November 20-án, péntek délelőtt rendezték meg a III. Dunaszerdahelyi Médiakonferenciát, amelynek a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ oldalsó részén található Gusztó étterem adott otthont.
A konferencián több felvidéki, elsősorban csallóközi székhelyű szerkesztőség képviselői is részt vettek, a jelenlévők közül többen helyből, Dunaszerdahelyről érkeztek, de Komáromból is képviseltették magukat a sajtó munkatársai. A Felvidék.ma képviseletében Bartalos Nikolas újságíró-szerkesztő, valamint Németh Tímea, a Szövetség a Közös Célokért munkatársa vett részt a találkozón.
A résztvevőket a konferencia házigazdája, Rajkovics Péter csallóközi médiaszakember, a Dunaszerdahelyi Városi Médiavállalat igazgatója köszöntötte, aki ezt követően a Meddig lesz még magyar média Szlovákiában? című előadásában a szlovákiai magyar sajtó jelenlegi helyzetét, legfontosabb kihívásait és jövőbeli kilátásait vette górcső alá.
Fotó: Rózsár Vince/dunaszerdahelyi.sk
Rajkovics Péter előadásában mindenekelőtt a médiába vetett bizalom drasztikus csökkenésére hívta fel a figyelmet. Az általa ismertetett, 2026-os Reuters Institute-jelentés szerint Szlovákiában mindössze 19 százalékos az általános médiabizalom, miközben a híreket tudatosan kerülők aránya eléri a 47 százalékot. Az online tartalmakért csupán a felhasználók 11 százaléka hajlandó fizetni.
Mint fogalmazott,
a kedvezőtlen tendenciákat a közösségi média térnyerése, az algoritmusok működése, valamint a hagyományos médiumok elérésének nehezebbé válása is erősíti.
A csallóközi médiaszakember rámutatott, hogy a szlovákiai magyar sajtó működésének egyik legnagyobb kérdése a finanszírozás. Hangsúlyozta, hogy a magyar nyelvű médiumok számára hosszú távon rendkívül nehéz lenne kizárólag piaci alapon fenntartani a működést.
A magyarországi támogatások jövője, a KultMinor pályázati rendszere, az önkormányzati források szűkülése és a hirdetési piac átalakulása egyaránt bizonytalanságot teremt. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy a vállalkozások egyre inkább a közösségi platformokon és a Google felületein hirdetnek, ami tovább nehezíti a helyi médiumok bevételszerzését.
Fotó: Rózsár Vince/dunaszerdahelyi.sk
Az előadó ugyanakkor a helyi sajtó egyik legfontosabb versenyelőnyére is felhívta a figyelmet. Az általa bemutatott adatok szerint ugyanis míg az országos médiába vetett bizalom mintegy 19 százalékos, a regionális és helyi médiumok esetében ez az arány 34 és 44 százalék között mozog. Ennek okát elsősorban a közelségben látta: a helyi újságírók ugyanazoknak a közösségeknek az életéről tudósítanak, amelyeknek tagjai maguk is találkoznak velük a rendezvényeken, a mindennapokban. Így az általuk közölt információk hitelessége is könnyebben ellenőrizhető.
A mesterséges intelligencia térnyerésével kapcsolatban Rajkovics Péter úgy vélte, hogy
a technológiai fejlődés számos szerkesztőségi feladatot, köztük a hírügynökségi anyagok fordítását és szerkesztését is automatizálhatja, a valódi helyi tartalmak előállítását azonban továbbra sem helyettesítheti teljes mértékben.
Hangsúlyozta, hogy a szlovákiai magyar média fennmaradásának kulcsa a helyi értékek bemutatása, a közösségépítés és a hiteles tájékoztatás lehet.
Mint kiemelte,
a szakma szereplőinek nem egymás ellehetetlenítésére, hanem az együttműködésre és a közös gondolkodásra kellene törekedniük, hiszen csak így biztosítható, hogy a következő generációk számára is fennmaradjon a magyar nyelvű sajtó Szlovákiában.
Fotó: Rózsár Vince/dunaszerdahelyi.sk
Rajkovics Péter előadását és egy rövid szünetet követően a Magyarországról érkezett Bereczki Dávid kommunikációs szakember vette át a szót, aki a modern médiatrendekről, a hírfogyasztási szokások átalakulásáról, valamint a mesterséges intelligencia médiára gyakorolt hatásairól tartott előadást.
Bereczki Dávid a hírfogyasztás átalakulását a Reuters Institute 2026-os Digital News Reportjának adataival szemléltette.
A kutatás szerint
a válaszadók 15 százaléka fogyaszt nyomtatott sajtót, a 18 és 35 év közöttiek körében pedig ez az arány a 10 százalékot sem éri el.
Ezzel szemben a megkérdezettek 54 százaléka már telefonon vagy közösségi oldalakon találkozik először a hírekkel. A felmérés történetében először előzte meg ez a két csatorna a hírportálokat és a televíziót, a válaszadók 10 százaléka pedig hetente legalább egyszer mesterséges intelligencián keresztül tájékozódott.
Fotó: Rózsár Vince/dunaszerdahelyi.sk
A nyomtatott sajtó korában a szerkesztőségek maguk határozták meg, milyen tartalom jut el az olvasókhoz, az internetes keresők, majd a közösségi platformok algoritmusai azonban fokozatosan átvették a közvetítés irányítását. A TikTok térnyerésével a rövid videók kerültek előtérbe, miközben az influenszerek is egyre nagyobb szerepet vállalnak a hírek közvetítésében.
Bereczki Dávid szerint
a szerkesztőségeknek alkalmazkodniuk kell a megváltozott fogyasztói szokásokhoz: a videós tartalmak készítése egyre fontosabb eszköze a közönség elérésének.
A mesterséges intelligenciát hatékony segédeszköznek, nem pedig közvetlen vetélytársnak nevezte. A nagy szerkesztőségek már a hírszerkesztés egyes feladataiban, összefoglalók készítésében, kutatásban és adatok feldolgozásában is alkalmazzák. Az automatizálás ugyanakkor nem feltétlenül jelenti teljes munkakörök megszűnését.
Az Associated Press példáját említve rámutatott, hogy
a technológia által felszabadított munkaidőt mélyinterjúkra, videós anyagokra és közönségtalálkozókra fordították.
Mint fogalmazott, az MI egyelőre elsősorban feladatokat vesz át, az újságírói munka személyes jelenlétet és emberi kapcsolatokat igénylő részeit nem képes teljes egészében helyettesíteni.
Fotó: Rózsár Vince/dunaszerdahelyi.sk
Bereczki Dávid a mesterséges intelligencia használatának kockázataira is felhívta a figyelmet. Az általa ismertetett adatok szerint a hírekkel kapcsolatos kérdésekre adott MI-válaszok 45 százaléka legalább egy jelentős hibát tartalmazott, 31 százalékuknál pedig a forrásmegjelöléssel akadt probléma.
Hozzátette,
az MI által készített összefoglalók a hírportálok látogatottságát is visszafoghatják, hiszen a felhasználók gyakran az eredeti cikk megnyitása nélkül jutnak információhoz. Éppen ezért a technológia alkalmazása mellett elengedhetetlen az emberi ellenőrzés és a hitelesség megőrzése.
A konferencia során az előadások közötti beszélgetéseknek is fontos szerep jutott: a szervezők közös eszmecserére invitálták a résztvevőket, akik megoszthatták egymással az önkormányzati és megyei választásokat megelőző időszakban szerzett szakmai tapasztalataikat, valamint véleményt cserélhettek a helyi médiát napjainkban meghatározó tendenciákról és kihívásokról.
A tartalmas szakmai programot követően a résztvevők svédasztalos ebéd mellett folytathatták a kötetlen beszélgetést.
BN/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »


