Az Országgyűlés Végrehajtási Ügyeket Feltáró Vizsgálóbizottsága meghallgatta Varga Judit korábbi igazságügyi minisztert, hogy tisztázza a végrehajtói rendszerben történt visszaéléseket, illetve a Schadl–Völner-ügyben felmerülő politikai és minisztériumi felelősséget. Az ügy lényege, hogy Schadl György, a végrehajtói kar egykori elnöke kenőpénzeket adott Völner Pál akkori igazságügyi államtitkárnak, aki cserébe végrehajtói kinevezéseket intézett.
Varga állítása szerint miniszterként nem tudott a korrupcióról, a végrehajtási területet teljes egészében Völnerre bízta, akiben szakmailag megbízott. Azt is hangsúlyozta, hogy semmi köze nem volt a visszaélésekhez.
A meghallgatás azonban hamar egészen más irányt vett. A korrupciós ügy helyett egyre inkább Magyar Péter és Varga Judit házassága, válása, a titokban rögzített hangfelvétel és a korábbi kapcsolatuk részletei kerültek terítékre. Aztán már a gyerektartásról is szó esett. Igen, egy parlamenti bizottsági ülésen, amelynek elvileg közpénzekről, korrupcióról és az igazságszolgáltatás működéséről kellett volna szólnia.
Ha pedig ez nem lenne elég, a meghallgatás után az egész szappanopera átköltözött a közösségi médiára, ahol Varga és Magyar kommentekben üzengetett egymásnak.
Lehet politikai vitát folytatni, lehet egymást számon kérni, lehet akár keményen is bírálni a másikat. De az, hogy egy volt igazságügyi miniszter és a jelenlegi miniszterelnök Facebook-kommentekben vitatkoznak a gyerektartásról, már nem egyszerű politikai adok-kapok. Ez méltatlan. Mindkettőjükhöz, de leginkább azokhoz a gyerekekhez, akiknek semmi közük a szüleik politikai és magánéleti háborújához.
Értjük mi, hogy kell a kenyér és a cirkusz a népnek. Értjük, hogy a politikai kommunikációban minden kattintás, minden botrány és minden személyes konfliktus jól jöhet. De tényleg három ártatlan gyereket kell ehhez felhasználni? Tényleg az a közélet színvonala, hogy egy családi konfliktus részleteit a Parlamentben, majd a közösségi médiában teregetik ki?
A gyerekek nem politikai muníciók, nem kommunikációs eszközök, és végképp nem kellene a szüleik nyilvános csatáinak elszenvedőivé válniuk. Lehet, hogy a politikai cirkusz közönsége jól szórakozik, de ebben a történetben vannak hárman, akiknek ez egyáltalán nem játék.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »


