Egy könyvvizsgáló a közös kapocs a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír Zrt. és a DRB Bankcsoport botrányban – mondta Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti alelnöke a figyelo.hu-nak adott interjúban pénteken.
Kijelentette, hogy egyértelműen vizsgálni kell a könyvvizsgáló felelősségét, ami számos esetben fontos, de különösen az a kötvényprogramok esetében. Itt ugyanis az MNB felügyeleti jogköre kizárólag a kibocsátási tájékoztatókra és a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségek betartására korlátozódik, ezért a könyvvizsgálókra fokozott felelősség hárul.
Jelezte, hogy a készülő törvénymódosítási javaslatban ezért szerepel a könyvvizsgálók felügyeletének szigorítása is.
Windisch László elmondta, a vizsgált esetekben – Buda-Cash, Hungária Értékpapír Zrt., DRB Bankcsoport – sokszor felbukkant ugyanaz a könyvvizsgáló.
Hangsúlyozta, nem a pénzügyi rendszer működésének a zavaráról van szó, hanem néhány, egymástól elszigetelt cégnél elkövetett súlyos visszaélésről, ami nem valamilyen rendszerszintű kockázatból fakad. A tőkepiaci szektorban több mint 125 felügyelt cég van, ebből van dolgunk hárommal – jelezte.
Windisch László szerint a brókerpiaci problémák méretét jól mutatja, hogy a hazai befektetési szolgáltató piac 26 ezer milliárd forintnyi ügyfélvagyont kezel, a három problémás brókercégnél a volumen alig egy százaléka van. Természetesen ez nem vigasztalja a pénzükre váró, aggódó embereket, de a kollégáival együtt a megoldáson dolgoznak – mondta.
A Quaestor esetében ugyanakkor fontos tisztán látni azt, hogy működik egy – a felügyelet által évről évre engedélyezett kibocsátási tájékoztatón alapuló és a könyvvizsgáló által auditált mérleg szerint – stabilan működő kötvényprogram, körülbelül 60 milliárd forintnyi állománnyal. Ettől elkülönítve vontak be, a gyanú szerint visszaélést elkövetve, mintegy 150 milliárd forintnyi további forrást. Utóbbit kell áttekinteni, hogy ez jogilag kötvényprogramnak minősül-e – jelezte.
Ha egy kötvénykibocsátó cég nem tudja visszafizetni a kötvények ellenértékét, ez esetben a felszámolás alá kerülő, kötvényprogramból finanszírozott gazdasági társaságok vagyona nyújthat részben fedezetet a kötvények értékére – jegyezte meg.
Az MNB alelnöke kitért arra is, hogy most nem az elmúlt 15 év felügyelésének minősítését végezik, hanem a befektetői bizalom megerősítésén dolgoznak. Az eseteket a jegybank eljárása során tárták fel, és továbbra is elszántsággal végzik a munkájukat. Hozzátette: ennek érdekében olyan jogszabály-módosításokra tesznek javaslatokat, amelyek segítségével hatékonyabban, hamarabb fel lehet tárni az esetleges visszaéléseket.
Szerinte változtatni kell az ellenőrzések gyakoriságán is, hogy évente sor kerüljön egy olyan vizsgálatra, ami a legfontosabb kérdést meg tudja válaszolni: megvan-e az emberek pénze, vagy nincs. Szigorítani kell a vezető tisztségviselők felelősségén is, a jelenlegi 20 millió forintos büntetési limitet meg kell emelni.
Hangsúlyozta: a jegybank nemcsak a kormánytól független, hanem az ellenzéki pártoktól is, mint ahogy minden pénzügyi vagy más lobbicsoporttól. Eltökélten, kompromisszumok nélkül haladnak előre, minden visszaélést fel fognak tárni, a jegybank képes erre – mondta.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
