Az amerikai hadügyminisztérium módszeresen hergeli Európa népeit. És olyan hangulatot gerjeszt, amelyben az Egyesült Államok legvadabb háborús lépései is természetes „védekezésnek” tűnhetnek Oroszország ellen. A USA Today nevű amerikai napilap értesülése szerint a Pentagon megbízott egy titokban dolgozó csoportot azt követően, hogy Washington agresszívebb politikára határozta el magát Ukrajna, Európa, a Közel-Kelet és Ázsia tekintetében. A megbízott egység, a CEPA (Európai Politikai Elemzések Központja) feladata, hogy tanulmányozza „a dinamikát az amerikai szövetségi rendszer elmozdulásában”. A lap nem tudta megszólaltatni a munkacsoport egyetlen tagját sem, de tényként írja le, hogy annak törekvése segíteni a Pentagon célkitűzését, amely felhagyna a „stratégiai türelemmel” és helyette védelmi egységeket vinne minél közelebb az orosz határhoz, elsősorban a feltétlen Amerika-hű Lengyelország, Litvánia, Észtország és Lettország kormányaival szoros együttműködésre építve.
A New York Times adta hírül, hogy „Oroszország lehetséges európai agressziója elrettentésére” a Pentagon azon gondolkodik, hogy ötezer amerikai katonának tankokat és egyéb nehéz fegyvereket helyezzen el térségünkben. A felsorolt fegyverzet-befogadó országok között szerepel Magyarország is. A dolog minden bizonnyal túl van a tépelődési ponton. A lap által idézett egyik volt NATO-főparancsnok szerint „igen jelentős politikai elmozdulásról van szó”. A hadügy javaslatát még jóvá kell hagynia Ashton B. Carter hadügyminiszternek és a Fehér Háznak. A fegyverzet kihelyezésről korábban már volt szó, de nem került rá sor, mert azt a Kreml a NATO és Oroszország között 1997-ben aláírt együttműködési szerződés szelleme megsértésének tekintette volna. E szerződés kimondja, hogy „a NATO és Oroszország nem tekinti egymást ellenfélnek”. A New York Timesban volt annyi tisztesség, hogy cikkét, minden kommentár nélkül, Putyin orosz elnök néhány nappal korábban adott interjújának ezekkel a mondataival zárta: „Csak egy őrült – és az is csak álmában – képzeli el, hogy Oroszország hirtelen megtámadná a NATO-t”.
Csakhogy ma minden, de legalábbis minden második bokor az őrülteknek terem. A lengyel és a litván kormány nagy buzgón azonnal megkezdte a hivatalos tárgyalásokat az amerikai fegyverek tárolására területükön. Az Oroszországtól való rettegés jegyében a balti térségben már meg is tartották a Baltops 2015 amerikai hadgyakorlatot. Ilyen néven a hidegháború közepétől rendeztek harci manővereket. És még júniusban megtartják a Szövetségi Pajzs nevű hadgyakorlat sorozatot, 22 országból érkező 15 ezer katona részvételével. A térhelyül szolgáló Balti tengeren 50 hadihajó és tengeralattjáró, valamint 17 ország félszáz katonai gépe is részt vesz.
Vajon mi lenne a nyugati politikusok és a fősodratú sajtó reagálása, ha Oroszország hasonló hadgyakorlatokat hajtana végre Belaruszban, a NATO határainak tőszomszédságában?
Meglepő, de mindezen fenyegetésre és tényleges katonai lépésekre az orosz kormány ellenlépésekkel mert reagálni. Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy még az idén 40 új, atomtöltettel ellátható interkontinentális ballisztikus rakétát állítanak fel, amelyek „alkalmasak a legkorszerűbb védelmek áttörésére is”. Majd megígérte, hogy kormánya nagyon figyelni fog az országa ellen irányuló, hatalmas katonai újrafegyverkezési programra.
Amire Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nem azzal válaszolt, hogy „még átgondoljuk, fokozzuk-e a háború kirobbantásának veszélyét”, hanem azzal, hogy Putyin szavai „igazságtalanok, aláássák a stabilitást és veszélyesek” és hogy különben is „kardcsörtető”.
A balti országok és Lengyelország az oroszoktól való, történelmileg megalapozott félelmükkel is indokolják az egyre nagyobb és mind provokatívabb fegyverkezést. Az oroszok pedig képesek megemlíteni, hogy nekik is vannak történelmi félelmeik, amelyek több tíz millió orosz halálával végződtek.
De erősödik a már nem a hidegháború, hanem az igazi háború felé hajtó amerikai politika elleni tiltakozás Olaszországban és Franciaországban is. A nép között és a politikusok soraiban egyaránt. François Fillon korábbi jobboldali francia miniszterelnök egy interjúban azzal vádolta a Fehér Házat, hogy az „keresztes háborúba” rángatja Európát Oroszország ellen. Az amerikai Pew Research kutatóközpont európai felmérése szerint a németek 53 százaléka még egy védekező háborút is elutasítana Oroszországgal szemben.
Talán nem teljesen alaptalan az sem, hogy az orosz elnök a nyugati nyugtatásra, mely szerint nem kell félni („ígérjük, semmi nem fog történni”), azzal felelt, hogy „ez gyermekded. Garanciákra és komoly megállapodásokra van szükség a biztonsági szférában”.
Úgy látszik, Amerikát ismét a neokon szellem uralta el. Minden problémára az ellenséggyártás, a rettegés manipulatív felkeltése, a lázadók pénzelése és felfegyverzése, a nagy ütemű fegyverkezés, majd a közvetlen vagy másokkal viseltetett háború a soros gyógyír, mint Irakban, Afganisztánban, Libanonban, Palesztinában, Líbiában vagy Jemenben.
Az amerikai atomtudósok nem is olyan régen „világvége” órájukon a mutatót 3 perccel éjfél előttre állították. Ideje a mutatót még egy perccel 12-höz közelíteni.
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
