Ez a magyar légierő kritikus pontja

Ez a magyar légierő kritikus pontja

A Baltikumba készülő honvédségi Gripen-misszió katonai és repülésbizonsági szempontból kritikus pontja, hogy a pilótákat szeptemberig ki tudják-e képezni az éjjellátó szemüvegek használatára, amellyel sötétben is azonosíthatják a rájuk bízott NATO-légtér közelébe repülő orosz gépeket. A helikopterek esetében a védelmi tárca már veszni hagyta az éjjellátó-képességet.

A kolontári vörösiszap-katasztrófánál 2010 őszén a honvédség egyik Mi–17-es helikoptere azért tudott az éjszakai sötétségben több súlyos sérültet Budapestre kórházba szállítani, mert 2008– 2009-ben, még a szocialista kormányzat idején két gépet és néhány főnyi személyzetet Oroszországban alkalmassá tettek és kiképeztek az éjjellátó szemüvegek (NVG) használatára. Az esetet igyekezett kihasználni a Honvédelmi Minisztérium (HM) új vezetésének kommunikációja. Ami a gyakorlatot illeti, a megszerzett képességet a szolnoki helikopteres alakulat nagy nehézségek árán, de igyekezett meg is tartani (ez rendszeres éjjellátós repüléseket igényel), idővel amerikai NVG-ket is használni kezdtek, és amerikai kiképzők is oktatták a magyar repülőkatonákat.

Hírdetés

A második Orbán-kormány honvédelmi vezetése számára azonban mégsem bizonyult elég fontosnak ez az új képesség, amellyel a honvédség helikopteresei bő húszéves lemaradásukat hozták be a világszínvonaltól. A helikopterek üzemképességének drámai romlásával – erről lapunk is többször hírt adott – egyszerűen nem maradt üzemidő, hogy az ilyen repüléseket is gyakorolják. Információink szerint 2012-ben volt ilyen gyakorlat utoljára, majd 2013-ban már csak azon igyekeztek a szolnokiak, hogy nappal, jó időben biztonsággal a levegőben maradjanak. Abban az évben, a nagy árvíz alkalmával csak úgy tudtak négy gépet kiállítani, hogy a kormányzat rendkívüli helyzetet jelentett be, mely során a katonáknak technikailag üzemképtelen gépekkel is levegőbe kellett emelkedniük, mint azt háborús helyzetben tennék.

Úgy tudjuk, a képesség feladásával a két Mi–17 „éjjellátósítására” elköltött több száz millió forint (a projektet ugyanaz a Solar kft. közvetítette, amelytől a HM tavaly három használt Mi–8-ast vett), illetve több száz óra NVG-s gyakorlás veszett oda. Ráadásul az ilyen repülésekre kiképzett személyzetek egy része már elhagyta a honvédség kötelékét. A bizonytalanságot, a jövőkép hiányát a helikopteres közösségben elsősorban az okozza, hogy az új forgószárnyasok beszerzését a kormány három éve lebegteti. Jó példa erre, hogy míg két hete Lázár János kancelláriaminiszter úgy fogalmazott, hogy nincs az ügy a kormány napirendjén, addig a Világgazdaság arról számolt be, hogy tudomásuk szerint néhány héten belül kiírhatják a közbeszerzést.

Szakértők szerint az bizonyos, hogy ha valamikor új helikoptereket is kap a magyar honvédség, az éjjellátós kiképzést teljesen elölről kell majd kezdeni.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »