A világörökség részét képező budai Vár területén már a törökök előtt jelentős zsidó közösség élt, amelynek három zsinagógája is volt. A szakértők szerint világviszonylatban is egyedülálló, szinte ép leleteket rejt a föld, még a várban lakók és az itt idegenvezetők többsége sem tud róluk. De sajnos a feltárt emlékek is sokak előtt rejtve maradnak, hisz nagy részük nem látogatható, az emlékek helyét egyetlen hiteles tábla vagy felirat sem jelzi. Ezeket szeretné megismertetni a városlakókkal, a lokálpatriótákkal, a múltat megismerni vágyókkal a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) és a Szembenézés Alapítvány.
Son
Elindította közös városismereti túráját a Budapesti Történeti Múzeum és a Szembenézés Alapítvány, amelynek első projektje, a Hűlt helyek – múltfaggató séták a várban és a vár alatt, középkori zsidó városnegyedek nyomában című program. Végh András középkorkutató történész-régész, a BTM főmuzeológusa, az évtizedek óta a budai Várban zajló középkori városi ásatások egyik legjelentősebbjének a vezetője, a budavári zsidóság történelmét összefoglaló kiállítás rendezője beszél ezeken a túrákon a középkori budai zsidóság örökségéről, széles történelmi-kultúrtörténeti kontextusba helyezve a látható és láthatatlan emlékeket, köztük a budai Várban egykor felépített zsinagógákat.
Másik sétájukon Kollányi Irén doktorandusz vezetésével a zsidó történelemmel és hagyománnyal összefüggő vallási emlékeket veszik sorra, kiegészítve a liturgiai elemek magyarázatával. Három hét alatt öt szervezett sétán több mint százan vettek részt. A jövőben együttműködést terveznek az ELTE pedagógiatudományi tanszékével, de felvették már a kapcsolatot a magyar- és történelemtanárok, valamint az osztályfőnökök civil szervezeteivel is, nekik rendezik meg októberben a Tanárok éjszakáját, ahol a sétákhoz kapcsolódva múzeumpedagógiai segédletekkel szeretnék támogatni az oktatók munkáját. Az alapítvány és a múzeum a jövőben szeretné kibővíteni az általuk szervezett városi séták körét, így megismertetni a főváros más történelmi emlékekben gazdag helyszíneit a nagyközönséggel.
A Szembenézés Alapítvány és a BTM megkereste a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft.-t azzal kapcsolatban, hogy a csaknem két évtizede felfedezett középkori rituális zsidó fürdőt is a séta részeként látogathassák, azonban a nyugati pincerendszert kezelő Várgondnokság június 15-én levélben elutasította ezt a kérelmet, mondván, hogy a „terület teljes egészében ismét feltárási munkák helyszíne, életveszélyes, így jelenleg nem látogatható”. Az alapítvány ezután több alkalommal kérvényezte a mikvébe való bejutást, de indoklás nélkül elutasították őket. Ennek fényében érdekes, hogy augusztus 3-tól tárlatvezetéseket indított a Várgondnokság a XIII. századi askenázi zsidóság által használt aknamikvéhez. Megkerestük a Várgondnokságot azzal kapcsolatban, hogy miért is utasították el a BTM-mel és a Szembenézés Alapítvánnyal való esetleges együttműködést, de választ még nem kaptunk.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
