megújulni.
Rámutatott arra, hogy napjainkban nekünk és egész Európának a modern kori népvándorlási hullámmal kell szembeszállni, és nemcsak hazánkat, hanem Európa egészét kell megvédenünk saját határaink megvédésével – mondta, hozzátéve, épp ezért kell összefognunk ma is.
Közérthető jogszabályokat!
Trócsányi László inkább az alaptörvény szellemiségéről beszélt, de azért a migránsokat ő sem hagyta ki.
Törvényeinknek és egyéb jogszabályainknak az alaptörvény szellemiségét kell tükrözniük, erre kötelez a Szent István-i hagyomány, az alaptörvényben is megjelenő Szent Korona-eszme – jelentette ki az igazságügyi miniszter csütörtökön, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban elmondott beszédében.
A jogszabályok legyenek közérthetőek, mert társadalmi elfogadásuk és egyéni követésük csak így várható el – hangsúlyozta a jogalkotásért is felelős miniszter augusztus 20-ai ünnepi beszédében. Trócsányi László álláspontja szerint a jogszabályoktól ma is elvárható, hogy ne csak szabályozzák, hanem tegyék is jobbá az emberek életét. „Csak ha ez a két feltétel teljesül, akkor szilárdulhat meg a jogalkotásba, a törvényekbe vetett közbizalom” – fűzte hozzá.
Sajnálatosnak nevezte, hogy a jogi normák nem mindig közérthetőek, ami különösen igaz az európai uniós jogalkotásra, ahol a „technokraták által bonyolult nyelvezeten írt szövegeket” még a jogtudó emberek is nehezen értelmezik.
Nem elég a menedékjogot szabályozó nemzetközi jogi keret
Trócsányi László szólt arról, hogy Szent István törvényei egyszerű szabályokat tartalmaztak az egyház szervezéséről, a tulajdon és az erkölcsök büntetőjogi és kezdetleges magánjogi védelméről. Ma azok az életviszonyok jóval összetettebbek, de a mai jogalkotónak nincs nehezebb dolga, mint Szent Istvánnak volt, „akinek évezredes korszakváltást kellett megalapoznia és kormányoznia”. Egy állam, egy nemzet születése nem egy pillanat műve, abban azonban biztosak lehetünk, hogy Szent István királyunk volt az, aki ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette – fogalmazta meg az életmű lényegét.
Trócsányi László az elmúlt évszázadok népmozgásait és a mai menekülthullámot összehasonlítva kiemelte, hogy korábban – ugyancsak háborúk következtében – elnéptelenedések, betelepítések, sajnálatos kitelepítések voltak a kiváltó okok. „Ma azonban merőben más típusú népmozgásnak vagyunk tanúi, és akaratunkon kívül érintettekké váltunk” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a szomszédos kontinensekről eddig nem látott embertömegek kerekednek fel, akik az anyagi, szociális biztonságot jelentő legfejlettebb országok eléréséig vállalnak sok és veszélyes kockázatot.
A menedékjogot szabályozó nemzetközi jogi kereteket és intézményrendszert szétfeszíti a kialakult helyzet – jelentette ki a miniszter.
Liberálisok: Új alkotmányt!
Trócsányival szemben a Magyar Liberális Párt (Liberálisok) az alkotmánnyal szembeni elégedetlenségének adott hangot. A párt egy olyan új, népszavazással deklarált alkotmány elfogadását sürgeti augusztus 20-a alkalmából, amely a párt szerint méltó lenne a szabad, sokszínű és demokratikus Magyarországhoz.
Az ellenzéki párt az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta, hogy a Fidesz alaptörvénye nem a Magyar Köztársaság Alkotmánya, s „az Orbán-rezsim bukása után, a IV. Magyar Köztársaság megalapítását követően, egy új alkotmányt kell alkotnia a demokratikus erőknek a társadalom tagjaival közösen”. A Liberálisok emellett emlékeztetnek Szent Istvánnak a „jövevények gyámolításáról” megfogalmazott intelmére is, amely a párt szerint rendkívül időszerű, hiszen „az Orbán-kormány a háború, a diktatúra és az éhínség elől menekülőket bűnözőknek állítja be”.
A DK szerint letértünk az útról
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Magyarország letért az államalapító Szent István által kijelölt útról, ahová előbb vagy utóbb, de vissza kell térnie: az alkotmányos rend és európaiság útjára.
Molnár Csaba, az ellenzéki párt alelnöke az MTI-hez csütörtökön, az államalapítás ünnepe alkalmából eljuttatott közleményében úgy vélekedett, hogy Szent Istvánnak ma nem lenne mit ünnepelnie. A politikus szerint az „alkotmány bezúzásával megszűnt a jogállami rend”, Magyarországot „keletre kacsingató, elszigetelt kalózállamként” tartják számon, az új kenyér és az otthon biztonsága pedig egyre kevesebbeknek adatik meg.
„Soha nem volt hazánkban akkora nélkülözés és reménytelenség, mint ma” – fogalmazott a DK alelnöke.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
