Az emberi civilizáció fejlődik, ez a folyamat nem áll le egy pillanatra sem, a mindennapjaink része. Az iránya bizonyos törvényszerűségeket követ, kényszerhelyzeteket szül. Vajon a nemzetállamok eltűnése, leépítése a fejlődésünk elengedhetetlen feltétele, vagy éppen a társadalmi összeomlás kiváltója? Cikksorozatunkban erre a kérdésre keressük a választ.
A küszöbön áll az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok (USA) közti szabadkereskedelmi egyezmény (Transatlantic Trade and Investment Partnership – TTIP) megkötése. A tárgyalások a legnagyobb titokban zajlanak (2013 óta kilenc alkalommal ültek asztalhoz a felek), és csak komoly küzdelem árán lehet információhoz jutni, ám az egyezmény kerete, az ebben megtestesülő világkép tökéletesen kidomborodik már így is.
Ami kijelenthető, hogy a TTIP nem egy kereskedelmi egyezmény, hanem egy új (gazdasági) világrend legfontosabb letéteményese.
Sorozatunk harmadik részében az európai birodalom-építőkkel foglalkozunk.
Az erődemonstráció
Július 8-án, a nyári forróságban egy szerdai napon a TTIP-pel kapcsolatban szavazott az Európai Parlament
(EP), a jelenlévő 709 képviselő többsége (436) egy olyan határozat mellett tette le a voksát, amely a további tárgyalások folytatására vonatkozóan fogalmaz meg ajánlásokat az Európai Bizottság (EB) irányába.
Egyelőre azért még nem kell megkongatni a vészharangot, gyorsan szögezzük le, ezzel a döntéssel még nem dőlt el semmi, a tárgyalások tizedik állomása július 13-17. között zajlik majd Brüsszelben.
Ezt a procedúrát inkább egy erődemonstrációnak nevezhetnénk, amivel a szabadkereskedelmi egyezmény megkötésében érdekelt gazdasági háttérerő, a brüsszeli folyosókon nyomuló lobbi üzent a nyilvánosságnak, illetve a nemzetállamok törvényhozásainak; az irányítás nem a demokratikusan megválasztott kormányok kezében leledzik, hiszen a tagországok által delegált politikusok, bármikor képesek a nemzeti szuverenitással szembeni állásfoglalásra..
Azonban, azt is meg kell jegyeznünk, konkrét veszteség így is érte az európai közösséget, ugyanis az EP-nek most lehetősége lett volna a híres-hírhedt befektető és állam közti vitarendezési mechanizmus (ISDS) eltörlésére, azonban az erre vonatkozó módosítókat a többség leszavazta.
Mindenesetre, több mint száz javaslat érkezett a Bernd Lange nevével fémjelzett határozatra, és egyébként – álnok módon – a javaslatok viszonylag magas számával magyarázták a szavazás júniusról júliusra történő elhalasztását.
Magyarok a zászlóshajón
Számos tanulsággal viszont így is gazdagabbak lettünk, s ezeket nem árt kihangsúlyozni.
Kezdésként maradjunk a német Lange-nél. A szocialista politikus személye, aki egyébként az Egyesült Államokkal zajló tárgyalásokkal megbízott Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA) elnöke, kiválóan szemlélteti az Európai Unió jelenlegi erőviszonyait. Tudni kell, hogy az EP-ben döntően a két nagy párt, azaz az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (SD), valamint az Európai Néppárt (EPP) nagykoalíciója áll a TTIP erőltetése mögött.
Júniusban épp a szocialisták miatt nem volt meg a TTIP melletti szükséges többség, ugyanis a frakció soraiban az ISDS-t továbbra is komoly fenntartásokkal kezelik. Azonban prognosztizálható volt, hogy valahogy csak sikerül meggyőzni az SD-t, aminek eredményeképp Szanyi Tibor és Újhelyi István (mindkettő MSZP), valamint Molnár Csaba és Niedermüller Péter (mindkettő DK) képviselők szavazatainak köszönhetően a multinacionális cégeknek továbbra is lehetősége lesz arra, hogy bepereljék azokat az országokat, amelyek az állampolgáraik egészsége, vagy a környezet védelme érdekében törvényi, jogszabályi változásokat eszközölnének.
Amíg több szocialista képviselő is nemmel szavazott, addig mindössze 2 (kettő!) néppárti politikus gondolta úgy, hogy az egyezmény nem helyén való. Ez már csak azért is érdekes, mert a pártcsalád elvileg jobboldali, nemzeti, keresztény elvekre szokott hivatkozni, legalábbis odahaza. A TTIP európai zászlóshajóján utazik a Fidesz is, így nem meglepő, hogy Bocskor Andrea, Deli Andor, Erdős Norbert, Gál Kinga, Gyürk András, Hölvényi György, Kósa Ádám, Pelczné Gáll Ildikó, valamint Schöplin György, Szájer József, illetve Tőkés László is támogatásáról biztosította az EB-t, újabb fejezettel gazdagítva a fideszes szabadságharcot…
A krónikához tartozik, hogy az EP-ben 241-en szavaztak a határozat ellen, köztük Morvai Krisztina és Balczó Zoltán, a Jobbik által delegált két független képviselő, valamint Meszerics Tamás (LMP) és Jávor Benedek (Együtt-PM) zöldpárti (Verts/ALE) politikusok. A magyarok közül ketten nem voltak jelen a szerdai szavazáson, Deutsch Tamás (Fidesz), illetve Kovács Béla (Jobbik).
A mantra
Térjünk vissza Bernd Langehoz. A komoly befolyással bíró bürokrata a szavazást követő nyilatkozatában megfogalmazta a nagykoalíció számára kötelező mantrát, amelyet majd az állampolgárok felé kell szajkózniuk:
soha nem látott módon globalizálódik a világ. Képviselőként demokratikus feladatunk, hogy alakítsuk a folyamatot, Ha azt szeretnénk, hogy mindenki számára előnyös megállapodás szülessen, akkor nem hagyhatjuk a kérdést pusztán a tárgyalók kezében. Ezért fogalmaztuk meg ezt az állásfoglalást és fejtettük ki, hogy milyen alapokon születő megállapodást várunk a Bizottságtól.
Majd a fentieket arcul csapva hozzáfűzte:
minden uniós tagállamnak előnyére váló jól működő és versenybarát környezetet teremtő megállapodásra van szükség, amely kizárja a nemvámjellegű akadályok megjelenését.
Azaz, továbbra is korlátozni kívánják a nemzetállamokat, hogy törvényi, vagy jogi úton korlátozzák a szabadkereskedelmet (ezt sikerült megszavaznia a magyar képviselők többségének).
Európai Egyesült Államok – német közreműködéssel
Lange nemcsak azért fontos, mert a szocialista frakció tagja, illetve az INTA elnöke, hanem azért is hangsúlyos a szerepe, mert Németországot képviseli. Ugyanis a TTIP mögé nemcsak a brüsszeli siserahad, hanem Berlin is felsorakozott. Amíg az Európai Egyesült Államok politikai (lobbi) központja Brüsszel, addig a gazdasági fellegvár a német főváros. Angela Merkel már többször szót emelt a mélyebb integráció mellett (emlékezetes a 2012-es, a prágai Károly egyetemen tartott előadása), miközben gyakorlatilag egyedül a német autógyáraknak van esélye az amerikai piaci részesedéshez (nem véletlen, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ennyire támogatja a magyar összeszerelő-üzem kiépítését).
Kiválóan rávilágít a német törekvésekre, hogy a június 19-21. között Szentpéterváron megrendezett nemzetközi gazdasági fórumon az orosz Gazprom vezérigazgatója egy szándéknyilatkozat írt alá az E.ON, a Shell és az OMV energetikai cégek vezetőivel, hogy lefektessék az Északi Áramlat 2-t, amelynek értelmében az oroszok a Balti-tenger alatt egy újabb gázvezetékkel látnák el közvetlenül Németországot; a meglévő Északi Áramlathoz hasonlóan az új kettős gázvezeték is évente 55 milliárd köbméter földgáz szállítására lenne alkalmas (a jelenleg érkező mennyiség egyébként a német gázigény 39 százalékát fedezi).
A tervek szerint az Északi Áramlat ikertestvére nemcsak a német gazdaságot élteti majd, egy új gázelosztó központot hoznak létre az említett energetikai vállalatok, amelyek eredményeképp például Magyarország az orosz gázért Nyugaton kell, hogy kuncsorogjon.
Így működik a szabadkereskedelem.
(A Stop TTIP oldalon Ön is támogathatja aláírásával a szabadkereskedelmi egyezmény elleni civil küzdelmet.)
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
