Pásztori Tibor Endre: Meghunyászkodunk

Tabula rasa. Lélekről címmel írott munkájában Arisztotelesz használja e kifejezést melynek jelentése: tiszta helyzet. Akkor, amikor valaminek a lezárása utáni, az előzményeket figyelembe nem vevő helyzet, aminek az alapján mindent újra lehet kezdeni: tiszta lap. Tehát, azért tabu, azért sérthetetlen az „egységes nemzetállam” is, mert nem szabad hozzányúlni, amiről korábban nem szabadott beszélni és nem szabadott említeni. Egyes ókori görög és római filozófusok tudták ezt.

Lám mennyire nehéz ezt a tabularázást ( a „rázás” kifejezésre érdemes lenne visszatérünk!) megtanulni azoknak az erdélyi székelyeknek, akik 1116. óta mint a király seregében harcoló könnyű fegyverzetű lovas nép soraiból megalakult 1-es számú Székely Határőr Gyalogezredként 4212 határőrével és 5166 növendékkel vonult be a Haza történelmébe. Csak a csiki Huszárezred 770 főt soroztatott be…

Ugyan a Kárpát-medence magyar öntudat és közös akarat kialakítása tekintetében a trianoni tragédia által nemcsak földrajzilag, de lelkileg is kis nemzetté vált Magyarország. Bizonyára nem tudott, talán nem is akart az elszakított területek, nemzettestek sorsán könnyíteni, területenkívüliség fogalmával, gondjával egyáltalán foglalkozni. Találóan fogalmaz Zabolai Csekme Éva: Mindenkinek mindenben meg akarunk felelni, állandóan meghunyászkodunk és nem merjük érdekeinket az EU-val szemben érvényesíteni. Márpedig, aki kicsinyített felnőttként viselkedik, azt úgy is kezelik. Kung Fu-ce (i.e.6. századi kinai filozófus) ezt úgy fogalmazta meg, hogy „ha valaki úgy viselkedik, mint egy szamár, ne csodálkozzon azon, hogy a hátára ülnek”.

Hírdetés

„Csonka ország” lakóinak nagy része elveszítette magyar öntudatát, melyért felelős a magyar kormány, parlament, politikai pártok. Nagyszerű alkalmak elvesztése miatt okolhatja Erdély, Felvidék, Délvidék és Kárpátalja magyarsága. Döntéshozó felelősség, de még a műtétileg eltávolított testrész helyén érezni vélt fájdalom tünete a ”fantomfájdalom” sem jelentkezett! Szótalan, gyáván, némán végignézték a farkas és a bárány mesének erőviszonyait, részben a védtelen gyengével szemben fellépő nyers erőszakosságot. A mesében az álnok farkas azzal vádolja a forrásvízben lejjebb álló bárányt, hogy megzavarta a vizet, amelyből ő inni akart. A nyelv ebből alkotta e mese második szállóigéjét: „Nem sok vizet zavart!” .

Csak az autonómia, ami alatt önigazgatást, önkormányzatot értünk, – mint igény, minden magyarlakta területen megjelent. Az érintett országok politikusai is választási kampányszlogenné degradálták az ügyet.

Nevetséges a magyar-magyar csatározásra párthíveket toborozni, majd megünnepelni a saját magunk fölötti győzelmet, a nemzeti önazonosság védelmének ügyét pedig az idegen szavak és kifejezések szótárába száműzni. Tudott és igen-igen sajnálatos dolog, hogy a magyar öntudatnak erősítése sokak számára nemkívánatos. Természetes, hogy könnyebb a magukat érintettnek vélt szomszédainknak sakkban tartani bennünket, és minden tevékenységünkben korlátozni, vagy ellenintézkedéssel fenyegetni, – egy darabokra szaggatott, megfélemlített magyarságot, mint egy olyan nemzetet, amely bátran jelét adja összetartozása tudatának, és amely mielőbb igyekszik megteremti jogi feltételét az állampolgárságon és az autonómián keresztül…

Íme, a TABULA RASA , – talán azt is jelenti: tisztánlátás.


Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »