Az átláthatóság és a görög nép tájékoztatása érdekében az Európai Bizottság közzétette azokat a javaslatokat, amelyekre az athéni kormány nemet mondott, majd népszavazást kezdeményezett – közölte a bizottság hétfőn.
A javaslatot az Eurócsoport szombati ülésének kellett volna megtárgyalnia. A bizottság közleménye szerint a reformintézkedések mellett a pénzügyminiszterek egy átfogó csomagról dönthettek volna, amely Görögország jövőbeni finanszírozási szükségleteit és adósságának fenntarthatóságát is magába foglalta volna. Ezzel a bizottság gyakorlatilag azt mondja, Görögország azzal, hogy felállt a tárgyalóasztaltól, megfosztotta magát attól a lehetőségtől, hogy a pénzügyminiszterek az adósságteher könnyítéséről vagy további anyagi támogatásról dönthessenek. A görögök egyoldalúan döntöttek úgy, hogy megszakítják a tárgyalásokat – hangsúlyozza a közlemény.
Íme az érvek, indokok, kérések vázlatpontba szedve:
Áfakulcs, adózás, adóztatás
A költségvetésnek idén 1, jövőre 2, majd 3, végül 2018-ban 3,5 százalékos elsődleges többletet kellene produkálnia, amely az adósságfizetés nélkül értendő; A forgalmi adóztatás terén Athénnak évente a bruttó hazai össztermék (GDP) 1 százalékának megfelelő bevételnövekedést kellene elérnie; Több terméket és szolgáltatást átsorolnának a 23 százalékos áfakulcs hatálya alá. A kedvezményes 13 százalékos kulcsot az alapvető élelmiszerekre, az energiára, a szállodákra és a vízre vetnének ki. A legalacsonyabb, 6 százalékos áfakulcs a gyógyszereket, könyveket, színházakat terhelné; Meg kellene szüntetni egyebek között a szigetvilágban érvényes áfakönnyítést, és a jövedelemadó megfizetése alóli kibújás lehetőségének szűkítését is elvárják a hitelezők; El kellene törölni a gazdáknak a dízelolaj jövedéki adójában nyújtott kedvezményeket, meg kellene felezni a fűtőolaj támogatásra fordított költségvetési kiadásokat, és az ingatlanadóból befolyt bevételeket is garantálni kell; Meg kell reformálni a jövedelemadóztatást, emellett új törvényeket kell kialakítani az adócsalás és adóelkerülés szankcionálására; A teherhajókra kivetett adókat meg kellene növelni, a jachtadó kulcsát 10-ről 13 százalékra lenne szükséges emelni; Le kell faragni a 400 milliós védelmi kiadásokból; A társasági adó kulcsát a jelenlegi 26-ról 28 százalékra kellene emelni, a televíziós reklámokat meg kellene adóztatni.
Nyugdíj, közszféra, munkaerő
Jelentősen meg kellene reformálni a nyugdíjrendszert. A hitelezők 2022-re 67 évre emelnék az általános nyugdíjkorhatárt, illetve 62 évre annak, aki 40 évig dolgozott. Ez alól csak a fogyatékkal élő gyermeket nevelők és a veszélyes szakmákban dolgozók jelenthetnének kivételt; Jobban büntetné a javaslat, ha valaki korábban megy nyugdíjba a lehetségesnél; A kiegészítő nyugdíjpénztárak csak magánbefizetésekből működhetnének; Az államilag garantáltan fizetendő minimális nyugdíjakat 2021-ig a jelenlegi nominális értéken kellene befagyasztani; Négyről hat százalékra emelné, s a kiegészítő, illetve magánnyugdíjra is kiterjesztené a nyugdíjasok egészségügyi hozzájárulását; Kisebb bérkülönbségeket és a képzettségek és felelősségi szintek jobb érvényesülését szorgalmazzák a hitelezők; Növelni kellene az adóhatóság behajtási hatékonyságát; A munkaerőpiacon a hitelezők mindössze konzultáció elindítását várják el. Lényegében azt szeretnék, hogy szorítsák vissza a be nem jelentett munkát; Zárt szakmák megnyitását, gázpiaci reformot és az elektromos hálózatot üzemeltető ADMIE magánosítását, emellett több jelentős kikötő privatizációjának felgyorsítását és regionális repterek magánosításának nyélbe ütését sürgetik a a dokumentumban.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
