Vona Gábor mostanában azt szokta mondani, hogy Magyarországon két XXI. századi parlamenti párt létezik, az egyik a sajátja, a másik az LMP. A Jobbik elnöke azt mondta, hogy mindenhonnan tüzelni fognak rá, mégis előbújik a lövészárokból. Schiffer András az ökopárt társelnöke mai parlamenti felszólásában lebontott egy tabut a fősodratú baloldalon is, ezzel nyilvánvaló politikai kockázatot vállalt. Bemutatjuk a felszólalás videóját.
Schiffer megkérdezte a kormányt arról, hogy mi az álláspontja a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) a jövő évtől kötelezően bevezetett „Holokauszt és emlékezete” – tantárgyról. Eközben az LMP frakcióvezetője elmondta tiszteletben tartja az egyetemi autonómiát, de fontosnak tartja, hogy a kormányzat jelezzen, „puha” akkreditációs jogkörével élve az intézménynek, mert a tantárgy káros, kontraproduktív.
Schiffer szerint „furcsán vette ki magát”, hogy egy külföldi állam képviselője bábáskodott a holokauszt-tantárgy bejelentésekor. Mint arról korábban beszámoltunk biztonsági őrök között léptünk be a sajtótájékoztatóra, amelyen a PPKE rektora és Izrael budapesti nagykövete meghirdette a holokausztról szóló kötelező tantárgy elindítását. Schiffer szerint ezzel szemben fontos, hogy rögzítse a kormány:
„hogy ha valami elsőrendű szuverenitás kérdése, az emlékezetpolitika az és egyetlen országnak sincsenek különleges jogosítványai a magyar emlékezetpolitikával kapcsolatban.”
Schiffer megkérdezte a kormányt arról, hogy tervez –e külügyi vonatkozású lépést az ügyben vagy sem. Külön kiemelte, hogy a tantárgy ráadásul egy tel-avivi egyetem két professzorának a bevonásával lesz kidolgozva, ami ezután jogászoknak és informatikusoknak is kötelező lesz. Schiffer elmondta, hogy korábban jelezték, hogy helye van az oktatásban és a pedagógusképzésben az emlékezetpolitikának, annak „érzékenyítésének”. Ezért is szavaztak igennel az MSZP javaslatára, hogy valamennyi közoktatásban tanuló magyar fiatal legalább egyszer állami segítséggel eljusson az auschwitz-birkenau-i haláltábor helyén létrehozott emlékhelyre. Illetve ezért is támogatta az LMP a Jobbik ezt megelőző, ehhez hasonló javaslatát a határon túli osztálykirándulásokkal kapcsolatban.
Az LMP társelnöke szerint azonban a PPKE magyarázata egészen elképesztő, mikor az egyetemet ért úgymond „antiszemitizmus-vádra” hivatkozik. Schiffer azt gondolja, hogy a szándék az lehet, hogy jó, az eszköz viszont brutálisan helytelen, ellentétes hatást ér el. A politikus szerint „a Holokauszt példázatának fenntartása, nem önmagában az antiszemitizmus elleni küzdelmi része, a Holokauszt nem pusztán a zsidók ügye, mindannyiunk, az egész emberiség, minden magyar ügye.”
Schiffer szerint helytelen összemérni a XX. század különböző tragédiáit, de ebbe időhiány miatt nem ment bele. Ugyanakkor beszélt arról a nagymamájáról, akit elvittek a haláltáborba, akinek az édesapja az I. Világháborúban a Magyar Királyi Hadseregben szolgált. Elmondta az egyik zsidó boltosnak a történetét, akit Recskre hurcoltak. Felidézte, hogy Kárpátalján először 90 ezer zsidót elpusztítottak, majd a szovjet csapatok 200 ezer magyart elhurcoltak.
Rétvári Bence válaszában elmondta, hogy a minisztériumnak nincs hatásköre az egyetemi tantárgyak bevezetésére, ráadásul a PPKE nem is állami fenntartású intézmény, az akkreditációs bizottság pedig azt vizsgálja, hogy mi szükséges az adott képzés elsajátításához, ehhez képest a felsőoktatási intézmény bevezethet más tantárgyakat is. Rétvári szerint fontos, hogy a XX. század borzalmairól tanuljunk ezért is lett a Nemzeti Alaptanterv része a Holokauszt és a kommunizmus bűnei. Az államtitkár viszontválaszában egyetértet azzal, hogy a saját történelmünk kapcsán az lenne a legfontosabb, hogy azt mi magunk értékeljük, ez azért is lehetséges, mert a XX. századdal kapcsolatban számos magyar szakirodalom született, de a külügyi fellépés szükségességéről nem beszélt.
Rétvári Bence egyébként a Pázmány Péter Katolikus Egyemen, Schiffer András pedig az ELTE falai között szerzett jogi diplomát. Eközben a PPKE rektora még mindig nem felelet a Jobbik azon javaslatára, amelyet a párt a Trianon-tantárgy bevezetésére tett, parlamenti képviselőjén, Dúró Dórán keresztül, aki az Országgyűlés Kulturális bizottságának az elnöke.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
