A honvédség bevetését kéri az ásotthalmi önkormányzat a kerítés megépüléséig a magyar–szerb határszakaszon a menekültáradat megfékezésére. A határhoz közeli települések emellett a migráció okozta többletköltségek kezelésére is segítséget várnak a kormánytól.
Ásotthalom és Mórahalom határszakasza az egyik kiemelt útvonala a menekülteknek. Míg 2014-ben 35, idén eddig már közel 60 ezer, a zöldhatáron át érkező migránst fogtak el itt a rendőrök. Naponta több százan, de sokszor ezernél is többen érkeznek.
„A mi kérésünk kettős, és kérdésünk is, hogy hogyan lehet szavatolni a határzár megépítéséig a biztonságunkat, megállítani ezt az irdatlan migránsáradatot, és lehetséges-e a honvédség bevonása, illetve még mindig mondjuk azt, hogy kutyát is kellene az emberek mellé adni, mert hogyha egy 26 fős csoportot elfogtak a mezőőrök és a rendőrök is ott voltak, 18 beszaladt az erdőbe és úgy kellett vadászni rájuk” – mondja Fackelmann István, Ásotthalom alpolgármestere.
A polgármesterek a Belügyminisztériumtól újabb anyagi segítséget is kérnek, mert az a 140 millió forintos egyszeri támogatás, amit hét Csongrád megyei település térfigyelő kamerarendszerekre és a menekültek által eldobált szemét összegyűjtésére kapott, már elfogyott.
„Az infrastruktúrára továbbra is szükségünk van, ennek két részét szeretném említeni, ismételten a belügyminiszter úrhoz fogunk fordulni az illegális hulladék kezelésével kapcsolatos kérdéskörben, hiszen az elmúlt téli időszakban, illetve az eddig eltelt időszakban a szükséges eszközök felemésztődtek és egyre nagyobb és komolyabb problémát jelent a szemét kezelése, illetve az ezzel kapcsolatos közegészségügyi és egyéb problémák kezelése” – fejtette ki Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere.
Menekülttábor épül Algyőnél?
A Szeged és Algyő között lévő Nagyfán eddig csak egy befogadóállomás működött, sajtóhírek szerint azonban menekülttábor épülhet, erről azonban hivatalos döntés még nem született. Algyő polgármestere tiltakozik a tábor létrehozása ellen.
„Igazából ez már egy kicsit félelmetesebb, hiszen annyi változás mindenféleképpen történne, hogy a mostani egy-két nap helyett, amit itt eltöltenek a menekültek vagy bevándorlók, ehelyett már akár 80-90 napig is itt tartózkodnának” – mondta el Molnár Áron, hozzátéve, hogy tart attól, hogy így a debrecenihez hasonló események náluk is előfordulnak majd.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal helyi regionális vezetője szerint zárt menekülttáborokra, gyorsított eljárásokra és nagyszámú kitoloncolásra van szükség. Emellett a közeljövőben megerősítik a röszkei regisztrációs tábor egészségügyi ellenőrzését is, a létesítménybe újabb orvosokat küldenek.
Átköltöztetnék, de mikor?
Lakott területen kívülre költöztetné a menekülttáborokat a Belügyminisztérium. A tárca közleménye ugyanakkor azt nem tartalmazza, hogy a már meglévő táborokat – például a debrecenit – mikor költöztetik ki a városból. A kancelláriaminiszter azt mondta: a menekültáradat megfékezése érdekében folyamatosan tárgyalnak a német kormánnyal, hogy a migránsokat onnan ne Magyarországra, hanem Szerbiába és Görögországba toloncolják vissza.
„Szerbia és Görögország meggyőződésem szerint biztonságos ország, ezért azokat, akik Magyarországon regisztráltak annak ellenére, hogy nem Magyarországon léptek az unió területére, azt kérjük az EU-tól, Ausztriától és Németországtól is, hogy ne hozzánk, hanem lehetőség szerint Szerbiába és különösképpen Görögországba küldjék vissza” – fejtette ki Lázát János.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
