Az egykori, 1–4. évfolyamos alapiskolák éltetői voltak a kisebb falvaknak, településeknek. Az iskolák köré szerveződő közösségek összetartottak, találkoztak, mozgásban tartották a falut és annak hitéletét. Ezt a korábban természetes közösségi életformát a múlt század második felében fokozatosan leépítették. Előbb a falvak néptelenedtek el, majd központosították az iskolákat. A vallásgyakorlás korlátozása is hozzájárult a közösségek széthullásához. Sem tanító, sem pap nem maradt a kisebb falvakban, amelyek szinte kiüresedtek. A következő fiatal nemzedékek pedig az iparosított városokba költöztek, így falvainkban szinte teljesen megszűnt a közösségi élet.
Nána község is egy volt a sok hasonló település közül. A hatvanas évekig önálló, 1–5. évfolyamos, összevont osztályokkal működő iskolája volt. Amikor azonban 1960-ban a falut a mindössze két kilométerre fekvő Párkányhoz csatolták, az iskola diákjai is a városi intézménybe kerültek, annak igazgatósága alá.
1990-ben, amikor a községnek sikerült visszanyernie önállóságát, a következő, 1991/1992-es tanévet már ismét önálló iskolában kezdhették a gyermekek. Nem volt egyszerű meggyőzni a fiatal szülőket a kis iskola előnyeiről, még az összevont osztályok ellenére sem.
Mindezekre az eseményekre emlékeztek a ma is működő, 1–4. évfolyamos nánai iskolában, ahol ünnepséggel emlékeztek meg az intézmény újraindításának 35. évfordulójáról.
Az igazgatónő, Vataščin Karin így idézte fel az iskola történetét az ünnepségen:
(Fotó: Fotók: Danič A.)
„Mert bár ma 35 éves jubileumot ünnepelünk, a nánai oktatás története ennél jóval régebbre nyúlik vissza. Kétszázöt évvel ezelőtt, 1821-ben épült meg az első iskola Nánán. 1859-ben, a nagysallói ütközet után újjáépítették. Már ezekből az időkből is láthatjuk, hogy a nánai emberek számára mindig fontos volt, hogy gyermekeik saját falujukban tanulhassanak. A történelem azonban nem mindig kedvezett ennek a törekvésnek.
Az igazi változást az 1990-es év hozta el. Ekkor a lelkes önkormányzati tagok, elsősorban Dániel Erzsébet, valamint a polgármester, Drubits László vezetésével, meggyőzték a nánai szülőket egy önálló magyar tannyelvű alapiskola újraindításának fontosságáról.
Az elképzelésből hamarosan valóság lett. Az 1991/1992-es tanévben Drubits Ilona vezetésével s Kaplóczky Beáta tanári segítségével indították útjára a Magyar Tannyelvű Alapiskolát. Ezzel kezdetét vette az a harmincöt éves történet, amelynek ma mindannyian részesei vagyunk. Egy történet, amelyben generációk munkája, számtalan gyermek első iskolai élménye, pedagógusok hivatástudata, szülők bizalma és egy egész falu összefogása találkozik.
(Fotó: Fotók: Danič A.)
Az évek során iskolánk nemcsak tudást adott, hanem értékeket, hagyományokat és maradandó élményeket is teremtett. Vezetőként az egyik legfontosabb célom, hogy kihasználjam azt a különleges lehetőséget, amelyet kis létszámunk ad számunkra: hogy egy család legyünk, és ne csupán egy intézmény, ahová kötelező reggelente bemenni. Ezért vannak jelen iskolánk életében olyan nagy számban a családi programok, a nyári táborok, a szülői és közösségi előadások, valamint azok az alkalmak, amikor nemcsak a gyermekek, hanem a családok is részesei lehetnek az iskolai életnek.
Mert hiszem, hogy az iskola akkor működik igazán jól, ha a gyermek, a szülő és a pedagógus egy közösséget alkot.
Különböző időszakokban, különböző kihívásokkal, de ugyanazzal a céllal dolgoztunk és dolgozunk: hogy Nánán továbbra is legyen magyar iskola, legyen hová hazajönniük a gyermekeknek, legyen egy hely, ahol nemcsak tanulnak, hanem közösséggé is formálódnak.
A mi kezünkben most ugyanaz a staféta van, amelyet elődeink indítottak útnak. A mi felelősségünk, hogy továbbadjuk a következő generációknak.”
Az ünnepi műsorban az iskola egykori diákjai is szerepeltek, akik jelenleg a párkányi alapiskolában, szakközépiskolában, illetve művészeti iskolában tanulnak. Verssel és zeneszámokkal tették emlékezetessé az alkalmat.
(Fotó: Fotók: Danič A.)
Az igazgatónő ünnepi beszédét követően köszönőlevelet adott át az iskola alapítójának és az őt követő igazgatóknak. A jelenlegi pedagógusok mindennapi munkáját is megköszönte, kis ajándékcsomaggal és virágcsokorral fejezve ki elismerését. Egyébként minden meghívott vendég kis ajándékot kapott az iskolától.
Az ünnepség vége előtt az igazgatónő felolvasta a Magyar Nyelv Napja 2026 alkalmából írt, Csáky Pál által jegyzett körlevelet, amelyet az anyanyelv védelmének jegyében minden iskola megkapott. Az igazgatónőt és a pedagógusokat Juhász László, a község polgármestere is köszöntötte. A rendezvény vendége volt dr. Fóthy Zoltán esperes is.
A program végén a megtelt kultúrház közönségét ünnepi tortával és szeretetasztallal várták.
Dániel Erzsébet/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
