Igazi őszi, igazi novemberi, lombhullató, a gyermekkori lombhullásra visszaemlékező, a lomb-halmokat gyermekien ünneplő, ugyanakkor a felnőttszív fájdalmát is megéneklő verset választottunk Áprily Lajostól születésének évfordulóján.
LOMB-HALMOK
A bokrosnak lehullt a lombja
s mi összeraktuk nagy halomba.
Egymásnak gáncsokat vetettünk,
a lomb-rakásban henteregtünk.
Olykor a szilaj vigalomban
el is tűntünk a tarka lombban.
Hírdetés
Zizegett a halom felettem,
fanyar szagát ma sem feledtem…
Vetkőznek bükkök, szőke hársak.
Meghaltak mind a fiú-társak.
A lombot szélfiúk sodorják,
itt-ott halomba összehordják.
Jó volna most eltűnni mélyen
a legsűrűbb rakás levélben.
Kép: Borsodi Heni
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
