Nyilván, egy ország életében vannak az energiaellátásnál fontosabb kérdések is, például a szexuális kisebbségek esélyegyenlősége, illetve annak eldöntése, hogy a határsértő vajon politikai vagy gazdasági bevándorló. Így felesleges is szót fecsérelni arra, hogy most már egyértelművé vált, az Unió érdekeivel szemben áll hazánk, és a régiónk energetikai függetlenedése.
Az elmúlt évtized kormányainak teljes mértékben következetlen és erélytelen külpolitikájának köszönhetően – amit csak megfejelt az Orbán Viktor-féle szabadságharc és pávatánc – jelen pillanatban nincs se Nabucco, se Déli Áramlat, se Török Áramlat, se azeri gáz. De még csak azt sem sikerült elérnünk, hogy Románia és Horvátország, megfelelve az Uniós szerződéseiknek, végrehajtsák a szükséges beruházásokat, és kétirányúsítsák a földgáz interkonnektorokat; így tehát kialakult déli irányból egy blokád.
A helyzetet csak tovább súlyosbítja az a tény, hogy az oroszok 2019 után nem szállítanának földgázt Európába Ukrajnán keresztül, amit csak továbbtetéz, hogy a Szentpétervárott rendezett nemzetközi gazdasági fórumon (június 18-20.) a Gazprom vezérigazgatója szándéknyilatkozatot írt alá az E.ON, a Shell és az OMV energetikai cégek vezetőivel arról, hogy megépítik az Északi-Áramlat ikervezetékét.
Azaz, Oroszország egy újabb vezetéken, közvetlenül látná el földgázzal Németországot; a szintén kettősre tervezett vezeték ugyanúgy évi 55 milliárd köbméter gázt juttatna el, mint a már működő vezeték. Az együttes évi 110 milliárd köbméteres kapacitás 2019-re több mint a 10 százalékát fedezi majd Európa teljes gázigényének.
Ez az 55 milliárd köbméter egyébként pont akkora mennyiség, mint a visegrádi országok, valamint Románia és Bulgária együttes éves fogyasztása – mondta el lapunknak Kepli Lajos, a Jobbik energetikai szakpolitikusa.
Az ellenzéki képviselő egyébként nem véletlenül példálózott régiónkkal, ugyanis azzal, hogy létrejött ez a gazdasági megállapodás, a déli irányból érkező vezetékek kiépítésének esélye, azaz, hogy a Törökország irányából, Macedónián és Szerbián keresztül juttassanak fel gázt, gyakorlatilag minimálissá vált. Nem fog az Unió forrást biztosítani ilyen irányú beruházásokra, viszont brüsszeli finanszírozás nélkül lehetetlen megvalósítani egy ekkora méretű projektet.
Kepli felidézte: az osztrák OMV közleményéből kiderül, az osztrák-magyar határnál lévő Baumgartennél található földgázelosztó-központba szállítják tovább az orosz gázt, ezzel pedig megkerülik Magyarországot (is).
Nyilvánvaló, hogy Németország részéről ez egy zseniális politikai húzás, hiszen így a keleti irányú függést egyszerűen átalakították nyugati irányú függéssé – magyarázta az ellenzéki képviselő.
Kepli az Alfahírnek elárulta, elképesztően kétszínűnek és álságosnak tartja azt az Európai Uniós politikát, amely ugyan szankciókat szavaz meg Oroszországgal szemben, de közben a háttérben olyan gázvezetékről állapodnak meg, amely soha nem tapasztalt orosz gázfüggőséget eredményez Európában.
Brüsszel csak addig talál kifogásolni valót az orosz gázzal kapcsolatban, ameddig közvetlenül nem részesül az üzletből; a térség országainak a keletről érkező földgázt ezzel nyugaton kell megvásárolni.
A gazdasági fórum egy újabb szempontra is rávilágított: Brüsszel egyáltalán nem érdekelt abban, hogy hazánk energetikai szempontból valaha is függetlenné váljon – szögezte le Kepli Lajos.
A jelen állás szerint Kelet-Közép Európa egyszerűen kimarad a közvetlen ellátásból, még ha sikerülne is létrehozni egy déli folyosót, azeri, türkmén vagy akár iráni gázt is felhozva, azt is Olaszországba, vagy a már említett baumgarteni elosztóba húznák be.
Putyin nem véletlenül állt el a Déli Áramlat lefektetésétől, hiszen érzékelte, hogy az EU az északi folyosót preferálja inkább, ami egyébként az oroszoknak is kényelmesebb, hiszen így nem kell bajlódni instabil országokkal, nem kell külön megállapodásokat kötni a kormányokkal, elég lefektetni egy vezetéket a tenger alatt – mutatott rá Kepli Lajos a fejünk fölött zajló geopolitikai játszmára.
Nyilván, Magyarország nem képes megakadályozni egy ilyen volumenű kereskedelmi egyezményt, azonban attól még erélyesebben kellett volna képviselni Brüsszelben a magyar érdekeket – utalt Kepli arra, hogy még Szijjártó Péter külügyminiszter is elismerte az Országgyűlésben, hogy minden eddiginél rosszabbak a kilátások Magyarország számára. Igaz, amikor a jobbikos politikus arról kérdezte Szijjártót, mit tesz majd az Orbán-kormány a helyzet javítása érdekében, semmilyen konkrétumról nem tudott beszámolni, pusztán jövőbeni tárgyalásokról beszélt…
Az EU-ban nyilván soha nem tekintették egyenrangú partnernek Kelet-Közép Európát, azonban ez az egész olyan, mintha Brüsszel és Moszkva a térség országait egyszerűen csak csereberélnék maguk közt.
Egyébként a Napi Gazdaság információja szerint az új Északi Áramlat-projektben résztvevő Royal Dutch Shell-lel a Gazprom globális, stratégiai megállapodást is kötött. Ennek lényege, hogy kibővítik a Szahalin-szigeten közösen létesített, 20 milliárd dollár értékű cseppfolyósgáz-üzemet (ez Oroszország egyetlen LNG-gyára), valamint a Gazprom belép a Shell újonnan szerzett piacaira. Tárgyalnak továbbá kutatási és kitermelési eszközök világméretű cseréjéről is.
De ez már a szabadkereskedelem világa.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
