Az elszámoltatásról szóló törvény szigorú korlátok közé szorítja, milyen ügyekben és formában vitathatja a számlatulajdonos a pénzügyi intézmény által kiküldött elszámolólevélben foglaltakat. Gyakorlatilag olyan követelményeket támaszt a reklamációval szemben, amelynek következtében esélye sincs az ügyfélnek az igaza bizonyítására.
Elméletben, a jogszabály paragrafusai szerint eredményesen tiltakozhat ugyan a megkárosított ügyfél a bank eljárása ellen, amikor az elszámolás helyességét vitatja, a gyakorlatban azonban szinte lehetetlen bebizonyítani a számítási hibákat – állítják pénzügyi szakértők. Ezt a vélekedést megerősítik a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) szóvivőjének szavai.
Vesztésre ítélt fogyasztó
Kardos-Nagy Tünde arról beszélt az MTI-nek, hogy ha az ügyfél vitatja a banki elszámolás helyességét, pontosan rá kell mutatnia kérelmében arra, hogy mely adat, vagy mely számítási hiba miatt téves a banki értesítő-levél. Vagyis nem elég általánosságban vitatni a közölteket. Ugyanakkor tudni kell, hogy az elszámolás során kötelezően alkalmazott képlet az átlagügyfél számára értelmezhetetlenül bonyolult. Jól mutatja ezt annak mérete is, hiszen maga a képlet egy teljes A4-es oldal. Az elszámolás részleteit tartalmazó táblázat – amelyet külön kérésre küldenek az ügyfélnek – pedig több száz, a laikus számára nehezen értelmezhető sorból és oszlopból áll.
De nem csupán ez korlátozza az ügyfél érdekeinek érvényesítését. A szóvivő arra is fölhívta a figyelmet, hogy a testület csak akkor járhat el, ha a bank elutasította az ügyfél reklamációját, a fellebbezés idejében eljutott a PBT-hez, vagy az ügyfél a bankot kötelezni szeretné az elszámolásra, mert nem kapta meg az erről szóló levelet.
Abban sem reménykedhetnek a számlatulajdonosok, hogy az eljárás során a testület olyan hibát fedez fel az elszámolásban, amelyet az ügyfél nem vett észre, s ez alapján kötelezik a bankot annak módosítására. A törvény ugyanis szigorúan előírja, hogy a PBT kizárólag a kérelemben nevesített problémát vizsgálhatja, tiltja az általános ellenőrzést. Akkor is vesztésre van ítélve a fogyasztó, ha olyan, az elszámolást érintő problémát vet fel, amelyet nem nevesít a törvény, ugyanis ezeket a reklamációkat is el kell utasítania a testületnek.
Kevés reklamációs levél érkezett
A szóvivő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az elszámolási ügyekben a szokásosnál erősebb jogosítványokat, speciális jogorvoslati feladatkört is kaptak. E szerint ha nincs megegyezés az ügyfél és a pénzintézet között, akkor a békéltető testület határozatát minden esetben azonnal végre kell hajtani. Ez a lehetőség valóban reményt keltőnek tűnik ugyan, de a gyakorlat azt mutatja, ezzel az eszközzel eddig alig-alig tudtak élni a számlatulajdonosok. Mostanáig ugyanis mindössze öt esetben hoztak a pénzügyi intézményt terhelő határozatot. A jegybank korábbi közlése szerint az öt eset egyikében sem arról szól a testület határozata, hogy helytelen lett volna az elszámolás, hanem annak elmaradása miatt kötelezték pótlásra a pénzintézetet.
Ugyanakkor tény az is, hogy meglepően kevés reklamációs levél érkezett a békéltető testülethez. A szóvivő tájékoztatása szerint a kiküldött mintegy 2,1 millió elszámolólevélnek alig valamivel több mint 0,3 százalékát vitatták az érintettek: július végéig 6567 elszámolási kérelem érkezett a PBT-hez, ezek közül eddig 1005 ügyet tudott lezárni a testület. Utóbbiak közül 29 esetben a pénzügyi intézmény nem várta meg a békéltetői határozatot, inkább egyezséget kötött a számlatulajdonossal. Az ügyek jelentős részében pedig az eljárást megszüntető határozatot hozott a testület, mert a kérelmező ügyfél nem tudta kellőképpen alátámasztani reklamációját. Ezt a határozatot általában tudomásul vették az ügyfelek, 49-en azonban továbbvitték az ügyet, s utolsó jogorvoslati lehetőségként bírósági nemperes eljárás indításával próbálták meg bizonyítani igazukat.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »