Nem tudjuk, hogy a jelenlegi felfokozott – foltokban hidegháborúsnak is nevezhető – világpolitikai viszonyok közepette, a NATO-nak volt-e kapacitása képbe kerülni Románia történelmével, mi viszont segítünk hat történelmi momentummal, amely eléggé tiszta képet fest arról, milyen szövetségese volt ez az ország néhai partnereinek.
Mint tudjuk, vagy nem, Victor Ponta tegnap a Pentagonban tárgyalt az Egyesült Államok védelmi miniszterével a NATO-ról. A két fél kölcsönösen megköszönte egymásnak a megbízható partnerséget, ha úgy tetszik, a román miniszterelnök hűségesküt tett a NATO-nak a jövőbeni együttműködéssel kapcsolatban. Más szavakkal a NATO és az Egyesült Államok töretlenül számíthat ránk, mint megbízható koalíciós partnerre. Akár Afganisztánról, akár a szűkebb, feszültségektől egyáltalán nem mentes európai térségről van szó.
Victor Ponta a Pentagonban (fotó: Digi24)
Erről a feltétlen elköteleződésről jutott eszünkbe George Jonas magyarországi születésű kanadai író tíz évvel ezelőtt megjelent Beethoven’s Mask (Beethoven álarca) c. könyve. Ebben a műben a szerző egyebek mellett azt fejtegeti, hogy ha lehet az egyes nemzetek erényeiről beszélni (pl. a németek lelkiismeretes munkaetikája) akkor szót lehet – sőt, szerintünk kell – ejteni azok jellembeli hibáiról is.
Nos, a világ összes államai közül Jonas negatív példaként Románia szövetségesei iránti megbízhatatlan magatartását említi, szerinte hazánk történelmi léptékkel mérhető kétszínűsége páratlan az országok történetében.
Nem tudjuk, hogy a jelenlegi felfokozott – foltokban hidegháborúsnak is nevezhető – világpolitikai viszonyok közepette, a NATO-nak volt-e kapacitása képbe kerülni Románia történelmével, mi viszont aktuálisnak érezzük feleleveníteni a kanadai író által is felvázolt egyáltalán nem hízelgő evidenciát. Amely szerint Románia hatvan év alatt hatszor árulta el a szövetségeseit. Vegyük sorra:
1. A balkáni háborúk idején elárulta elsődleges szövetségesét,Bulgáriát, ezért jutalmul háromezer négyzetmérföld területet szerzett meg a maga számára volt szövetségesétől – a szóbanforgó régió pedig nem más, mint Dobrudzsa.
Kleptorománia – a bukaresti békeszerződés karikatúrája: az oláh király fegyverrel tartja sakkban a szerb és a görög királyt, miközben ellopja Dél-Dobrudzsát a bolgár cártól (forrás: Wikipédia)
2. Semmibe vette az Osztrák–Magyar Monarchiával kötött semlegességi szerződést, és amikor úgy ítélte meg, hogy a szövetséges hatalmaknak nagyobb esélyük van a győzelemre, titkos szerződést kötött az antant hatalmakkal, következésképpen 1916-ban megtámadta Magyarországot.
> Húzzuk meg a határt Erdély és Románia között! <> Székely zászló + SIC autósmatrica INGYEN <
3. Megszegte az antant hatalmakkal kötött szövetséget, és békét kötött a központi hatalmakkal.
4. Megszegte a bukaresti békét, és a monarchia összeomlása után megtámadta Magyarországot.
Az 1918-as bukaresti békében megállapított területváltozások (forrás: Wikipédia)
5. Elárulta a szövetséges hatalmakat, és Hitler oldalára állt, amikor annak csillaga felmenőben volt. Ezért 1940-ben visszaadta Erdélyt (pontosabban annak északi részét, de természetesen azt sem önként, hanem a második bécsi döntés következtében) Magyarországnak.
Ion Antonescu román miniszterelnök és Adolf Hitler (fotó: 2db.com)
6. Amikor Hitler vesztésre állt, Románia elárulta atengelyhatalmakat, átállt a szövetségesekhez, ezért jutalmul ismét megkapta Erdélyt.
Nos, ha átlagban szemléljük az egy évtizedre jutó egy árulást, akkor az évek múlásának dacára, Ponta nagy ívű ígéreteit érdemes lehet igencsak a helyükön kezelni. Románia valamennyi jelen és eljövendő szövetségesének.
http://kolozsvaros.ro/
Forrás:erdelyimagyar.wordpress.com
Tovább a cikkre »
