Naná, hogy nem. Hiszen a mexikói kormány régi megbízható barátja az USA-nak. Pedig amúgy igen, eléggé veszélyben van, de ez sem Washingtont, sem úgy általában a "nemzetközi közösség" nevű izét nem nagyon érdekli.
A nyugati média hetek óta tele van azzal, hogyan próbálja állítólag befolyásolni a török választások kimenetelét Erdogan elnök és pártja. Az ellenzéki Népi Demokratikus Párt gyűlésein történt bombatámadások megrendelésével máris a kormányt vádolták meg, és ezen a vélekedésen nyilván az sem fog sokat változtatni, hogy a feltételezett tettest ma már el is fogták. Az Erdogan-féle „Új Törökország” amúgy valóban nem tekinthető demokratikus mintaállamnak – ám ma választásokat tartanak egy másik népes, és szintén komoly (sőt, valószínűleg sokkal komolyabb) demokratikus deficittel küzdő országban, Mexikóban is. Az ottani problámákról azonban garantáltan kevesebbet fog hallani a médiában.
Meggyilkolt jelöltek, félholtra vert professzor, machetés civilek
A parlamenti és helyhatósági választásokat megelőző heteket politikai gyilkosságok és erőszakos tüntetések árnyékolták be. Az ország déli részén a voksolás bojkottjára szólítottak fel az oktatási reform és a kormány ellen napok óta tiltakozó tanárok.
A mexikói kormány vasárnap fokozta a rendőri és katonai jelenlétet az ország több déli szövetségi államában, Guerreróban, Oaxacában és Chiapasban, ahol egy tanári szakszervezet tagjai szavazócédulákat égettek és feldúltak számos pártirodát. A rendfenntartó erőket mindenekelőtt Oaxaca államban mozgósították, ahol a tanárok megakadályozták az üzemanyagraktárakhoz való hozzáférést, így a hatóságok közbelépéséig benzinhiány lépett fel a töltőállomásokon. Az oktatási reform ellen tüntető tanárok és a rendőrök közötti összecsapásokban Huajuapanban többen megsebesültek – jelentette szombaton az El Universal című mexikói napilap.
A mexikói baloldali ellenzéki sajtó arról adott hírt, hogy pénteken a rendőrök agyonvertek egy szakszervezeti aktivistaként ismert egyetemi tanárt. Később kideeült, hogy túlélte a bántalmazást, de súlyosan megsebesült. Egy youtubre-ra felkerült felvétel szerint Tlapában a tanárokkal összecsapó rendőrök mögött botokkal és machetékkel felfegyverzett „civilek” vonultak, akik később az egyenruhásokkal együtt vadásztak a városban a tüntetőkre.
A választási kampány alatt legalább négy jelölt lett gyilkosság áldozata.
Közülük hármat a kábítószer-kereskedelemmel összefüggő erőszak által súlyosan érintett Guerrero és Michoacán szövetségi államokban öltek meg.
Szombaton egy önvédelmi milícia tagjai között kirobbant összecsapásban legalább nyolcan vesztették életüket Guerrero államban. Mexikóban tucatjával működnek ilyen magánhadseregek.
A mexikói demokrácia történetében eddig nem látott szintet ért el annak valószínűsége, hogy az erőszak befolyásolhatja a voksolás kimenetelét
– állapította meg Javier Oliva biztonsági szakértő.
86 mínusz 12 év a hatalomban
A mostani választások egyúttal a 2012 óta hivatalban lévő Enrique Pena Nieto elnök és pártja, az Intézményes Forradalmi Párt (PRI) eddigi munkájának értékeléseként is felfoghatók. Az előrejelzések szerint a kormánypárt az egyszerű többség elnyerésére számíthat. A világ talán legviccesebb nevű pártja
1929-től 2000-ig, nem kevesebb, mint 71 évig volt hatalmon az országban.
Ez alatt az idő alatt a forradalmat annyira sikerült intézményesíteni, hogy a kormánypárt az egész gazdaságot, az igazságszolgáltatást és a médiát is uralta. Ugyanakkor mindvégig megbízható partnerei voltak az Egyesült Államoknak, amely meg is becsülte a hűséges csatlóst szövetségest az instablil Latin-Amerikában, és rendre félrenézett minden antidemokratikus jelenség láttán. 12 évnyi röpke szünet, és jobbközép kormányzás után 2012-ben ismét a PRI jelöltje nyerte az elnökválasztást. Jellemző, hogy még egy évtizednyi kihagyás után is az ő embereik ültek a köztelevízióban, ahol Nieto kampányvideóit kedvezményes áron sugározták, míg az összes többi jelöltnek a teljes árat kellett fizetni a reklámért.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
