Avigdor Liberman Izrael külügyminisztere: Arabokat lefejezni!
A nyugati civilizációhoz tartozó vagy magát oda soroló országban vezető politikus szájából az elmúlt hét évtizedben nem hangzott el buzdítás az etnikai kisebbség lefejezésére.
Március 9-én ez a „rekord” is megszűnt: Avigdor Lieberman izraeli külügyminiszter arra szólított fel, hogy ragadjanak fejszét és vágják le az Izrael államhoz hűtlen arabok fejét. Ez több mint minden ötödik izraeli állampolgár lenyakazását jelenti, ugyanis egyetlen arab sincs, aki a megszálló, illetve a Gázai övezetet rendszeresen szétbombázó, azt totális blokád alatt tartó „demokratikus” zsidó államot támogatná.
A hivatalosság szájából elhangzott, etnikai alapú tömeggyilkosságra felszólító kijelentés már aznap olvasható volt két izraeli angol nyelvű napilap honlapján is.
Lieberman külügyminiszter, az Izrael a Hazánk nevű szélsőséges párt elnöke az izraeli arabokra térve szó szerint ezt mondta: „Azokkal, akik ellenünk vannak, nincs mit csinálni: fel kell ragadni egy fejszét és levágni a fejüket. Másként nem leszünk itt túlélők.”
Ahmad Tibi, a Kneszet, az izraeli törvényhozás egyik legismertebb arab képviselője kijelentette, ha megvalósulna a Lieberman által sürgetett helyzet, akkor az az Iszlám Állam zsidó változatát eredményezné.
Tibi képviselő a negyedik az arab pártokat tömörítő Közös Listán.
A március 17-i izraeli választásokra utalva kijelentette: „A Közös Lista a rasszista és fasiszta fejeket csak demokratikus úton kívánja eltávolítani, és ezzel a lehető legtöbb helyet kívánja megszerezni a Kneszetben. Minél erősebbek vagyunk, annál gyengébb lesz a Zsidó Iszlám Állam.”
A rasszizmusra, emberi jogok megsértésére vagy éppen Izrael politikájának mélyebben szántó bírálatára oly érzékeny Nyugat fülsiketítő csenddel őrizte a „titkot” az arabok lefejezésére felszólító külügyminiszteri felhívásról. Amelyet egy nap késéssel, nyilván halált megvető bátorsággal, az amerikai NBC televízió tört meg. További egy napot várt a Washington Post, ameddig nekidurálta magát: egészen tegnapig ez volt az egyetlen nagy országos amerikai lap, amely teljesítette hírközlői kötelességét.
Természetesen messze nem akkora vehemenciával, mintha arról a képtelen eseményről kellett volna tudósítania, ha netán Mahmud Abbasz palesztin vezető tesz a Ciszjordániát évtizedek óta megszállva tartók nyakának elvágására buzdító felhívást.
A globális hírügynökségek közül a hallgatást a Reuters március 11-én törte meg. Talán azért, mert az alaphír terebélyesedni kezdett: a Palesztin Hatóság közölte, Hágába viszi az ügyet. Abbéli zavarában, hogy az alaphír közlésével két napig várt, a brit hírügynökség történetében talán első ízben szándékosan hazudott: hétfő (március 9.) helyett egy körmönfont mondatban szerdát jelölte meg a kijelentés elhangzásának dátumaként.
A hazai politikai világban is visszhangtalanul maradt a példátlan, népirtásra buzdító kijelentés. A magát ilyen ügyekben bátornak hirdető Jobbik is néma maradt.
A médiában a hasonló jellegű kijelentéseknek megafont és meganagyságú teret adó balliberális, más esetekben az emberi jogok valódi vagy akár vélt megsértésére vércseként és érezhető élvezettel lecsapó balliberális médiában síri csönd uralkodott. Március 12-ig a két balliberális napilap, a Népszabadság és a Népszava sem „fedezte fel” az iszonyatos felhívást. Még kis hírben sem.
Ugyanilyen némaságot mutattak a civilszervezetek is. Felhívtuk az Amnesty International budapesti szervezetének sajtósát, Rónay Juditot. Honlapjukon e címmel hirdetnek programokat: Gyűlölet nélküli világ, Mondj nemet a rasszizmusra és Szeretni emberi jog.
Arra a kérdésre, hogy az izraeli külügyminiszter szájából elhangzott fejszés lenyakazásra miért nem reagálnak, a sajtós azt felelte, hogy politikusok véleményét nem kommentálják, és különben is, ők csak „rendszerszintű” ügyekben hallatják a hangjukat, márpedig a fejlevágásra felszólítás nem az.
A magyar kormányt rendszeresen kioktató budapesti amerikai nagykövetség sajtóosztályának egyik alkalmazottja a Lieberman-ügyet egyetlen szóval sem kívánta kommentálni.
A budapesti német nagykövetség sajtóattaséja, Claudia Walpuski arra a kérdésre, hogy ő vagy kormánya elítéli-e a lefejezésre felszólítást, vagy azt úgy értékelik, hogy Izrael léte a „szerencsétlen”, „a választási kampány hevében tett” kijelentés miatt még nagyobb veszélybe került, és netán Berlin ezért újabb hadi tengeralattjáró ingyenes leszállítását tervezi a közel-keleti atomhatalomnak, Walpuski asszony visszahívást ígért, amely elmaradt.
A politikai és médiavilágban uralkodó félelem érthetetlen. A hír közlésével sem lapunk, sem a Magyar Nemzet munkatársait éppen úgy nem érte semmilyen bántódás – nem is szólva például nyakelmetszésről –, mint az NBC, a Washington Post vagy a Reuters munkatársait.
Az arab világban hatalmas felháborodást kiváltó uszítást viszont a nyugati politikusoknak a világbéke érdekében is el kellett volna ítélniük. Éppen úgy, mint ahogyan teszik azt ennél jóval enyhébb esetekben. Nem is szólva az Iszlám Állam tényleges lefejezési gyakorlatáról, amelyet szerencsére egyetlen arab állam politikusa soha nem helyeselt.
Senkinek nincs szüksége arra, hogy a Nyugat az arab világnak és másoknak újabb muníciót szolgáltasson képmutatásból és kettős mércéből. Ami, mint azt oly fájdalmasan és tragikusan megtapasztaltuk Európa nem egy országában, gyilkosságokhoz is vezethet.
Izraelnek sem lehet az érdeke, hogy cinkos hallgatás kísérje Lieberman külügyminiszter felhívását népirtásra. Hiszen nem csak az arab világban lesznek olyanok, akik általánosítani fognak, főként azután, hogy Lieberman főnöke, Netanjahu izraeli miniszterelnök többször kijelentette, hogy minden zsidó nevében beszél.
A Nyugat politikusainak és a médiának meg kell értenie, nem diktatúrában élünk, és az emberi értékek melletti egyetemes kiállást szerencsére még nem büntetik. Ha rettegünk ezen értékek univerzális védelmétől és különbséget teszünk az ezek elleni verbális merényletet elkövetők etnicitásától függően, magunk is bűnösök leszünk egy valódi véleménydiktatúra megvalósításában és a megtorlásra hivatkozó gyilkosságok bátorításában.
Magyar Hírlap
Forrás:patriotaeuropa.hu
Tovább a cikkre »
