Az USA megismétli önmagát: éppúgy, mint az I. és a II. világháború idején, Eurázsia sorsába beavatkozva világégést akar előidézni. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a cionista Izrael érdekeit: a palesztinokkal szembeni kapituláció taktikai lépés volt. Az Iszlám Állam ország-visszafoglalása ürügy lesz arra, hogy a Kárpát-medencét a Cionista Világbirodalom központjává tegyék, Peresz előrejelzése és Zoltai Gusztáv igénybejelentése értelmében.
A beavatkozás oka most is a túlkínálat, vagyis a föderatív, más kifejezéssel a liberális-kapitalista szemlélet, lényegét tekintve a kínálat által manipulált kereslet dogmája, amely megszüntetése érdekében ismét a fegyver-túlkínálat csökkentését akarja eszközként felhasználni, rákényszerítve a vele szövetséges államokat és az EU-t arra, hogy vállalják értékeik elherdálását, az infláció deflációvá változtatásával a gazdasági, társadalmi és politikai kiszolgáltatottság növekedését.
A világpolitikai helyzet azonban nem azonos az 1910-es vagy az 1940-es évekével. Kiegyensúlyozottakká váltak az erőviszonyok, nemcsak gazdaságilag, hanem a társadalmi tőke minden más területén is, leginkább a bizalmi tőke vonatkozásában[i].
A bizalmi tőke deficitje az az erő, amely meggátolja az I. vagy a II. világháború kimenetelének megismétlődését, egyaránt vesztessé téve a szembenálló hatalmakat, megteremtve a békére épülő, emberközpontú világrendszert.
A bizalmi tőke deficitjének csökkentésére már nem alkalmas a média. A világháló – minden hátránya ellenére – a liberális-kapitalizmus tárgyszerű leleplezést lehetővé téve, az emberiség megébredését, éberré válását jelenti. Az éberség következményeként tudjuk felismerni azt a gondolkodási mód mintát (paradigmát), amely az emberiséget végveszélybe sodróföderalista rendszert felváltja az igények és lehetőségek összhangját biztosító konföderatív paradigmával.
_____________________________
Mindenkinek éreznie és értenie kell:
Magyarország jövője része Európa jövőjének, Magyarország szabadságának visszavétele Európa szabadságának visszavételével együtt lehetséges.
És Európa jövője és szabadsága a Földkerekség jövőjének és szabadságának alkotóeleme.
A Magyar Küldetésből eredő feladatokat és a teljesítés felelősségét ennek megfelelően kell látni, és azok tevékenységét, akik Magyarország szabadságának visszavételén munkálkodnak, ennek megfelelően kell értékelni.
Az „Értékrendváltás” c. üzenetemet sokan a lényegnek megfelelően értették, mások az egységesítéssel szembeni megnyilvánulásként (volt, aki „hazaárulásként”) minősítették, ismét mások a diktatúra következményeire vonatkozó kérdéseket tettek fel, bizonyítva, hogy nem tudják, vagy nem akarják érteni üzenetemet.
Annak kihangsúlyozása mellett, hogy az Isteni Iránymutatásnak csupán közvetítője vagyok, a magyar hagyományokkal a föderalizmust támogatóknak (vagyis az értékrendváltás lényegét nem értőknek) idézem Tomory Zsuzsa szavait (gondolom, őt nem kell bemutatni senkinek, és mindenki érzi, hogy, ha ő, a magyarságtörténet meghatározó alapkutatója, szükségesnek látta, hogy a kutatások eredményeinek alkalmazásával kapcsolatban véleményt fogalmazzon meg, elérkezett az eszme gyakorlattá válásának ideje):
„Munkásságának nagy tisztelője vagyok. Hazánknak igen nagy szüksége van bölcs tanácsaira. A most hallott előadása nagy szellemi, lelki bátorság, önzetlenség tanúja és példakép mindnyájunk számára: a Jóisten áldja meg érte.”
Szeretettel kérek mindenkit, aki érzi és érti az értékrendváltás halaszthatatlanságát és jelentőségét, gondolja át Orosházi Ferencnek írt, „Az egységért” című nyílt levelemben tett javaslatomat (http://www.gondoskodomagyarorszag.com/news/az-egysegert1/).
Kelt Szegeden, 2014. Földanya havának 3. napján.
dr. Halász József
[i] a pénzforgalmi és a keresleti viszonyok jelentősen romlottak, és hogy egymás után két negyedév során növekedett a régióban a pénzügyi instabilitás, amelyet a devizaárfolyamok és a ráfordítási költségek jelentősen ingadozása jellemzett.
viszonylagosan javult az üzleti bizalom Közép- és Kelet-Európában, még ha csak kis mértékben is: a válaszadók 14 százaléka mondta azt …, míg csak 55 százalék vélte az ellenkezőjét
a közép-kelet-európai résztvevők 57 százaléka nyilatkozott negatívan
“A második negyedévben kiemelkedően sok olyan politikai és gazdasági esemény történt, amelyek globálisan érzékeltetik hatásukat, így ezek megnehezítették, hogy pontos képet alkossunk a globális gazdaság állapotáról”
a gazdasági fellendülés globális léptékben ismét vesztett a lendületéből.
a globális bizalomnövekedés motorja Észak-Amerika, de hozzájárult a Közép- és Kelet-Európában tapasztalt átmeneti fellendülés is. Ugyanakkor ezen régiók fellendülését globális szinten kiegyenlítette az Ázsiában, Nyugat-Európában, Afrikában és a Közel-Keleten megfigyelhető csökkenő optimizmus.
a kínai gazdaság elhúzódó lassulása kezdi elérni a mélypontot
az MH17 járat katasztrófája … nyilvánvalóan negatívan hat majd az üzleti bizalomra Közép- és Kelet-Európában.
Az Egyesült Államokban és Európában a nagy pénzintézetekre vonatkozó adatok erőteljes visszaesést mutatnak a bizalom terén.
“Már most tisztán látszik, hogy 2014 korántsem lesz olyan kedvező a globális gazdaság számára, mint a stabil fejlődéssel jellemezhető 2013-as év”
2013-ban a jó híreket a nagy pénzintézeteknek és a kemény megszorításokat “túlélő” szereplőknek, például az Egyesül Királyságnak és Írországnak köszönhettük, idén azonban már ők is inkább negatív hírekkel szolgáltak – tette hozzá. A kínai gazdaság lassulása, ami folyamatosan kihat a globális kilábalásra is, talán a végéhez közeledik, de a Kelet-Európában és a Közel-Keleten fenyegető geopolitikai problémák valószínűleg épp olyan károsnak bizonyulnak majd középtávon
A pénzügyi zűrzavar felé sodródunk
Az Egyesült Államok elkötelezett Észtország biztonsága iránt, és további katonákat és repülőgépeket küld a balti államba
Az USA újabb katonákat küld Oroszország egyik szomszédjához
A két vezető álláspontja a válságból való kilábalás esetleges módjait illetően jelentős mértékben egyező
Putyin megvitatta Porosenkóval az ukrajnai vérontás beszüntetése érdekében teendő lépéseket
Brüsszeli diplomáciai hírforrások megerősítik, hogy az EU vezetőségének nem sikerült meggyőznie az Oroszország elleni szankciók opponenseit, hogy változtassák meg álláspontjukat. „A vita eredményeként világossá vált, hogy Csehországnak, Szlovákiának, Magyarországnak és Ciprusnak vannak megjegyzéseik a szankciók bővítésének kérdésében”
Az Európai Unió „orosz törésvonala”
Az amerikai fegyveres erők európai parancsnokságának képviselője, Gregory Hicks arról nyilatkozott, hogy az atlanti szövetség mégis megrendezi Ukrajnában a tervezett Gyors háromágú szigony-2014 gyakorlatot. A NATO-tagországok több mint egyezer katonája vesz részt a lengyel határ közelében rendezendő manőverekben.
Az Egyesült Államok azonkívül páncélos harckocsikat és csaknem 600 katonát vezényel Lettországba és a Baltikumba közös hadgyakorlatra októberben.
A NATO több mint ezer katonája vesz részt az Ukrajnában esedékes hadgyakorlatban
A Ross amerikai torpedóromboló, Commandant Birot francia korvett, Toronto kanadai és Almirante Juan de Borbón spanyol fregatt bevonul a Fekete-tengerre szeptember 7-ig – közölte ma katonai-diplomáciai hírforrás.
Szeptember 7-ig a Fekete-tengerre a NATO 4 hadihajója vonul be
Több tagállam is azt szeretné, hogy minden, a szervezet keleti határát jelentő országba telepítsenek katonákat – hozzánk is.
Románia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Észtország lehetnek a NATO új kelet-európai bázisainak helyszínei
Ukrán válság: katonákat fogadunk, tízmilliárdokat ajánlunk fel
A nyugati élelmiszerimportra bejelentett orosz embargónak várhatóan csekély negatív növekedési hatása lesz a közép-európai EU-gazdaságokban, a deflációs nyomást ugyanakkor erősítheti ezekben az országokban a moszkvai importtilalom
az országok át tudják irányítani élelmiszerexportjukat más olyan kelet-európai piacokra – köztük Fehéroroszországba, Kazahsztánba, Moldovába és Albániába -, amelyeket nem érintenek a szankciók.
Az élelmiszerexport átirányítása más EU-gazdaságokba azonban már nehezebbnek bizonyulhat, mivel – éppen az orosz importembargó miatt – ezekben az országokban is élelmiszer-túlkínálat alakulhat ki
Ellenkező irányú inflációs hatással járhat ugyanakkor egy esetleges megtorló jellegű orosz olajexport-korlátozás.
Az olajárak esetleges megugrása így nagyobb felhajtóerőt adna a felzárkózó európai térség inflációjának, mint más országokban, különösen annak figyelembevételével, hogy az energia-árinfláció jelenleg rendkívül alacsony ebben a régióban
Orosz embargó – Londoni elemzők: csekély növekedési hatás Közép-Európában, de erősödhet a deflációs nyomás
A NATO az ukrajnai válságban követett orosz politika miatt kiépít öt állandó támaszpontot Kelet-Európában és létrehoz egy négyezer fős gyorsreagálású alakulatot
a 28 NATO-tagállam nagyköveti szinten már megállapodott a “putyini újorosz” politikára kidolgozott válaszlépéseket összefoglaló stratégiáról,
A készenléti akcióterv nevű, 20 oldalas, titkos minősítésű dokumentum szerint Oroszország veszélyezteti az euroatlanti térség biztonságát és úgynevezett hibrid hadviselést folytat Ukrajna ellen.
Szczecinben telepített központját jelölik ki, az ott dolgozók létszámának növelésével egy 60 ezer NATO-katonát megmozgató művelet irányítására alkalmas központot alakítanak ki
Ukrán válság – Öt NATO-támaszpont létesül Kelet-Európában német lapértesülés szerint
A NATO e heti csúcstalálkozóján várhatóan hangsúlyosan felszólítják a tagállamokat arra, hogy növeljék a védelmi kiadásaikat
ha folytatódnak Magyarországon a kedvező gazdasági folyamatok, az lehetővé tenné, hogy akár az eddig bejelentettnél előbb növekedjenek a védelmi kiadások.
a NATO a találkozón az ukrán válságot és az orosz fenyegetést várhatóan arra fogja kihasználni, hogy a szövetség kohézióját erősítse.
a kontinens még nem lábalt ki a 2008-as válságból, de valamilyen jelzésértékű dolognak történnie kell.
Az ukrajnai válság a hidegháború óta nem látott mélypontra juttatta a NATO-orosz kapcsolatokat: a Krím-félsziget elszakítása és a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus visszakényszerítette a NATO-t az alapokhoz, a kollektív védelemhez
ha bekövetkezne a legrosszabb forgatókönyv, és Kelet-Ukrajnát is megpróbálja elszakítani Oroszország, Nyugat-Ukrajna középtávon sem lesz oroszbarát, ily módon stratégiai veszteség lesz.
Vlagyimir Putyin belpolitikailag megerősödött, és sikerült hazájában megerősítenie a nagyhatalmi nacionalizmust, így az orosz társadalomnak egyelőre tetszik a jelenlegi helyzet.
az Oroszország elleni szankciókat illetően a NATO-n belül erős a megosztottság. Van néhány ország, amely részben az energiafüggőség, részben a gazdasági kapcsolatok miatt kevésbé szeretné ezeket a szankciókat, mint például Németország, Görögország, Olaszország, Szlovákia, Magyarország, de ezzel együtt sem a NATO, sem az EU nem hagyhatja válasz nélkül Putyin lépéseit.
Nem célszerű olyan országot közel vonni a térséghez, ahol fegyveres konfliktus van, így Ukrajna nem kerülhet a szóba. Az egyedüli “esélyes” Macedónia pedig a görögökkel való névvita miatt nem kerülhet közelebb a NATO-tagsághoz
NATO-csúcs – Szakértők: a következő években várhatóan néhány tagállam növeli a védelmi kiadásait
A Kínával kötött nagyszabású olaj- és földgázszállítási egyezmények kedvező hatást gyakorolnak az érintett orosz vállalatok adósmegítélésére, mivel e megállapodások új finanszírozási forrásokat tárnak fel számukra
az utóbbi 15 hónapban aláírt kínai szállítási szerződések csökkentik az orosz olaj- és földgázszektor erőteljes függőségét az európai energiapiactól, ahol Oroszország szankcióknak és versenykockázatoknak van kitéve.
Ukrán válság – Moody’s: kedvező az orosz olaj- és gázipari cégeknek a kínai nyitás
Ukrajna azt kívánja elérni, hogy az Egyesült Államok “kulcsfontosságú szövetségesi” státust biztosítson számára.
helyes döntés lenne, ha a NATO felvenné Ukrajnát tagjai sorába.
Ukrajnának új védelmi doktrínára van szüksége, amely Oroszországot agresszornak minősíti.
a kabinet még szeptemberben jóváhagyja Ukrajna és az Európai Unió társulási szerződésének végrehajtására vonatkozó nemzeti tervet.
a kabinet döntést hozott új reaktorblokkok építésére az ukrajnai atomerőművekben.
már aláírtak egy szerződést az amerikai Westinghouse vállalattal nukleáris fűtőanyag-szállításról.
Ukrán válság – Kijev különleges partneri státust kér a NATO-tól
Az európai unióból származó élelmiszerek oroszországi importtilalmára válaszul 60-ról 90 millió euróra növeli az Európai Bizottság az agrártermékek promóciójára fordítható összeget
Az EU a promóciós programok költségének felét állja, a többit a tagállamoknak vagy ágazati, illetve szakmaközi szervezeteknek kell fedezniük.
A bizottság ugyanakkor tisztában van azzal, hogy rövid távon az orosz intézkedések súlyos nehézségeket okoznak.
Magyarország tavaly 266 millió euró értékben exportált élelmiszert Oroszországba, ebből pedig a mostani embargó 77 millió euró értékű terméket érint, vagyis a kivitel 28 százalékát.
Orosz embargó – Brüsszel másfélszeresére növeli az agrárpromócióra fordítható összeget
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
