A végrehajtói díjak öt éve nem emelkedtek, és ez az összeg csak töredéke a tőketartozásra rakódó költségeknek – jelentette ki a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke az Országgyűlés végrehajtói visszaéléseket feltáró bizottságának szerdai budapesti meghallgatásán.
Ez azt jelenti, hogy az infláció miatt öt év alatt 50 százalékkal csökkent a végrehajtói díjak reálértéke, miközben a közjegyzői díjak három alkalommal is emelkedtek – közölte Nagy László.
Az elnök cáfolta, hogy a magyar rendszer egyedi. Mint mondta, a magyarral megegyező önálló bírósági végrehajtói rendszer működik az uniós tagállamok 60 százalékában, a többi között Franciaországban, Belgiumban, Csehországban, Szlovákiában és Portugáliában.
Felhívta a figyelmet arra: a végrehajtási szakban úgy nőhet jóval 100 ezer forint fölé egy 30 ezer forintos közüzemi tartozás, hogy arra a végrehajtóknak járó díjon felül rárakódik a közjegyzői-, az ügyvédi- és a bírósági díj, az illetékek és a kamatok.
Ezek a díjak abban az esetben is terhelnék a végrehajtói eljárásokat, ha a jelenlegi rendszer helyett egy bírósági tisztviselők által működtetett nonprofit rendszer lépne érvénybe.
Egyébként ilyen működik például Ausztriában, vagy Németországban.
A hatóság csupán azzal tudta mérsékelni az adósok terheit, hogy a végrehajtói díjakat az infláció ellenére sem növelte, a többi tételre nincs befolyásuk – válaszolta Toroczkai Lászlónak (Mi Hazánk), a bizottság elnökének kérdésére válaszolva Nagy László.
Mint elmondta: amikor 2024 márciusában átvette a hatóság irányítását az ellenőrzések alkalmával tapasztalt típushibák alapján további szigorításokat vezettek be. A korábbi 4 éves ciklus helyett bevezették a végrehajtók tevékenységének 3 évenkénti vizsgálatát, a pénzkezelési szabályok szigorítását és például a tartásdíj-tartozás behajtások soron kívüliségének biztosítását.
Ugyanakkor maga a hatóság elnöke is dönthetett önállóan a végrehajtói jogviszony megszüntetéséről, miközben az igazságügyi tárca felügyelete alatt nem volt erre lehetőség. Ezzel a hatáskörrel öt végrehajtó esetében éltek is. Továbbá megszüntették azt a lehetőséget, hogy a számára kijelölt járásbíróságon túli ügyekben is eljárhassanak az egyes végrehajtók – sorolta.
Balla György (Fidesz) az ülésen megjegyezte, hogy a tőketartozásra rakódó díjak egy nonprofit rendszer esetén is megmaradnak, az pedig nem megoldás, hogy ezeket az adós helyett azok az adófizetők állják, akik tisztességesen befizetik a számláikat.
Erre reagálva Nagy László azt mondta: működtethetnek bármilyen szigorú rendszer a hatóság részéről, arra nincs garancia, hogy a szabályokat senki nem szegi meg.
Molnár Zoltán (Tisza) közölte: ők soha nem azt állították, hogy a magyarországihoz hasonló rendszer sehol nem működik. Csupán azt állították: olyan rendszer nem működik, ahová kormánytagok és rokonaik vannak bekötve és ők húznak hasznot a rendszer működéséből , majd azzal vádolta a hatóságot, hogy arcátlanul kiosztották a többi között az autópálya és a kaszinó koncessziót a „haveroknak”.
Nagy László a hatóság koncessziós tevékenységét érintő bírálatra válaszolva kijelentette:
az SZTFH egyetlen koncessziós jogosultságot sem osztott ki.
Hangsúlyozta: a hatóságnál 450 ember dolgozik, köztük nemzetközileg elismert szakemberek, ezért visszautasítja a munkájukat becsmérlő kijelentéseket és kikéri magának ezt a hangot.
Gyöngyösi István (Tisza) a végrehajtói kinevezésekről kérdezte a hatóság elnökét, aki hangsúlyozta: valamennyi kinevezés a pályázatokat elbíráló bizottság javaslatának megfelelően történt. Nagy László szerint egyetlen esetben sem merült fel olyan körülmény, amely miatt eredménytelenné kellett volna nyilvánítani a pályázatot.
A képviselő Földi Márton Levente végrehajtó kinevezését is szóvá tette, aki Földi László korábbi KDNP-s országgyűlési képviselő fia. Nagy László közölte: a kinevezéskor nem tudott a családi kapcsolatról, a pályázati dokumentumok pedig nem tartalmaznak a jelentkezők hozzátartozóira vonatkozó adatokat. Hozzátette: a kinevezés szabályszerűen történt.
A Schadl–Völner-ügyben érintett végrehajtókkal kapcsolatban Nagy László kijelentette: mindazok szolgálatát megszüntették, akiknek büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapította a bíróság.
Toroczkai László arról is érdeklődött, vizsgálták-e azokat az eseteket, amikor végrehajtók közvetítők vagy hozzájuk kapcsolódó vállalkozások révén szerezhették meg az adósok vagyontárgyait. Nagy László válaszában közölte: egy ilyen esetre emlékszik, amelyben fegyelmi eljárást is kezdeményeztek.
A hatóság elnöke – aki felmondási idejét tölti az SZTFH élén – októberi lemondását az SZTFH működésének kormányzati felülvizsgálatával indokolta. Elmondta: a Magyar Közlönyből értesült az átvilágításról, amelyhez a hatóság adatokat szolgáltatott, a jelentés tartalmát azonban nem osztották meg velük, arról csak a sajtóból szerzett tudomást.
Azért döntött a lemondás mellett, mert ebben a helyzetben úgy vélte, személye akadálya lehet a hatóság további működésének – mondta a meghallgatáson Nagy László.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »


