Egyszerre tizenhárom intenzív terápiás szakápoló mondott fel az Országos Baleseti Intézetben, vagyis a közvetlen betegellátásban dolgozók csaknem fele távozhat. Sajtóértesülések szerint az ápolók az elmaradt béremelés és más kórházakhoz képest jelentős fizetéskülönbségek miatt döntöttek így. Az InfoRádió Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökét kérdezte.
A szakdolgozók távozásának egyik legfőbb oka a jelentős munkaterhelés, amely az intenzív osztályokon az elmúlt években extrém mértékben növekedett – fogalmazott Balogh Zoltán az InfoRádióban. Emellett a bérek elmaradása is komoly feszültséget okoz: a kamarai elnök felidézte, hogy az egészségügyi ágazatban legutóbb 2024. március 1-jén volt béremelés, és bár az azóta eltelt csaknem három évben többször is elhangzottak ígéretek újabb emelésekről, ezek azonban nem valósultak meg. A mostani felmondásokhoz vezető folyamat nem az elmúlt napokban kezdődött, hanem már hónapokkal korábban elindult – hangsúlyozta Balogh Zoltán, hozzátéve: ennek következményei a kedden nyilvánosságra került nyilatkozatokban is megmutatkoztak.
A betegellátás színvonalának fenntartása ilyen jelentős létszámcsökkenés mellett komoly kihívást jelent az intézményvezetés számára – mondta Balogh Zoltán, emlékeztetve, hogy a magyarországi kórházak és osztályok eleve közel vannak a jogszabályban előírt minimumlétszámhoz, ezért egy hasonló krízishelyzet kezelése különösen nehéz. Olvasatában ilyenkor válságmenedzsmentre van szükség, amelynek részeként más osztályokról azonos vagy hasonló végzettségű szakdolgozókat is bevonhatnak a betegellátásba. A kamarai elnök szerint elsősorban viszont a hasonló helyzetek megelőzésére kellene törekedni. Amint érzékelhetővé válik, hogy egy osztályon elégedetlenség alakul ki, a vezetésnek mindent meg kellene tennie a probléma rendezéséért – mondta. Az Országos Kórházi Főigazgatóság keddi nyilatkozata alapján most is erre tesznek kísérletet – jegyezte meg Balogh Zoltán, aki úgy látja, a fizetések rendezése – különösen, ha néhány tízezer forintos különbségről van szó – alapvetően intézményi, menedzsmenti feladat.
Sajtóhírek szerint az ápolók összegyűjtöttek más kórházakból származó bérjegyzékeket, és kiderült, az intenzív osztályokon dolgozó ápolók bruttó fizetése havi 180–260 ezer forinttal magasabb máshol.
Hogy mennyre általánosak az ekkora különbségek egyazon munkakörben, azzal kapcsolatban a kamarai elnök azt mondta: a bérkülönbségek megértéséhez külön kell választani az alapilletményt és a különböző pótlékokból, illetve többletmunkából származó jövedelmeket. Az alapilletmény az egészségügyi dolgozók végzettsége és életkora alapján meghatározott besoroláshoz igazodik. Ezt a rendszert azonban 2024. március 1-jén kedvezőtlen irányban módosították: mindössze három életkori kategóriát alakítottak ki.
Az alapilletményen felül pedig a túlórák, az ügyeletek és a műszakpótlékok is jelentősen befolyásolják a fizetést. Így előfordulhat, hogy két intézményben az alapbér még azonos, a többletmunkáért járó juttatások között azonban már jelentős eltérés mutatkozik. Az alapilletményben egy 10-15 százalékos különbség pedig tovább növelheti a végső jövedelmek közötti szakadékot – magyarázta Balogh Zoltán, kiemelve: emiatt akár
néhány tízezer forintos alapbérkülönbségből is több százezer forintos eltérés alakulhat ki a havi keresetekben.
A kamarai elnök szerint a túlterheltség szintén hozzájárul az intézmények közötti bérkülönbségek kialakulásához. Budapesten ráadásul könnyebb másik egészségügyi munkahelyet találni, mint a vidéki nagyvárosokban, mivel a fővárosban több, hasonló profilú intézmény működik egymás közelében. A szakdolgozók munkahelyváltásával pedig egyre több információ kerül napvilágra az egyes kórházak bérezési gyakorlata közötti eltérésekről. Balogh Zoltán hangsúlyozta, hogy az Országos Baleseti Intézetben kialakult helyzet ebből a szempontból egyáltalán nem tekinthető egyedinek. Éppen ezért
a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara 2024 óta már több alkalommal kezdeményezte egy egységes bértáblarendszer kialakítását, amely mérsékelhetné az intézmények közötti indokolatlan különbségeket.
A jelenlegi rendszer ugyanis a kamarai elnök szerint kóros és káros folyamatokat eredményez.
Azzl kapcsolatban, hogy mennyi idő alatt lehet kiképezni egy ilyen szakembert, Balogh Zoltán kifejtette: az ápolói alapképzés a technikumi rendszerben szerezhető meg; a középiskolai tanulmányok után további két év szükséges a végzettség megszerzéséhez, így a teljes képzés hat évet vesz igénybe. Gimnáziumi érettségivel is be lehet kapcsolódni a technikumi képzésbe, ebben az esetben három év alatt lehet megszerezni az ápolói végzettséget, de négyéves a BSc-szintű ápolóképzés. Az intenzív ellátásban dolgozó szakápolók további specializációt is szereznek: középfokú végzettségre épülő képzésben ez még egy évet, a BSc-diplomára épülő mesterképzésben pedig további két évet jelenthet. Vagyis az intenzív terápiás szakápolók komoly szaktudással és gyakorlattal rendelkező szakemberek, akiknek a képzése hosszú éveket vesz igénybe – összegezte Balogh Zoltán.
Ami az utánpótlás biztosítását illeti, a kamarai elnök szerint ez az egészségügyi ágazat egyik legsúlyosabb problémája.
Mint mondta, a technikumi képzésbe jelentkezők száma ugyan az elmúlt években kedvezőbben alakult, mint 2020 előtt, a nyugdíjba vonuló szakdolgozók magas száma, különösen az intenzív terápiás szakápolók körében, továbbra is komoly nehézségeket okoz. Ezért a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara maga is komoly erőfeszítéseket tesz a pályaorientáció erősítésén: már általános iskolás korban igyekeznek megfelelő tájékoztatást nyújtani a pályaválasztás előtt álló diákoknak, szüleiknek és pedagógusaiknak. Balogh Zoltán szerint azonban
egy dolog biztos: a kormányzati intézkedés nélkülözhetetlen az utánpótlás biztosításához, különösen az intenzív terápiás ellátás területén.
Mert mint mondta, jelenleg 20–22 százalékkal kevesebb intenzív szakápoló dolgozik az ágazatban, mint a Covid-járvány időszakában, amely öt-hat évvel ezelőtt kezdődött.
Hogy látnak-e valamiféle változtatásra lehetőséget jövőre, azzal kapcsolatban Balogh Zoltán elmondta: a 2027-es költségvetésben mintegy 500 milliárd forint állhat rendelkezésre az egészségügyi ágazat számára, ebből 192 milliárd forintot fordíthatnak béremelésre. A kamara számításai szerint az összegből a szakdolgozók mintegy 172 milliárd forinttal részesülhetnek. A bérrendezés tényleges megvalósulása azonban nagyban függ attól, milyen új bértáblát fogadnak el – tette hozzá. Ennek társadalmi és szakmai vitája éppen a héten zajlik, aminek során szakmai köztestületek és a szakszervezetek is „kellően cizelláltan” megfogalmazzák észrevételeiket, hogy a végleges rendszer megfelelően kezelje a jelenlegihez hasonló bérfeszültségeket – mondta az InfoRádióban a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke.
A cikk alapjául szolgáló interjút Farkas Dávid készítette.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »


